Folyamatos innováció a Debreceni Lovasakadémián

Távol a város zajától, a Nagyerdő szélén található a Debreceni Egyetem Lovasakadémiája, mely már több mint 25 éve van jelen a megyeszékhely és az egyetem lovassport kultúrájában. Az intézmény ügyvezetőjével, Varga Mónikával beszélgettünk.

EÉ: - Mesélnél a Lovasakadémia megalakulásáról, történetéről?
 
Varga Mónika: - A ’90-es évek közepétől kezdve a lovarda alapításában jelentős szerepet játszott Novobáczky Iván, a HAGE Zrt. (Hajdúsági Agráripari Rt.) akkori vezérigazgatója, illetve a Debreceni Agrártudományi Egyetem részéről Mihók Sándor professzor. Nélkülük nem jött volna létre ez a lovas központ. Akkoriban még, 25 évvel ezelőtt, csak a fedeles lovarda és a mellette lévő 22 boksz épült fel. Később, az évek során bebizonyosodott, hogy itt Debrecenben óriási érdeklődés van a lovassportok iránt, ez mind a mai napig fennáll, ezért folyamatos bővítéseken és újításokon ment át az akadémia.
 
Az egyetem vezetése fontosnak tartotta és tartja jelenleg is egy korszerű lovarda fenntartását, és jelentősen hozzájárul a lovarda stabilitásához. A Debreceni Egyetem a legnagyobb „lótartónk”, eddig is és ezután is biztosítja a likviditáshoz szükséges feltételeket. Több mint 15 éve teljes mértékben az egyetem tulajdona a Debreceni Lovasakadémia Nonprofit Kft. A hallgatók mellett még a városi lótartók lovainak bértartásával is foglalkozunk, illetve képzéseket és tréningeket szervezünk gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, attól függően, hogy kinek milyen igénye van. 54 ló ellátását biztosítjuk folyamatosan, ebből 20 az Debreceni Egyetem AKIT DTTI tulajdona. Hosszú ideje „telt házzal” üzemelünk – ez is tükrözi a Lovasakadémia magas színvonalú szolgáltatásait.
 
 
EÉ: - Milyen képzéseken vehetnek részt a hallgatók?
 
- A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetői elsőként a Ménesgazda képzést indították el több, mint tíz éve– ez egy felsőfokú lovas-képesítést ad a hallgatóknak. Néhány éve akkreditáltak a Lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök BSC szakot, idén decemberben már az első végzett hallgatók állam-vizsgázhatnak ezen a szakon. Erre 25 fő a maximum létszám és mindig többszörös túljelentkezés van. Ezért indokolttá vált növelni az egyetemi gidrán lovaknak a létszámát, mivel egyre több a képzésben résztvevő hallgató.
 
Az oktatásban két főállású lovasedző segédkezik itt az akadémián, továbbá a szakvezető Dr. Szabó Csaba is tart a hallgatóknak gyakorlati és elméleti órákat. Két évvel ezelőttig még csak 16 lova volt itt az intézménynek, mára 20 lovat kell tartanunk - akik majdcsak mindennap aktívan dolgoznak - a diákok képzéséhez. A félév a lovardában egy gyakorlati vizsgával zárul, amikor a tanulók számot adnak a félév során elsajátított tudásukról.
 
 
EÉ: - A hallgatóknak van lehetőségük részt venni lovassport versenyeken is?
 
- Igen, ahogy már említettem a hallgatók közül is sokan versenyeznek, nagyjából 10-15-en. Kisebb, 50-60 centis akadályokkal kezdik, de vannak olyanok is, akik már egész magas szinten sportolnak, akár 110-120 centiméter magas pályákon. Nem csak a környéken, hanem Budapesten és Szilvásváradon is tudnak indulni egy-egy rangosabb megmérettetésen. Néhány hallgató épp a közeljövőben - ha minden igaz tavasszal - készül letenni a rajtengedély vizsgáját.
 
Ez arról szól, hogy amíg nincs meg valakinek ez a képesítés, addig csak szabadidős, illetve felkészítő számokban nevezhetnek versenyekre. Ha ezt sikeresen teljesítették és meg van a rajtengedélyük, akkor indulhatnak nyitott számokban. Az érdeklődő hallgatóknak lehetőségük van a Lovasakadémia által rendezett versenyeken verseny-rendezési tapasztalatot is szerezni. A rendezésen való aktív részvételükkel hozzájárulnak a versenyeink sikeres lebonyolításához.
 
EÉ: - Hogyan zajlik a lótenyésztés az akadémián?
 
- Az egyetem állattenyésztő szakemberei már három évtizede az őshonos gidrán lovakat tenyésztik, melyek a génmegőrzésben és fajtafenntartásban aktívan szerepet kapnak. A Debreceni Egyetem tagintézménye az Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság az Egyetemi Tangazdaság tenyészetében Kismacson és a Lovasakadémián a legdiverzebb gidrán populációt tartjuk.
 
Örömteli, hogy a legtöbb eredeti gidrán kancacsalád Debrecenben található. Itt, és a lovasakadémián történik a kancák fedeztetése. A fedeztetési szezon előtt egy párosítási tervet készítenek az egyetem lótenyésztő szakemberei, s ez alapján végzik majd a pároztatást vagy mesterséges termékenyítést. 8-9 hónapos vemhes koráig a kancák nálunk dolgoznak a lovardában, mivel fontos, hogy a vemhesség időszaka alatt is mozgatva legyenek a lovak.
 
Amikor fel kell készülniük az ellésre, akkor kikerülnek Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepre, ahol adottak a feltételek ahhoz, hogy nyugodtan tudjanak elleni s utána felnevelni a csikót. A szakma szabályai szerint féléves korukban lehet biztonságosan elválasztani a csikókat a kancáktól. Miután ez megtörtént a lovak visszatérnek ide az akadémiára és ugyanúgy folytatják tovább a mindennapi munkájukat.
 
 
EÉ: - Mesélnél egy kicsit az új díjugratóról, ifj. Szabó Gáborról?
 
- Gábor Mezőhegyes Chabala nevezetű pej kanca révén került aktívan kapcsolatba a Debreceni Lovasakadémiával. Országos- és nemzetközi szinten is elismert, rangos versenyek résztvevője. Korábban a nyírségi Timpex-ben lovagolt, ezt követően nyílt lehetősége arra, hogy haza tudjon térni Hajdú-Biharba, ugyanis Gabó debreceni születésű. Itt a lovardában adottak a körülmények ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a versenyekre, mivel minden segítség, edzési lehetőség elérhető számukra. Gábor nem titkolt vágya az olimpián való részvétel, hiszen már 30 éve nem volt példa arra, hogy magyar díjugrató részt vegyen ezen a megmérettetésen.
 
Az ő és Mezőhegyes Chabala képességei együttesen lehetővé teszik azt, hogy kvalifikálódjanak az olimpiára. Ez egy hosszú folyamat, de Gábor folyamatosan és kitartóan készül a versenyekre. Rangos nemzetközi találkozókon, többcsillagos bajnokságokon kell olyan helyezéseket elérnie Chabalával, hogy jogosulttá váljanak arra, hogy induljanak az ötkarikás játékokon.
 
Mindemelett Chabala a tenyésztésben is részt vesz, jelenleg Mezőhegyesen van. Ez azonban nem befolyásolja, hogy közben rendesen fel tudjon készülni a versenyekre. Március közepén Budapesten voltak a fedeles döntőn, ott egy előkelő második helyezést értek el együtt 140 cm-es magasságon- csupán néhány másodperccel maradtak le az első helyezésről. Tudomásom szerint Gabó és Chabala még számos megmérettetésen vesznek részt ebben az évben hazai pályákon és külföldön egyaránt.
 
Pótor Balázs