Sorozatról sorozatra

Hol vannak már azok az idők, amikor a családok este, nagyjából hét körül a televízió elé ültek és nassolgatva, be-beszólogatva követték figyelemmel az aznapi műsort? Jött az esti mese, aztán a híradó, majd egy játékfilm vagy az épp aktuális sorozat új része. Aztán persze másnap, az iskolákban, munkahelyeken általános beszédtémát szolgáltattak a látottak. Akkoriban sokan vélekedtek úgy, hogy a képernyő közös bámulása valójában elszigeteli egymástól a családokat. Mit mondjunk most, amikor már gyakran nem együtt, hanem külön-külön néznek filmeket a családtagok, kinek, mi tetszik alapon? Nem kenyerünk szociológiai mélységekbe ásni, most csak ajánlunk némi néznivalót.

 

A Netflix – bár zömében angol nyelvterületen készült alkotásokat kínál – teret ad más nemzetek produkcióinak is. Azt a kínálat alapján bátran állíthatjuk, hogy egyértelműen jönnek fel a franciák. Aki bírja a többnyire vajszívű, kedves melák szerepét hozó Omar Sy-t, annak kötelező a Lupin sorozat megtekintése. Ma már talán nem köztudott, ezért meg kell említenünk, hogy a széria koncepciójának ihletője Maurice Leblanc, francia író regényhőse, Arséne Lupin, az úri betörő. (Annak idején – jó régen, majd’ ötven éve – a Magyar Televízió is műsorára tűzte a róla szóló sorozatot.)

Ennek a kifinomult zsiványnak nyomdokain jár a Sy által alakított főhős, a szenegáli származású Assane Diop. Az a helyzet, hogy már ezzel az egy mondattal is spoilerveszélynek tesszük ki azt a gyanútlan olvasót, aki még csak reménybeli nézője a Lupin-nek. Nem mehetünk bele további részletekbe, hisz ha fellebbentenénk a fátylat e fordulatos sorozat történéseiről, elveszne az újdonság varázsa, az izgalom. Elég az hozzá, hogy egy meglepetésekkel bőven szolgáló, remekül megtekert, váratlan eseményekkel megspékelt filmfolyam ez, mely vizualitásában is pazar élményt kínál, nem beszélve a remek színészi alakításokról. Tényleg olyan minőség, amit simán elképzelhetünk mozifilmként is. Egyetlen egy gondunk akadt, hogy az eddig elérhető öt rész alatt szinte épp csak belemelegedtünk a az egészbe, s most találgathatjuk, merre kanyarodik tovább a sztori. A koronavírus járvány itt is bekavart, a forgatás leállt, bár hivatalosan is megerősítették, hogy készülhetünk a folytatásra. Kérdés, hogy mikor.

 

Szintén francia sorozat a nem mindennapi családi kalandokat feldolgozó Family Business. Igaz, a cím angolul van, de a film minden ízében francia humort kínál, egy fokkal magasabb színvonalon, mint az unásig ismert egykori vígjátékok. Adott egy kóser hentesüzlet, melyet egy üzleti ügyekben kissé járatlan apa (Gerard Darmon) vezet, alkalmazva az állandóan tuti üzlet után kajtató fiát (Jonathan Cohen), meg a könyvelési ügyeket vivő lányát (Julia Piaton). Egy éve elvesztett felesége halálán még mindig nem lépett túl, ráadásul együtt lakik folyton zsémbelő anyósával is.

Hozzájuk csapódik még egy-két jóbarát a fiú révén, akik már évek óta családtagnak számítanak. Ne riasszon el senkit a sematikus leírás, a Family Business már-már drámai hatásokkal is bíró komédiaként kínál felhőtlen szórakozást. Hősei csetlenek-botlanak, miközben nem szokványos módon keresik a boldogulást egy számukra korábban ismeretlen terepen. Most sem árulhatunk el semmit, hiszen akkor lelőjük az egymás után sorjázó poénokat. Két évad, tizenkét epizód, egyelőre ennyivel kell beérnünk, de ha végig vágtatunk e rendhagyó családi történeten, garantáltan kíváncsian várjuk majd a beígért folytatást.

 

Ha pedig beleununk a telefonunk vagy tévénk bámulásába, olvassunk valamit vagy menjünk szabad levegőre, sétáljunk nagyokat! Hajrá!

 

Kuglics Árpád