Negyedszázada közös erővel a Debreceni Egyetemért

A debreceni felsőoktatás integrációjának 25 éves évfordulója alkalmából Jubileumi Díszünnepséget tartott a Debreceni Egyetemen a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Tiszántúli Református Egyházkerület hétfőn. A rendezvényen részt vett és köszöntőt mondott Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki az ünnepség keretében adta át rektori megbízás okiratát Bács Zoltán egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem következő rektorának.

A Debreceni Egyetem (DE) a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrációjával jött létre 2000-ben. Az ennek emléket állító Jubileumi Díszünnepségen Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke felidézte: negyedszázad telt el az egyetemi integráció óta és csaknem fél évezred azóta, hogy Debrecenben a tudás, a hit, valamint a városi közösség ügye egymásra talált. 

• 1538-ban a Református Kollégium megalapításával itt indult el az a szellemi folyamat, amely évszázadokon át a magyar műveltség egyik tartóoszlopa lett. 1912-ben az Országgyűlés döntése nyomán megszületett az állami egyetem, a Magyar Királyi Tudományegyetem Debrecenben, annak bizonyítékaként, hogy a nemzet a tudás ügyét stratégiai jelentőségűnek tekinti – emelte ki Kossa György.

Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a történelem nem mindig volt kegyes. Volt idő, amikor az egyetemet megfosztották vagyonától, szétszabdalták intézményi rendjét és megpróbálták gyengíteni autonómiáját. Mégis az universitas gondolata megmaradt, mert nem épületekben élt, hanem emberekben. Ezért volt történelmi jelentőségű a 2000-ben bekövetkezett integráció, amikor különböző intézmények és vezetők félretették az egyéni érdekeket, és a közösség jövője mellett döntöttek. 

Kossa György szerint ez megalapozta a 2021-es modellváltást is, amely meghatározó, mert visszaadta az egyetemnek a valódi autonómiát, a szabad döntés, a felelős gazdálkodás és a hosszú távú építkezés lehetőségét. 

Úgy vélte: miközben eszmék, ideológiák, politikai rendszerek jöttek és mentek, az egyetem nem engedte, hogy az aktuális szelek elfújják az időtálló értékeket. Az intézmény ragaszkodott a jog rendjéhez, az erkölcs mértékéhez, az etika parancsához és ahhoz a hithez, amely nem szűkíti, hanem tágítja az emberi értelem horizontját. 

• Ma megerősítjük: határon innen és túl egy test és egy lélek vagyunk. Kimondjuk, hogy a valós értékekben és értékteremtésben hiszünk egy olyan világban, ami haszonelvűvé vált társadalmi és emberi kapcsolatokban egyaránt. Ma több mint 52 ezer szív dobban együtt, hallgatók, oktatók, kutatók, gyógyítók szíve és mind hozzájárul ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem a haza felemelkedésének szolgálatában álljon. Ez az irány, ez a felelősség és ez a jövő – jelentette ki Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke. (Kossa György kuratóriumi elnök teljes beszéde ide kattintva elérhető.)

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Debrecenben a protestáns kollégiumi iskolakultúra a XVI. századtól különös gondot fordított az iskoláztatásra, hogy eleget tegyen annak a református hitvallási követelménynek, hogy fenntartsa az igehirdetés szolgálatát és az iskolákat.

Az egyházi vezető emlékeztetett, hogy a Debreceni Tudományegyetem bölcsője a Református Kollégium lett, amelynek akadémiai szintű tagozataival alakultak ki az egyetem fakultásai. Ezek magukkal hozták az ősi kollégium szellemi örökségét, számtalan nemzetközi kötődésű tudományos kapcsolatát, a nemzeti elkötelezettséget.

A református püspök felidézte, hogy ennek az egyetemi struktúrának az 1950/51-es tanévtől a Rákosi-korszak diktatúrája véget vetett. Ekkor a hatalom átszervezésre hivatkozva leválasztotta az egyetemalapító Hittudomány Kart az átszervezett Debreceni Tudományegyetemről. A Református Kollégiumba visszaköltözött Debreceni Református Teológiai Akadémia azonban 1950 után is közvetlen kapcsolatban maradt a Debreceni Egyetem jogelőd szakegyetemeivel. 

- Áldás lett számunkra a debreceni universitas egyesülés, majd a Debreceni Egyetemi Szövetség, amelyben alapító tagként számíthattunk egymásra. A hiányzó törvényi feltételek következtében a Hittudományi Egyetem nem vált 2000-ben az integrált Debreceni Egyetem karává, de a tudományos együttműködés folytatása érdekében 25 esztendeje aláírhattam akkori rektorként a társult tagságról szóló együttműködési megállapodást, amit azóta megtöltöttünk tartalommal és több területen ma is folytatjuk a közös képzéseket – tette hozzá Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. 

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke szerint 25 évvel ezelőtt az egész nemzet életét érintő jelentős változás zajlott le a városban. A Debreceni Egyetem integrációjával messze földön egyedülálló tudásközpont jött létre, mely magasra emelte Debrecen nevét és növelte a magyarság önbecsülését, nemzetközi elismertségét. 

• A Debreceni Egyetemnek különleges helye van Magyarország jövőjének formálásában. A kiművelt emberfők sokasága egyenlő a nemzet igazi hatalmával, sorskérdés. A tudás ereje képes meghatározni a magyarság jövőjét. Egy egyetem léte mindig magában hordozza a nemzet felemelkedésének vízióját, miközben kapcsolatokat épít a tudományos világban, képzéseivel elsősorban a haza javát szolgálja – méltatta az intézményt a köztársasági elnök.

 

Sulyok Tamás úgy vélte: az alma mater egyszerre adja a legmagasabb tudást és a hivatás szellemiségét, az észt és a szívet. 

• A cívisváros diplomásainak komoly beleszólásuk lehet abba, miként fog alakulni hazánk, Európa sorsa a 21. században. Egy egyetem sosem lehet csak oklevélgyártó gépezet, ahol a fiatalság egy része eltölt néhány szép évet. Hazánk egyetemei a magyarság sikerének erőforrásai, Magyarország második legnagyobb városában, a vidék fővárosában, a Debreceni Egyetem kifejezetten ilyen. Itt mindig elvárás volt a magas nívó és a tiszta szellemiség – fogalmazott Sulyok Tamás köztárasági elnök.

Köszöntötte az ünnepség résztvevőit Debrecen polgármestere is. Papp László beszédében kiemelte: a 20. század elején a város hatalmas kiterjedésű, mintegy 80 hold területet ajándékozott az egyetemnek a Nagyerdőn. Az építkezésekre 5 millió koronát, a klinikai épületek kialakításához pedig további 25 hold területet és újabb 3 millió koronát adományozott Debrecen. Azóta is támogatja egymást a város önkormányzata, a Református Kollégium és a Debreceni Egyetem.  

A polgármester kifejtette: a debreceni szövetség fő célja, hogy az évszázados hagyományokra építve előmozdítsa a nemzet szellemi, kulturális és társadalmi fejlődését.

- Akárcsak száz évvel ezelőtt, úgy a rendszerváltás utáni évtizedekben is hatalmas fejlesztések valósultak meg Debrecen egyetemén, melynek köszönhetően a DE nemzetközi mércével mérve is a térség kiemelkedő tudásközpontja lett, mely elemi erejű hatással bír a bennünket körülvevő gazdasági, társadalmi és tudományos élet fejlődésére – vélte Papp László. 

Mint fogalmazott: bölcs döntés volt az ezredfordulón a kormányzat részéről az integráció jogi és gazdasági feltételrendszerének kialakítása. Ma az egységes Debreceni Egyetem a város és térsége fejlődésének egyik legfontosabb erőforrása. Az egyetem oktatói által végzett tudományos és oktatási tevékenységnek köszönhetően pedig Debrecen Közép-Európa legversenyképesebb városai közé lépett elő

A díszünnepségen a GTIDEA Kuratóriuma az integráció negyedszázados jubileuma alkalmából Gróf Tisza István-emlékplaketteket és díszokleveleket adott át a korábbi intézményvezetőknek, rektoroknak, valamint az intézmény sorsának alakulásában meghatározó szerepet betöltő személyeknek és intézményeknek. (A kitüntetések átadásáról külön cikkben számolunk be részletesen.)

Ezt követően a debreceni felsőoktatás integrációjában szerepet vállaló intézmények és azok képviselői a Jubileumi Díszünnepség alkalmából készült Ünnepélyes Nyilatkozat aláírásával erősítették meg az eddigi együttműködés folytatása iránti szándékukat. A dokumentumot aláírta: Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp László, Debrecen polgármestere, Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Baráth Béla, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora. 

Az ünnepi rendezvény részeként Bács Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem jelenlegi kancellárja átvette rektori kinevezését Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. 

Az indoklás szerint Bács Zoltán személyisége és életműve hitelesen tanúsítja az oktatás iránti rendíthetetlen elkötelezettségét és folyamatos, aktív jelenlétét a tudományos életben. Kutatói munkásságát a széles látókör, a sokrétű szakmai érdeklődés és a példaértékű együttműködési készség jellemzi, különösen a közgazdaságtudomány, a számvitel-pénzügy területén, ahol meghatározó és elismert tevékenységet fejt ki. Szakmai közéleti szerepvállalása túlmutat a hazai kereteken: nemzetközi szinten is kiterjedt és élő kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely munkásságának elismertségét és tekintélyét egyaránt igazolja. Kiemelkedő teljesítményét számos rangos kitüntetés fémjelzi. Vezetői kvalitásai sokrétűek és kimagaslóak: kiváló kommunikációs készsége, empatikus szemlélete, magas szintű szervezőkészsége és kapcsolatépítő adottságai egyaránt hozzájárulnak közössége sikereihez.

Önmagát mindig is a Debreceni Egyetem, Debrecen és az ország fejlődésének szolgálatába állította. Különösen fontosnak tartja az egyetem komplex tevékenységének biztosítását, az oktatás mellett a gazdasági stabilitás fenntartását, az innovációt, kiemelt figyelmet szentelve a kutatás-fejlesztés-innováció hármasának, amely a Debreceni Egyetem határain kívülre is terjed. Kiemelkedően fontos számára a közösségek építése, az emberi életminőséget meghatározó sport- és kulturális körülmények, tevékenységek fejlesztése, a nemzetközi beágyazottság, a vállalkozási szférával való kapcsolattartás, az ország felsőoktatással szemben támasztott igényei, a piaci hasznosítás rendszerének működtetése Debrecenben és mindazon városokban, ahol az egyetem campusai, kutatóközpontjai működnek – olvasható a rektori kinevezésben. 

Bács Zoltán megbízatása 2026. május 1-től 2031. június 30-ig szól.

A díszeseményt követően az ünneplő közönség átvonult a Református Egyetemi Templomba, ahol a Kodály Filharmonikusok, a Kodály Kórus, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Vegyeskara, a Debreceni Református Kollégium Kántusa, valamint az Uni Sinfonietta Classica adott közös hangversenyt. A közönség Händel: Zadok the Priest – koronázási anthem, Messiás – Halleluja kórus, valamint Vivaldi: E-dúr hegedűverseny (A tavasz) című művét hallhatta.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében felhívta a figyelmet az Egyetemi Templom viszontagságokkal teli történetére, valamint kiemelte azt is, hogy a második világháború idején jelentős károk érték az épületet. Az évtizedek alatt többféle feladatot betöltött, ma pedig már olyan csodálatos térként funkcionál, mely egyben szemlélteti, milyennek kell lennie egy korszerű templomnak. A püspök megjegyezte: az Istennek szánt művészi hangadás otthonra talált az Egyetemi Templomban, hiszen az Orando et laborando jelmondat megélése is része az ünnepi beszédekben kinyilvánított, értékek előtti tisztelgésnek.

A jubileumi ünnepség záró programjaként a résztvevők a XVII. században, az ellenreformáció csúcspontján vésztörvényszék elé idézett, majd Nápolyba gályarabnak eladott protestáns lelkészekre, tanítókra, iskolamesterekre emlékezve megkoszorúzták a Gályarabok emlékoszlopát. 

Az Emlékkertben koszorút helyezett el a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem képviseletében Fekete Károly református püspök és Baráth Béla Levente református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány nevében Kossa György kuratóriumi elnök, valamint Bács Zoltán kancellár, Debrecen Megyei Jogú Város nevében Papp László polgármester, a Vármegyei Közgyűlés nevében Bulcsu László alelnök, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal képviseletében Árokné Toma Krisztina főigazgató, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága nevében Spander Zsolt igazgató, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye és a Görögkatolikus Metropólia képviseletében Palánki Ferenc megyéspüspök és Kocsis Fülöp érsek metropolita, a Debreceni Zsidó Hitközség nevében Horovitz Tamás elnök. 

Közösen helyezett el virágot a Sapientia Alapítvány és a Sapientita Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviseletében Tonk Márton rektor és Kató Béla elnök, emeritus püspök, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem képviseletében Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor. Koszorúzott a Debreceni Akadémiai Bizottság nevében Páles Zsolt egyetemi tanár és Magyar Éva titkárságvezető, valamint a Csokonai Nemzeti Színház és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzata is.