Konferencia az amerikai bevándorlási törvényről

Angol nyelvű nemzetközi tanácskozást szervez az 1924-es amerikai Johnson-Reed (vagy más néven kvóta) törvény 100. évfordulója alkalmából augusztus 22-23-án a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Angol-Amerikai Intézete a Nemzetközi Migrációkutatási Központ és az American Hungarian Educators Association társzervezésében. A szakmai rendezvényre online és személyes jelenléttel tíz országból érkeznek előadók és résztvevők.

Az első világháború előtt több mint egymillió ember vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba. A Johnson-Reed (vagy más néven kvóta) törvény alapvetően rendezte át a transzatlanti és amerikai migrációs útvonalakat, mivel életbe lépését követően évente kevesebb, mint ötszáz magyar vándorolhatott be az államokba legálisan. Mindez befolyásolta a magyar kivándorlási útvonalakat, így más országok – Kanada vagy Argentína – váltak elsődleges célponttá.

A törvény nem kizárólag a magyarokat érintette, hanem más közép- és kelet-európai országokat is. Mindezt jól példázzák majd a konferencia előadásai, amelyek arra is rávilágítanak, hogy számos szempontból lehet és kell vizsgálni az amerikai/magyar/közép-kelet-európai migráció százéves történetét.

- Az évforduló kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással vannak a bevándorlási törvények, szabályozások a nemzetközi migrációs útvonalakra, emellett kiemelt jelentőségű, hogy mindezt egy nemzetközi és multidiszciplináris konferencia keretében tehetjük meg – mondta el a hirek.unideb.hu portálnak Venkovits Balázs, a DE BTK Angol-Amerikai Intézet igazgatója.

A hibrid – online és jelenléti – szakmai tanácskozásra tíz országból, köztük Belgiumból, Csehországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Kubából, Lengyelországból és Szlovákiából érkeznek előadók, de természetesen a hazai intézmények, így a Debreceni Egyetem nyelvészei, történészei és irodalmárai is beszámolnak majd kutatási eredményeikről.

A kétnapos rendezvényen előadások hangzanak el többek között arról, milyen hatása volt a törvénynek Közép-Kelet Európában, valamint Észak-Amerikában, a magyar kivándorlás történetéről, különös tekintettel 1956-ra, és a résztvevők megismerhetik a migráció irodalmi és nyelvi, nyelvészeti aspektusait, valamint téma lesz az illegális bevándorlás és a menekültek kérdése is.

A kivándorlási múzeumok szerepét és jelentőségét kerekasztal keretében mutatják be belga, lengyel és szlovák kivándorlási múzeumok képviselői. Venkovits Balázs, a rendezvény főszervezője reményét fejezte ki, hogy ez a program újra előtérbe hozza egy magyar kivándorlási múzeum létrehozásának lehetőségét, amely hazai vonatkozásban hiánypótló lenne.

A konferencia jól illeszkedik a főszervező „Az USA árnyékában: Kanada és a magyar kivándorlási útvonalak átalakulása az 1920-as években” című OTKA-pályázatának tematikájához, valamint a DE BTK Nemzetközi Migrációkutatási Központ munkájához is, amely publikációk és az egyetem hallgatóinak indított kurzusok keretein belül is foglalkozik a témával.

A Migrációkutatási Központ idén ősszel először már angol nyelvű kurzust is indít (Hi)stories of Migration címmel, amelyen a tanulók a migráció különböző aspektusaival ismerkedhetnek meg hétről hétre az intézmény több karáról érkező előadók közreműködésével.

A szakmai tanácskozás részletes programja a https://konferencia.unideb.hu/en/conference-program-johnson-reed-100-ye… oldalon olvasható.

Sajtóközpont – BZs