Anisits Ferenc: a DE stratégiája sikerrel fog járni

A Debreceni Egyetem felzárkózott a világ legjobb egyetemeihez és új fejlődési korszak előtt áll – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Anisits Ferenc Széchenyi-díjas gépészmérnök, aki szerint az oktatás mellett egyre fontosabb szerepet kap az alkalmazott kutatás. A DE-n végzett hallgatók olyan tudással és képességgel rendelkeznek, hogy minden innovatív feladattal képesek megbirkózni.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját segítő Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület (TTTT) tagjaként látogatott a Debreceni Egyetemre Anisits Ferenc Széchenyi-díjas gépészmérnök, a DE címzetes tanára. A TTTT idei szakmai tanácskozását megelőzően a fejlesztőmérnök a hírek.unideb-hu-nak adott interjút, melyben beszélt többek között a tudósok felelősségéről a klímaváltozásról folyó vitában, az innováció-alapú gazdaság fontosságáról és a pesszimista jövőképet festő laikusokról. 

A professzor szerint a Debreceni Egyetem kiváló oktatói tudáspotenciáljával, kutatási, felszereltségi kapacitásával és intézményvezetői menedzser-képességével jól felkészült a jövő kihívásaira, ez alapján pedig a nemzetközi hírű kutatási teljesítmények fellegvárává, a regionális vállalkozások középpontjává válhat.
Meggyőződése, hogy a Debreceni Egyetem hosszútávú stratégiája sikerrel fog járni, ez abban mutatkozhat meg, hogy ismét hazai Nobel-díjas tudósokat és számos start-upot, spinn-off vállalkozást ünnepelhetünk majd. 

A klímavédelem kérdésében Anisits Ferenc a gondolkodó embereket szólítja meg, úgy véli, a klímafelmelegedés globális probléma, amely globális intézkedéseket követel.

- Ezekhez globális megállapodásokra van szükség, melyeket globális testület hajt végre. Ha ez nem megy, akkor a lokális alkalmazkodás a kiút a klímafelmelegedésből. A világ másik megaproblémája az óceánok műanyaggal történő elszennyeződése, amely ma már három Franciaországnak megfelelő, gigantikus méreteket ölt. Öt halból egy már műanyaggal szennyezett. A század közepén ugyanannyi számú hal úszik a tengerekben, mint műanyag, aminek természetes leépülése 450 évig tart. Törvénynek kellene szabályoznia, tiltania a műanyag csomagolást, gyermekkoromban még ismeretlen volt a műanyag, mégis higiénikusan éltünk. A világ rendelkezik egy kifogyhatatlan forrás felett, ez az emberi találékonyság. Tanuljunk meg szárnyakat építeni a fékek helyett – tette hozzá a professzor.

Anisits Ferenc véleménye szerint téves következtetés, hogy egyetlen koncepcióval elérhető a legjobb klímahatás. A gépjárművek elektromos meghajtásra történő átállása kapcsán úgy véli, léteznek más alternatívák is, ezért hibás döntés lenne betiltani a hagyományos technológiákat, mert az e-mobilitással a világ hamarosan nyersanyagfüggőségbe és nyersanyagszűkösségbe kerülhet. Mint mondta: az e-mobilitás jelenlegi koncepciója az ökológiai lábnyom és a széndioxid-kibocsátás szempontjából is vet fel kérdéseket.

A szakember szerint a felelősség nemcsak az elkövetett hibás döntésekre, hanem az elmulasztott döntésekre is vonatkozik. Nagy hibának, súlyos mulasztásnak tartja, ha nem használjuk ki hazánk erőforrásait, ha a tudós társadalom hallgat és nem foglal állást racionális érveléssel az emberiséget foglalkoztató kérdésekben. 

- A kreatív ember nem ismer problémát, csak feladatot. Az összetett feladatot interdiszciplináris csoportokban oldják meg, a csoportok pedig projektekben gondolkodnak. Az egyetemi kutatás két feladatra irányul, az első az oktatók tudásának frissítése, hiszen a tudás 2-3 évente megduplázódik, a második pedig az alkalmazott kutatás. Ezután hasznosul a tudás a gazdaságban a termék fejlesztése, gyártása és sikeres piaci értékesítése útján innovációvá. A találmányok korszaka a 19. századdal véget ért, amikor még sok fehér folt volt a tudományok és technológiák atlaszán. Az innováció a piacon hasznosított termék (autó, smart phone), szolgáltatás (hitelkártya) vagy eljárás (szívműtét) – tette hozzá.