Fenntartható gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben

A Debreceni Egyetem célja, hogy az ökológiai gazdálkodás meghatározó tényező legyen az agrárképzésben – jelentette ki Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja a fenntartható gazdálkodásról szóló konferencián. A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében tartott tanácskozáson a mezőgazdaság zöldítésével is foglalkoztak a szakemberek.

- Hazánkban jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. Az ágazat egyre elismertebb és egyre jelentősebb szerepet tölt be az agráriumban. Éppen ezért kiemelten fontos a gazdaságok fejlesztésében a szakemberképzés és a kutatások – mondta Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja a csütörtöki konferencia megnyitóján.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az ökológiai gazdálkodás komoly gazdasági lehetőségeket rejt. Az ökológiai termékek belső piacait megerősítő eszköz lehet például a bioélelmiszerek bevonása a közétkeztetésbe.

- A Debreceni Egyetem (DE) kezdeményezésére létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont célja, hogy az ökoágazat tudományos hátterét biztosítsa. Az ökológiai gazdaságok terméshatékonyságának javításához elengedhetetlen a kimagasló szaktudás, ennek támogatására indítja el a DE 25 éves szakmai tapasztalatára és kutatási eredményeire alapozva az ökológiai gazdaságokat támogató alapképzését, a tervek szerint 2024 szeptemberében – tette hozzá Vad Attila, az Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont vezetője.

A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) DTTI igazgatója kifejtette: az ökológiai gazdálkodók célkitűzése az, hogy a hazai termőterületek 6,3 százalékáról 25 százalékra nőjön az öko-területek nagysága. Ez azonban magában rejti a túltermelés veszélyét is.

Zsombik László, az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója kiemelte: az Európai Unió Green Deal irányelve jelentős változásokat, változtatásokat igényel a mezőgazdaságban.

- Az ökológiai gazdaságokban hasznosítható zöldtrágya, mint a csillagfürt, a facélia és a mustár szénmegkötő képessége kimagasló. Vetésforgóban használva kísérleteink alapján javítják a talaj szervesanyag tartalmát is. Az ilyen zöldtrágya-növények, mint a pillangósok és a keresztesvirágúak, jelentős szerepet kaphatnak a mezőgazdaság zöldítésében – ismertette Zsombik László.

A konferencia keretében Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője az ökológiai gazdálkodás térnyerésének akadályozó tényezői címmel tartott előadást, melyben az ágazat legnagyobb nehézségének a hatékony gyomirtást nevezte.

Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület alelnöke az Agrár Ökológiai Program elemeit mutatta be gyakorlati példákon keresztül. Mint mondta: a célprogram szegmensei jelentős mértékben hozzájárulnak a regeneratív gazdálkodás – a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítását elősegítő – elemeinek megvalósulásához. Az előadások sorát Pierluigi Meriggi, az Universita Cattolica di Piacenza munkatársa zárta, aki a regeneratív gazdálkodás agronómiai és környezeti szempontjait elemezte olaszországi kísérleti eredmények alapján.

A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete, az Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület által szervezett tanácskozásra Szlovákiából, Olaszországból és Németországból is érkeztek szakemberek. Az előadásokat követően a résztvevők gyakorlati bemutatón ismerkedhettek meg a Nyíregyházi Kutatóintézet vetésváltási és egyéb tartamkísérleteivel.

Sajtóközpont - ÉE