Mindent az aerogélekről

Az aerogélek megismerésével, leírásával és karakterizálásával foglalkozik az a nemzetközi tudományos konferencia, melyet a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar szervezett. Az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (Europian Cooperation of Science and Technology- COST) keretein belül megrendezett eseményen tizenhat ország szakemberei mutatják be a legfrissebb kutatási eredményeiket szerdától péntekig.

Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük ellenére nagy teherbírásúak, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar nemzetközi konferenciáján a külföldi egyetemek és kutatóintézetek mellett az ipar szereplői és nagyvállalatok is megjelentek.

- A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar sokszínű képzési rendszerének célja, hogy még közelebb hozza a mérnöki tudományokat a karhoz és növelje intézeteinek tudományos aktivitását. A kar meghatározó ipari partnerekkel rendelkezik, amely nemzetközi vállalatok a kutatás- fejlesztés és a duális képzés területén is együttműködnek az intézménnyel. Az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés, a COST öt éve segíti a TTK kutatásait, összefogja és támogatja a kontinens azonos kutatási területen dolgozó tudományos szakembereit. Ez a konferencia lehetőséget biztosít arra, hogy megosszuk legújabb eredményeinket és kapcsolatokat alakítsunk ki a hatékonyabb tudományos munka érdekében – fejtette ki a konferencia megnyitóján Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar dékánja, aki bemutatta a Debreceni Egyetem és a kar képzési programját is.

Fábián István, a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára hangsúlyozta: a tudományos workshop a tágabb értelemben vett porózus anyagok alapvető jellemzésével, a felhasználási lehetőségekkel, molekulaspektroszkópiával és felületanalitikai technikákkal, valamint az atomi szintű számításokkal és a folyamatmodellezéssel is foglalkozik.

Az aerogélekkel és más nanoszerkezetű anyagokkal kapcsolatos legújabb tudományos és technológiai ismeretek összegyűjtése és integrálása mellett a tanácskozás célja az aerogélekkel foglalkozó közösségen belüli új kapcsolatok és partnerségek megerősítése és létrehozása is.

- Az aerogélek kutatásában és hasznosításában számos területen – mint az építőipar, az autóipar és az űrkutatás - várható áttörés. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén már 2005-ben megkezdték ezeknek a nanoszerkezetű anyagoknak a vizsgálatát. Kutatócsoportunk a rendezvényen többek között bemutatja a Német Légügyi és Űrkutatási Központtal (DLR) 2019 óta végzett közös kutatásait is, amelynek keretében űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kalmár József egyetemi docens.

A konferencia több előadása kapcsolódik az Európai Unió űrkutatási programjához és lehetőséget biztosít a PhD-hallgatók és a fiatal posztdoktori kutatók munkájának bemutatására.