Középpontban a mentális zavarok
Magatartástudományi délutánok címmel rendez előadás-sorozatot a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézete. Az öt alkalomból álló eseménysorozaton neves hazai szakértők mutatják be a mentális zavarok kialakulásának okait, tüneteit és legmodernebb terápiás lehetőségeit.
Affektív temperamentumok klinikai jelentősége pánikzavarban címmel Bélteczki Zsuzsanna pszichiáter, a nagykállói Sántha Kálmán Szakkórház osztályvezető főorvosa tartott előadást a Magatartástudományi délutánok szerdai programján. A szakember elmondta: az affektív temperamentumok a személyiség biológiai magjának felelnek meg, amelyek már a gyermekkortól megnyilvánulnak és részben genetikailag kódoltak. Időben stabil affektív beállítódások, amelyek érzelmi színezetet adnak a különböző élményeknek, tapasztalatoknak, emellett meghatározzák a viselkedési és érzelmi reakciókat, a biológiai ritmusokat és az aktivitásszintet. Extrém variánsaik pedig pszichés zavarokra hajlamosítanak.
- Az affektív temperamentumok jelentősen befolyásolják a pszichiátriai betegségek kialakulását, tünettanát és kimenetelét, illetve egyes temperamentum-típusok az öngyilkossági késztetés rizikó- vagy protektív faktorai lehetnek. Mindegyiknek van evolúciós előnye, és vannak olyanok, amelyek bizonyos pszichés betegségekre hajlamosíthatnak, bipoláris zavarra, illetve pánikzavarra – ismertette Bélteczki Zsuzsanna.
A pánikzavar, illetve a pánikroham gyakran súlyosnak megélt szív- és érrendszeri panaszokkal jelentkezik, ezért a tünetekkel a betegek belgyógyászhoz, kardiológus szakemberhez fordulnak, így sok idő telhet el, míg felismerik és kezelik a panaszokat okozó mentális betegséget. A Magatartástudományi Intézet többek között azért szervezte az előadás-sorozatot, hogy felhívják a figyelmet a mentális zavarokra, hogy időben kapjanak megfelelő segítséget a betegek.
- Úgy tapasztaljuk, hogy a mentális zavarokhoz való társadalmi viszonyulás még mindig meglehetősen negatív, nagyon sok az előítélet, sokszor a betegek titkolják a tüneteket, egyáltalán nem vagy vonakodva fordulnak szakemberhez, pszichiáterhez vagy pszichológushoz. Szeretnénk ezeket az előítéleteket lebontani vagy legalább csökkenteni. Reméljük, hogy elérjük a célunkat, és a mentális problémákkal küzdők egyre nagyobb része fordul szakemberhez, jut megfelelő ellátáshoz, hiszen e zavarokat sikeresen lehet kezelni – hangsúlyozta Kósa Karolina egyetemi tanár, a DE ÁOK Magatartástudományi Intézet igazgatója.
Az előadás-sorozat március 1-jén Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökének előadásával folytatódik (Hazai KINCS: története és tevékenységei), április 5-én Szendi István pszichiáter tart előadást (Szkizofrénia spektrum zavarok megelőzésének lehetőségei), május 3-án pedig Purebl György pszichiáter mutatja be a Hungarostudy vizsgálat történetét és legfrissebb eredményeit. A programsorozat június 2-án zárul a Magatartástudományi Intézet 25 éves évfordulójának tiszteletére rendezett emléküléssel. A programokra az egyetem valamennyi hallgatóját és dolgozóját várják.