Újjászületett az Egyetemi Templom

Az Egyetem téri templom felújítása is része volt a Tiszántúli Református Egyházkerület Orando et Laborando-mottóval 2017-ben indított, most véget érő projektjének. A csütörtöki záróeseményen elhangzott: az ország egyik legmodernebb templomépülete nyitva áll a Debreceni Egyetem polgárai előtt is.

Az Egyetemi Templom története 1938-ban kezdődött a pályázat kiírásával, majd 1939-ben az alapkő letételével, 1942-ben pedig felszentelésével folytatódott. A háborúban bombatalálat érte, de a legnagyobb veszteséget az jelentette, amikor a kommunizmus idején megszűnt Isten háza lenni. Állami tulajdonba vették, működött számítóközpontként, majd az egyetemi könyvtár raktáraként, lépcsőzetén pedig nyaranta színházi előadásokat rendeztek.

Az egyetemi gyülekezet 2001-ben kapta vissza, de csak 2006-ban vehette újra birtokba az épületet. Felújításáért sokat fáradozott a Tiszántúli Református Egyházkerület, amelynek köszönhetően a Borsos József, Debrecen egykori főépítésze által tervezett templom megújulva, ismét fogadhatja a híveket.

- A templom építésére kiírt pályázatra jelentkezve Borsos József a „Méliusz” jeligét választotta, Méliusz Juhász Péter református lelkész nevét, akire ebben az évben születésének 490., halálának pedig 450. évfordulójára emlékezünk – fogalmazott igei köszöntésében Fekete Károly.

A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte: az egyháztudós volt az, aki megszilárdította Debrecen reformációját, és akinek szobra elsőként került az egyetem előtti térre.

- A Tiszántúli Református Egyházkerület oly módon állította most helyre az épületet, ahogyan azt Borsos József megálmodta, hogy az egyházközösség, a gyülekezet és Debrecen javára egyaránt ismét birtokba vehessék – mondta Fekete Károly.

A püspök a Szentírás egy díszes példányát adományozta a gyülekezetnek.

- Az Egyetemi Templom emléket állít annak a Református Kollégiumnak, amely komoly áldozatokat hozott azért, hogy a városban 1912-ben létrejöhessen a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, egyben megjeleníti a tudás és a hit elválaszthatatlan kapcsolatát is – fogalmazott beszédében Papp László.

Debrecen polgármestere hozzátette: a kormány és az egyházak összefogásával sorra újulnak meg az ország templomai, épülnek újak, de még sok a teendő azért, hogy Debrecen a 21. században is hű maradhasson hagyományaihoz.

Az ünnepségen a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány nevében Kossa György kuratóriumi elnök mondott beszédet, amelyben utalt a Református Kollégium jelmondatára, sok évszázados bölcsességére – Orando et Laborando –, egyben a projekt elnevezésére.

- A tudomány csak a hittel karöltve működhet sikeresen, mutatja ezt az egyetemi Főépület és az Egyetemi Templom szoros közelsége és több szálon kapcsolódó közös története is, ami bizonyság arra, hogy ma is lehetséges olyan eredményeket elérni, amelyek több generáció örömére szolgálnak és amelyekben egyaránt otthonra találhat az egyetemi ifjúság, az oktatók vagy éppen a klinikán gyógyulók – mondta Kossa György.

A kuratóriumi elnök a templom megújításáról szólva hangsúlyozta: a templomépítés egyben a közösségépítést is jelenti és jelképezi is egyben.

Az eseményen részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter, aki úgy fogalmazott: energiaválsággal küzd a világ, ugyanakkor Európát „lelki energiaválság” is fenyegeti, ami ellen a magyar kormány az egyházakkal együttműködve küzd, templomokat építve és felújítva itthon és a határon túli magyarlakta területeken egyaránt.

- Az elmúlt 12 évben több mint háromezer hazai és 860 határon túli magyar templom építését, illetve felújítását támogatta a kormány mintegy 220 milliárd forint értékben – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta, az egyházak a béke letéteményesei, hírnökei és szigetei, amelyeknek különleges hadereje a hívők közössége.

A rendezvényen Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője ismertette a csaknem másfél milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrásból megvalósult felújítási projekt eredményeit, melynek három debreceni helyszíne – az Egyetemi Templom, a Kistemplom és a Kossuth utcai Verestemplom – mellett a vértesi, a kismarjai és a szatmárcsekei református templomok rekonstrukcióját végezték el.

Az ünnepség zárásaként Kovács Gergő, a Debreceni Református Egyetemi gyülekezet lelkipásztora tartott előadást az Egyetemi Templom több mint 80 éves történetéről.

Az Egyetem téren álló, felújított Debreceni Egyetemi Református Templom a hitéleti alkalmak mellett kulturális és tudományos események helyszíne is lesz a jövőben.

Sajtóközpont – BZs