Nemzetközi néprajzi konferencia a BTK-n

„European Case Studies of Economic, Social and Cultural Diversity” címmel rendez nemzetközi konferenciát október 5-7. között a Debreceni Egyetemen (DE) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)-DE Néprajzi Kutatócsoport és a DE Néprajzi Tanszéke.

A háromnapos angol, német és magyar nyelvű tanácskozáson 12 országból érkező több mint 30 szakember ismerteti kutatásai legfrissebb eredményeit.

A szimpózium alapvető kérdése az európai társadalomban tapasztalható gazdasági, kulturális és társadalmi diverzitás esetpéldáinak értelmezése és értelmezhetősége.

- A különbözőségnek számtalan alakja és megnyilvánulási formája ismert, ezeknek viszont az egyes népek, közösségek kultúrájában lehetnek párhuzamai és élesen eltérő vonalai is – fogalmazott a Főépület Aulájában rendezett ünnepélyes megnyitón Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese.

A DE BTK Néprajzi Tanszékének professzora hangsúlyozta: a konferencia alapvető kérdése igen széles perspektívában, tág nemzetközi és tematikai kontextusban mozog, az európai társadalomban tapasztalható gazdasági, kulturális és társadalmi diverzitás esetpéldáinak értelmezésére és értelmezhetőségére fókuszáltan.

- A találkozó tematikájában szerepel a néprajztudomány, a kulturális antropológia, a folklorisztika és más tudományágak közötti kapcsolat elméleti hátterének meghatározása, valamint mindezek gyakorlati vonalán a nemzetiségi, illetve a kisebbségi léthelyzetből eredő jelenségek analízise európai és hazai viszonylatban. Emellett kiemelt szerepet kap a kultúra, a gazdaság, illetve a társadalom különböző szféráira kiterjedő szociokulturális színterek összefüggés-rendszerének értelmezése – emelte ki Bartha Elek, az ELKH-DE Néprajzi Kutatócsoport vezetője.

A kutatócsoport „Tradicionális örökségelemek és integrációs folyamatok szociokulturális hozadéka vidéki közösségekben” című, idén indult pályázati programja olyan alapkutatás, amely szervesen épít az eddig elért eredményekre. 

A 2022-2027 közötti időszakra elnyert pályázati ciklusban a vizsgálatok elsősorban a magyarországi és a magyar nyelvterület északkeleti régióira koncentrálódnak. A kutatás elsődleges célállomását a Tisza felső vízgyűjtő területe adja: a történeti Gömör, Zemplén, Abaúj-Torna, Ung, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár, Hajdú és Bihar vármegyék települései, beleértve a mai határainkon túli magyar és vegyes etnikumú közösségeket. A vizsgálatok kiterjednek – többek között – a hagyomány továbbélésének útjaira, a kulturális örökségelemek átadásának kortárs lehetőségeire, de kiemelt szegmens a hagyományelemek szerepének vizsgálata a vidéki perifériális lokális közösségek felzárkózási folyamataiban vagy a helyi hagyományőrző gyakorlatok feltárása és közösségépítő hatásainak kutatása is.

A kutatócsoport a sikeres munka érdekében erősíti tudományos intézményi és nemzetközi kapcsolatait, ennek részeként szerveződött a „A gazdasági, társadalmi és kulturális diverzitás európai esetpéldái” című szakmai tanácskozás, amelyre Németországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Kárpátaljától és Szerbiából is érkeztek vendégek.

Külön öröm, hogy a csaknem két évtizede kialakított kutatói kapcsolatoknak köszönhetőn a freiburgi Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa képviselői ismét ellátogattak Debrecenbe, ahol előadást tartott a kommunális partnerkapcsolatok közötti különbségekről Hans-Werner Retterath, a freiburgi Kelet-európai Németek Néprajzi Intézet nyugalmazott igazgatóhelyettese, az Albert-Ludwig Egyetem Európai Etnológia Intézetének oktatója, néprajzkutató is, akit 2019-ben avatott díszdoktorai sorába a Debreceni Egyetem.

A program a megnyitót követően a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának Székházában folytatódik, ahol előadások hangzanak el az etnikai és kulturális különbségekről vagy éppen a kutatások szemléletmódjában kialakult eltérésekről, illetve egy-egy prezentáció kitér az oktatáshoz kapcsolódó nyelvi kérdésekre és a kultúraközi kapcsolatokra is.

A tanácskozás kiemelt hangsúlyt helyez a fiatal kutatónemzedék bevonására a tudományos életbe, ezért a senior kutatók mellett doktoranduszok és a szakkollégiumi tehetséggondozásban részt vevő hallgatók is bemutatkozási lehetőséget kapnak a poszterszekcióban.

Sajtóközpont – BZs