Avalanche 2022

A lavinajelenségekkel, azok előrejelzésével és hatásaival foglalkoztak a szakemberek az Avalanche 2022 nemzetközi konferencián, amelyet a Debreceni Egyetemen rendeztek meg augusztus 29. és szeptember 1. között. Az interdiszciplináris fórumon a világ elismert kutatói, elsősorban fizikusok, geológusok, biológusok vettek részt, de nemzetközi hírű agykutató előadását is hallhatták a résztvevők.

A lavinakutatások szerteágazóak, a nanométer méretű szilárd testek parányi ugrásokkal megvalósuló deformációjától egészen a földrengésekig nagyon széles méretskálán létrejövő jelenségeket ölelnek fel. A matematikai módszerek, a fizikai gondolkodásmód, az alapkoncepciók hasonlóak, a közös nevezőt a sokrészecskés rendszerek statisztikus fizikája jelenti az interdiszciplináris tudományterületen.  

-    A lavina nem csak a hólavinát jelenti, valójában ez egy nagyon általános jelenségkör. Akkor beszélünk lavináról, ha egy rendszer, például egy szilárd test valamilyen állandósult külső hatásnak van kitéve, például mechanikai terhelésnek, amelynek nagysága időben állandó, vagy csak lassan változik. Erre a külső hatásra az anyag belső átrendeződése hirtelen, ugrásszerűen, lavinaszerű eseményekben történik.  Ugyanez játszódik le a törési jelenségeknél is. Ha lassan növeljük a terhelést egy szilárd testen, akkor abban hirtelen ugrásszerű lavinákban repedések keletkeznek. A terhelés növelésével végül egy katasztrofális repedési lavina következik be, amelyben megsemmisül a rendszer, eltörik a szilárd test. Hasonlóan, az agy neurális hálózatának aktivitása, vagy állati közösségek viselkedése is mutat lavinaszerű eseményeket - ismertette Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánja, a konferencia egyik szervezője. 

Az Avalanche konferencia a lavinajelenségekkel foglalkozó tudományos közösség legfontosabb nemzetközi eseménye, amelyet 2-3 évente rendeznek meg különböző európai helyszíneken. Az Avalanche konferencia kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi fórum, amely a jelenségkör általános sajátosságaira fókuszál, lehetővé teszi a különböző szakterületek kísérleti és elméleti kutatói közötti kommunikációt, interdiszciplináris megközelítési módszerek kidolgozását, és nemzetközi együttműködések kialakítását látszólag távoli tématerületek között. Ennek a szakterületnek Magyarországon jelentős tudományos közössége működik a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében, illetve az ELTE Fizikai Intézetében. Munkájuk elismerése, hogy Cambridge, Barcelona, és Göttingen egyetemei után a konferencia a Debreceni Egyetemen kerülhetett megrendezésre. 

-    A lavinajelenségek okozhatnak természeti katasztrófákat és mérnöki konstrukciók összeomlásáért is felelősek lehetnek.  Repedések létrejöttét szilárd testekben hanghullámok kibocsátása kíséri, amelyeket füllel általában nem hallunk, de ha a test felületén parányi mikrofonokat helyezünk el, az így összegyűjtött jelek elemzése után meg tudjuk mondani, hogy a rendszer egy katasztrofális törés felé fejlődik-e. A lavinakutatások egyebek mellett azért nagyon fontosak, mert általuk mélyebben megérthetjük a törési jelenségeket, és így képesek lehetünk arra, hogy előre jelezzük földcsuszamlások, vagy földrengések létrejöttét - hangsúlyozta Kun Ferenc.  

A szakmai fórumon 65 szakember vett részt. A négynapos konferenciának a Debreceni Egyetem Learning Centere adott helyet, de volt lehetőség arra is, hogy a résztvevők online csatlakozzanak a programhoz. A rendezvényen 47 előadás hangzott el a lavinakutatások legnevesebb nemzetközi szakértőitől.