Gázmolekula forradalmasíthatja a rákkutatást

Az onkológiát alapjaiban befolyásoló kutatómunkáról, a cisztein aminosav komponensek szerepéről számolt be a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Nagy Péter professzor, a Debreceni Egyetem Tudományos Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke. A kutatás középpontjában a záptojás szagáért felelő kénhidrogén gázmolekula áll, melynek sokáig csak toxikus hatásait rögzítették a tudósok.

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztályán tartott tudományos előadást június közepén Perczel András osztályelnök és Kövér Katalin osztályelnök-helyettes felkérésére Nagy Péter, a Debreceni Egyetem Tudományos Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója. Ez a lehetőség csak olyan szakembereknek adatik meg, akiknek pályafutását a tudóstársaság kiemelt figyelemmel kíséri, valamint az adott tudományos tevékenység a szakterületen belül kiemelkedőnek számít. 

- A járvány utáni első, személyes jelenlét mellett megtartott osztályülésen vehettem részt, és ott tarthattam előadást, ami igazán nagy presztízzsel bír a szakmán belül. Bemutathattam a tudományos munkásságomat a redox biokémia, biológia szakterületen. Az élettanilag fontos oxidációs folyamatok vizsgálataival foglalkozunk, amelyekben a cisztein aminosav komponenseknek alapvető szerep jut, hiszen ezek a fehérje-építőelemek a leginkább érzékenyek az oxidációra. A cisztein oxidációs folyamatainak meghatározó jelentősége van a fehérjék másodlagos szerkezetének kialakításában, vagy éppen a nagyon fontos sejtfunkciókat ellátó enzimek működésének szabályozásában – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Nagy Péter.

A professzor megjegyezte: kutatásai során munkatársaival az Onkológiai Intézet laboratóriumában ezeket a folyamatokat vizsgálják kémiai, biokémiai, sejtbiológiai és orvostudományi szempontból.

Nagy Péter az MTA-n tartott előadásával kapcsolatban megjegyezte: ezeknek a rendkívül bonyolult és szerteágazó folyamatoknak a megértése érdekében „meg kell szelídíteni” a biokémiát, ennek megfelelően a szakember kutatócsoportjának először fehérjéken sikerült tisztázni a vizsgált biokémiai folyamatok jelentőségét, ezt követően sejten belül, majd szövetekben is megmutatták, hogy a cisztein aminosav komponenseknek mennyire fontos szerepük van.

- A redoxbiológia egy speciális területére fókuszáltunk, a záptojás szagáért felelős, kénhidrogénnek nevezett gázmolekula biológiai tulajdonságait vizsgáljuk, melynek sokáig csak toxikus hatásait jegyezték le. Ez a molekula nagy koncentrációban halált okozhat, leállítja a sejtlégzést. Két évtizeddel ezelőtt látott azonban napvilágot az a felfedezés, amely szerint a molekulát a szervezetben enzimek célzottan, fontos élettani funkciók szabályozása érdekében is termelik, itt indult el ennek a jelenségnek a kutatása, amihez mi is csatlakoztunk. Nagyon kiterjedt fókuszú tudományterületté nőtte ki magát, és mára eljutottunk odáig, hogy tudjuk: ez a gázmolekula kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi szervek működésében. A ciszteinek oxidációjában egy új fehérje módosulat képződésében van része, ennek a biológiai jelentőségeit a világon elsőként mi és néhány nemzetközi kutatócsoport gyakorlatilag egyidőben írtuk le – hangsúlyozta Nagy Péter.

A professzor kiemelte azt is, hogy a vizsgált módosulatok nagyon fontosak az oxidáció okozta sejtkárosodásokkal szemben, a fehérjeaktivitások vezérlésében, a jelátviteli folyamatok szabályozásában, de rákos elváltozások esetén a tumorsejtek többek között ezeket használják szaporodásuk serkentésére, az érképződés fokozására, az immunrendszer elleni védelemre, valamint a különféle terápiák hatástalanítására is.