A halfaunánk védelméért

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos főmunkatársát, Nagy Sándor Alexet választotta elnökének a Magyar Haltani Társaság pénteken a XVIII. Magyar Haltani Konferencián. A Debreceni Egyetemen rendezett két napos szakmai tanácskozáson a természetes vizek élővilágának legfrissebb kutatási eredményeit mutatták be a szakemberek.

- Egy felmérés szerint korunk fiataljainak legnagyobb félelme, hogy visszafordíthatatlanul megromlik bolygónk egészsége. Az új generáció környezethez való viszonyát meghatározza, hogy egyre többen fókuszálnak a természet megóvására, és nagy figyelmet fordítanak az újrahasznosításra, az erőforrások megfelelő felhasználására. A Magyar Haltani Társaság fiatal kutatóinak, a szakmai utánpótlásnak nagy szerepe van a biodiverzitás, a biológiai sokféleség megőrzésében, amely mindannyiunk érdeke – hangsúlyozta Stündl László, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja a konferencia megnyitóján.

A szakmai tanácskozás keretében megválasztották a szervezet új vezetőjét. A Magyar Haltani Társaságot 2005 óta irányította a leköszönő alapító elnök, Harka Ákos. Utódja, Nagy Sándor Alex a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos főmunkatársa, aki folytatni szeretné az elmúlt évek munkáját.

- A Magyar Haltani Társaság továbbra is tudományos válaszokat kíván adni a hazánk vízi életközösségeit, élőlényeit érintő problémákra, mindezt úgy, hogy a társadalom legszélesebb köreibe is eljuttatja üzenetét. A társaság tagjai nem mind a szakmához tartoznak, de összeköt bennünket a halak iránti rajongás. Ezt a sokszínűséget szeretnénk megőrizni, és várjuk sorainkba a fiatalokat – mondta a hirek.unideb.hu-nak Nagy Sándor Alex, a DE Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) tudományos főmunkatársa.

A szakmai tanácskozáson 25 előadás hangzott el. A magyar szakemberek mellett szlovák, román és ukrán kutatók mutatták be vizsgálati eredményeiket. A természetes vízi halkutatás az utóbbi 10 évben jelentősen átalakult. Az eddigi hagyományos vizsgálati technikák – a fogás, visszafogás, elektromos halászgép és hálózás – mellett a genomikai módszereket is használják a szakemberek a kutatásokban az egyes területek halállományainak vizsgálata során.

- Az új szakmai módszerek egyebek mellett új fajok felismerését segítették, de több eddig elfogadott elméletet is megkérdőjeleztek. A biotechnológiai eljárások, tehát már ebben a szegmensben is határozottan jelen vannak. A magyar haltani kutatásokban a „debreceni halasiskola”– a DE MÉK HalbiológiaI Központja, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke és a TTK Hidrobiológiai Tanszéke – meghatározó szerepet tölt be, olyan bázis jelent hazánkban, amelyre nemzetközi szinten is lehet építeni – jelentette ki Juhász Lajos, a DE Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője, a tudományos konferencia szervezője, aki egyben a Magyar Haltani Társaság alelnöke.

A konferencián egyebek mellett szó volt a kelet-magyarországi termálvizes kifolyókban lévő halközösségek felméréséről, az idegenhonos halfajok gyérítéséről, a Mura hazai vízrendszerének, a Túrmente romániai oldalán található természetvédelmi területek, a szlovák Derencsényi-karszt és a Keleti-főcsatorna halfaunájáról is.
A XVIII. Magyar Haltani Konferencia második napjának legfőbb témája a nagy kárókatona magyarországi elterjedése és helyzete volt. A szakemberek kiemelten foglalkoztak a kifejezetten halevő madár természetes vízi halállományra gyakorolt hatásával is. E témában az előadók között prezentációt mutatott be az Agrárminisztérium munkatársa is.