A múlt fogászata

Fogászati relikviákból álló különleges gyűjteményt tekinthet meg az, aki a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, a Fogorvostudományi Kar épületében jár. A legérdekesebb tárgyak között ezüstből és elefántcsontból készült fogvájók is vannak.

Egyebek mellett „ősrégi” fogászati kezelő székek, hasonló korú fogászati fúrók, fogászati lámpák és műszerszekrény láthatók egy a padlótól a plafonig érő, átlátszó, 6-8 méter hosszú üveglap mögött a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, a Fogászati Klinika első emeletén. A fogászati gyűjteményt összeállító Kelentey Barna, az intézmény Fogorvosi Szolgálatának egyetemi docense a hírek.unideb.hu-nak elmondta: az előbb említettek közül a barna fogászati kezelő szék a legrégebbi, a XIX. század végéről származik.

Mellette egy olyan fogászati fúró vehető szemügyre, amit a fogorvosnak – a Singer varrógéphez hasonlóan – még magának kellett lábbal hajtani, így a doktor képes volt gyorsítani, vagy lassítani a fúrófej forgási sebességét.

A fekete bőrrel behúzott, az 1910-es években készült kezelő szék jóval fejlettebb volt elődjénél, például a fogorvos azon kézi erő helyett már olajpumpás emelővel tudta a beteget a megfelelő magasságba emelni, a fúrót pedig elektromotor hajtotta. A sárgás színű széket minden bizonnyal a klinikát alapító Csilléri professzor használta az 1930-as években. 

A fehér szekrényben nagyon régi kisebb fogászati műtétekhez való fogók, emelők, vésők, tömőanyagok, cementek, gyógyszerek, borszeszégők, illetve a töméshez használható antik műszerek sorakoznak.

A falon szintén a múlt század 30-as, 40-es, illetve a 60-as éveiből származó plakátok, fotók kaptak helyet, melyek a szájápolással összefüggő termékeket, például szájvizet voltak hivatottak reklámozni.

Ha ápolt a foga, szája, derűs lesz a házatája – olvasható az egyiken, melyen egy hátrafésült hajú, bajszos fiatal férfi mosolyog úgy, hogy közben kivillan vakítóan fehér fogsora. Mellettük egy fogasom fehér orvosi köpeny és még a koronavírus-járvány előtti időből származó, gézből készült szájmaszk látható. Szintén ebben a térben kapott helyet egy az 50-es évekből való fehérre festett fém sterilizáló doboz, illetve egy a fogak színének és formájának betegek általi ellenőrzésére szolgáló kis tükör.  

– A tárgyak egy része vidéki fogorvosok ajándéka, a többit meg nagyrészt én vásároltam a Régiségvásárban, meg az interneten. Szeretem a régi dolgokat, szívesen kutatom a fogászat múltját  – mesélte a fogszakorvos a tárlat eredetéről. 

A gyűjtemény többi része a klinika egy másik szintjén található. Az ottani üveglapfedésű vitrineken, tárlókon körbetekintve Kelentey Barna arról beszélt, hogy az első darabok 2013-ban kerültek oda, melyek a Fogászati Klinika (1935-ben még Poliklinika) alapító professzoraival kapcsolatos dokumentumok, fotók voltak.

Később fogászati tankönyvekkel, kézikönyvekkel gyarapodott a fogászati gyűjtemény, melyek közül a legújabb jelenleg a második világháború idejéből való. Láthatók például különböző bizonyítványok, diplomák és egy olyan index kiskönyv is, amelyben az is olvasható, hogy annak tulajdonosa 1935-ben felvette a fogászat tantárgyat.

A gyűjtemény egyik legszebb darabja egy ékszerdobozra hasonlító, az első világháború előtti Oroszországból származó, bordó fogporos dobozka, amelyet még a cári címer is ékesít. Vannak itt a fogászattal kapcsolatos bélyegek, kártyanaptárak is, miközben a falon fogporok, fogpépek, fogpaszták, fogkrémek, fogselymek, fogkefék, plakátjai vonzzák a tekintetet. Egy másik tárlóból egy, a második világégés idején harcoló angol katona azon sapkajelzése bukkan elő, amely azt mutatta a bajtársaknak, hogy ő fogorvos, és még akár még a lövészárokban is tud rajtuk segíteni, ha nagyon megfájdul a foguk.

A nagyon régi francia fogkefe tartó dobozok, a 60-a években gyártott, a maiakhoz képest hatalmas „ős fogkefék”, valamint az ezüstből és elefántcsontból készült fogvájók sem hiányoznak a gyűjteményből. 

– A legbüszkébb talán az Egyesült Államokban 1839-ben megjelent első fogászati szaklapra vagyok – jelentette ki a szakember.

A nemcsak a fogászok figyelmére számot tartó kollekció mostanra olyan nagyra nőtt, hogy újabb jelentősebb méretű felajánlott tárgyakat hely hiányában már nem tudnak fogadni, de apróbb értékekkel azért manapság is gyarapszik a relikviák sora. 

A pandémia miatt jelenleg csak azok látogathatják a gyűjteményt, akik kezelésre érkeznek az épületbe. A tervek szerint a járvány elmúltával viszont az egyetemi polgárok szabadon felkereshetik majd a kiállítást.