Király Viktor

New Yorkból érkezett Magyarországra és bár a tengerentúlon is többször próbált szerencsét, a siker itt talált rá. 2008-ban megnyerte a negyedik Megasztárt, kapott Viva Comet gömböt és Sevilla-ban MTV EMA regionális díjat. Király Viktor neve most már megkerülhetetlen, hogyha a magyar popipart nézzük, a Címlapsztoriban most őt kérdeztük.

New Yorkból jöttél ide hozzánk, ott is próbálkoztál, de mégis itt maradtál. Menjünk egy kicsit vissza oda, hogy mi hozott téged mégis Magyarországra?

Pontosítanám, Bronxban születtem, mint Jennifer Lopez, aztán ide-oda költözködtünk Amerikában, Staten Island, Long Island stb. Egészen 15 éves korom végéig Amerikában éltünk. Már első éves gimnazista voltam, mikor anyukám bejelentette a családnak, hogy rákos. Nagyon egyszerűen fogalmazta meg számunkra, hisz úgy fogta fel, mintha ez egy komolyabb influenzás megfázás lenne. Nem úgy, mintha ez egy élet-halál kérdés lenne, pedig ugye az volt, mert nagyon kevés esélyt láttak az orvosok. Ezután anya elkezdett kemoterápiás kezeléskere járni, a sokaid után pedig már nem nagyon tudta hol van, ekkor megkérdezte az édesapám tőle, hogy mit szeretne? Anyu pedig egyet kért, hogy költözzünk Magyarországra, az ő szülőországába, mert imád itt lenni. Az elején mikor kiköltözött Amerikába egy jó buliként fogta fel az egészet, de már ekkor elég nagy honvágya volt. Apám pedig beleegyezett, és egyszerűen összepakoltunk, fogtuk a cuccainkat és jöttünk. Nekünk igazából azt mondták, hogy addig jövünk haza, amíg meggyógyul anya, aztán visszamegyünk, tehát mi azt gondoltuk, hogy egy-két év és visszatérünk Amerikába. Egy hosszú nyaralásként tekintettünk a helyzetre, mivel jártunk már előtte is Magyarországra nyaralni, a Balatonhoz vagy Csopakra. Aztán eltelt két-három év és csak nem költöztünk vissza, és akkor szembesültünk azzal, hogy igazából mi ide költöztünk és nem csak egy pár évre jöttünk. De egyáltalán nem bántam meg, nagyon jól kialakuló életem volt Amerikában, de hangsúlyozni kell, hogy 15 éves voltam ekkor. Ha valamit esetleg megbántam ebben az egészben, az az, hogy a barátaimat ott kellett hagynom. De itthon aztán nagyon gyorsan szereztünk új barátokat, könnyen beilleszkedtünk a környezetbe és egyáltalán nem bántuk azt, hogy mi itt élünk.

Mennyire jelentette nagy nehézséget a magyar nyelv tanulása, az amerikai után?

A magyar nyelv tanulása nekem egy nagyon nehéz feladat volt, főleg azért mert mikor ideköltöztünk, akkor úgy volt, hogy egy magyar iskolába íratnak minket csak nem mentünk át a felvételin. Mindent értettünk amit mondtak, de mi egyszerűen nem tudtunk magyarul beszélni és helyesen írni. Ezért a szüleink úgy döntöttek, hogy angol iskolában folytassuk a gimnáziumot. Egyedül Linda nem angol iskolába mert, mert őt rögtön felvették a Liszt Ferenc téri Konziba, és ő magyarul folytatta a tanulmányait. Szóval a nyelv szempontjából az nem volt elég, hogy ide költöztünk 1999 végén, 2000-ben. Ezután még olyan 4 évig csak angolul tudtunk, egyetlen magyar óránk volt egy héten. Úgy tanultam meg magyarul beszélni a négy év alatt, hogy mindig is csak magyar barátnőim voltak, és ők segítettek, mivel még az osztálytársaim is mind külföldiek voltak. Ilyen értelemben nagyon nehezen tanultam meg a nyelvet, a gimi utáni időszak volt a megváltás számomra, amikor Gór Nagy Máriához kezdtem járni a szinitanodába, és az a három évem arról szólt, hogy rendesen megtanuljak magyarul. De úgy érzem, elég jól beszélek már, a szókincsem is nagyot fejlődött és ez mind-mind az olvasás miatt volt, hisz nagyon sok mindent olvastam magyarul, például Dosztojevszkijt.

Viktor legfrissebb dala a Szabadesés.

A szüleid is a zenei szakmában dolgoztak, egyértelmű volt, hogy akkor neked és Lindának is arrafelé kell mennetek?

Nem volt egyértelmű. Linda számára igen, hisz nála ez nem volt kérdés mivel már Amerikában is 11 éves korában kimutatkozott belőle a tehetség. Emlékszem, olyan 12 éves lehetett, mikor egy családi összejövetelen apám azt kérte tőle a társaság előtt, hogy énekelje el a kedvencét, a Kis hableányt. Volt egy pianino zongoránk és Linda bár szégyellős volt, de akkor odament a zongora mögé és egyszerűen gyönyörű volt, ahogy szólt a hangja a pianino mögül. Számára így egyértelmű volt, hisz már Amerikában is a híres zeneiskolába akart menni, ezért járt az egyik felkészítő iskolájába, és operát tanult, operaénekesnő akart lenni 14 évesen. Az ikertestvéremmel mi nem voltunk ilyen tehetségesek, inkább deszkáztunk, bandáztunk ilyen tipikus fiúk voltunk. Később alakult ki nálam az a vágy, hogy saját stúdióm legyen. A dalszerzés volt mindig a szerelmem, és amikor idejöttünk én angoltanárként kezdtem tanítani hét éven keresztül, és az ezzel összegyűjtött pénzemet, arra költöttem, hogy a meglévő versszövegeket, amiket megírtam, azt egy másik producerrel dolgozva felénekeljem. Hisz én még nem tudtam zenélni, ezért inkább fizettem egy profinak és úgy próbálgattam felénekelni a szövegeimet. Nálam így jött a zene, és szerencsére azóta is büszke lehetek arra, hogy ülök a zongoránál vagy a gitárnál és dőlnek belőlem a dalok.

Készítettetek egy közös dalt az ikertestvéreddel, ezután ő rájött, hogy neki nem ez az útja?

Nem teljesen, amikor jó régen összedolgoztunk az ikertestvéremmel a Twins-zel az inkább egy poén volt. Amerikában 13-14 éves korunkban már államilag engedélyezett volt, hogy dolgozzunk. Nem akartunk kéregetni a szülőktől, hanem elkezdtünk dolgozni. Amikor pedig ideköltöztünk Magyarországra, nem volt munkaengedélyünk, és mindig kérni kellett a szüleinktől pénzt, ha valamire kellett. Ez nekünk annyira nem tetszett és ekkor jött az ötlet, hogy jelentkezzünk koncertekre belépőket szedni, meg hasonlók és ezeket mi élveztük is. Csak aztán én rájöttem, hogy nem ezzel, hanem a zenéléssel akarok foglalkozni, és a tesóm szép lassan kimászott az egészből és rájött, hogy neki nem a zenélés az életcélja.

Aztán jött a Megasztár, amit meg is nyertél. Ha jól emlékszem talán csak két magyar dalt adtál elő az egész széria alatt. Nem kaptál ezért pofonokat, hogy a magyar nézők magyar dalokat akarnak hallgatni?  

De, de pofonokat kaptam folyamatosan, hogy miért nem magyarul éneklek. Mindig azzal védekeztem, hogy mert nem olyan dalt osztottak ki nekem. De szerintem a kevesebb néha több, hisz az a két magyar dal, amit elénekeltem az nagyon tetszett a közönségnek és elfogadták.

Ott egyébként számodra egyértelmű volt, hogy megnyered a versenyt?

Nem, nem, nekem sajnos nincs ekkora önbizalmam, hogy azt mondjam, hogy ez egyértelmű volt. A fináléban szembesültem azzal, hogy megnyerem a versenyt ugye Fekete Dávid ellen. Amikor megkaptam a Joe Cockertől a You Are So Beautiful című dalt, és minden beképzeltség nélkül, tudtam, hogy jól éneklem ezt a dalt és nem is lehet kérdés, hogy ezzel meg tudom nyerni, tényleg minden beképzeltség nélkül mondom ezt. És tényleg jól elénekeltem, és le is hidalt mindenki tőle, és ott már tudtam, hogy akkor ez megvan.

Azóta mondhatjuk, hogy töretlen a siker?

Egyáltalán nem volt töretlen, és elég gyorsan rájöttem, hogy a Megasztár csak egy ugródeszka és nem szabad másként felfogni. Nem lehet azt gondolni, hogy megnyerted és ezzel meg is van oldva az életed, mert egyáltalán nincs. Az első két év a Megasztár után nem úgy sikerült ahogy szerettem volna, pofonokat kaptam tényleg ahogy említetted is, amiért nem énekeltem magyarul, ezért az összes energiámat arra szenteltem, hogy egy magyar lemezt készítsek. És ez a lemez a legnagyobb meglepetésemre egyáltalán nem futott be, annak ellenére, hogy egyetlen angol dal sem volt rajta. Azon a lemezemen volt a Forgószél, vagy a Ha arra indulsz. Hallgatják az emberek, de nem ért el nagy sikereket. Ezután pedig lecsitult a Megasztár által hozott rajongás, és el kellett gondolkoznom azon, hogy mi is vagyok én, hogy lehetek autentikus. Két dolog jutott eszembe, az egyik, hogy nekem kell írni a dalokat, mert mindent így kezdtem, de a Forgószél lemezt nem én írtam. Nekem szerencsém volt, amikor 2010-ben kiadtam az első önálló angol nyelvű dalomat a Solot, és ez felvitt. Nagyon sikeres lett, az egész országban imádták, és ezt követően jöttek sorban a sikerdalok, a Running out of time, a Fire és így tovább.

Ha ugrunk egyet az időben akkor jött egy amerikai szereplésed, ami mindaddig titok volt, amíg adásba nem kerültél. Ez a The Voice-ban való szereplésed.  Hogy jött ez?

Ez ilyen belső harc volt a családon belül, mert éppen a legsikeresebb voltam az egész karrieremben. Akkor jött ki szinte frissen a Fire, de én nem voltam megelégedve annyira magammal és ki akartam próbálni magam másban. Úgy gondoltam, hogy Amerikában születtem akkor hol máshol bizonyítsak? És így próbáltam ki a Voice-t, ahová remegve mentem, és nagyon izgultam, hogy mi lesz, ha nem fordul meg a szék. Azért pont a Voice-t választottam, mert számomra borzasztóan szimpatikus volt a zsűri, mivel az összes többi ehhez hasonló versenyben sok celebritás van, de szakmailag szerintem nincs annyira ott. De itt Adam Levine, Gwen Stefani, Pharrell Williams, Blake Shelton, akit bevallom őszintén nem ismertem, tehát ők voltak a zsűri és mivel számomra ők nagyon-nagyon szimpatikusak voltak így úgy gondoltam, hogyha valakinek, akkor nekik kell bizonyítanom, hogy visszajelezzék, hogy jó úton haladok.

És miután megfordult a szék, akkor volt benned egy olyan gondolat, hogy most lehet, hogy akkor magyarként Amerikában is megvalósítod az álmod?

Volt bennem egy ilyen gondolat, de gyorsan elhessegettem, mert aztán szépen lassan rájöttem, hogy minden relatív. A második adás után már rájöttem, hogy ez ugyanaz, mint a Megasztár, csak százszor nagyobb. De ugye a Megasztárnál sem volt elég megnyerni a versenyt, hanem kellettek kapcsolatok, jó dalok stb, ahhoz, hogy tudj mérvadó személyiség lenni. Ez rögtön eszembe jutott a Voice-ban, hogy oké itt vagyok, utána sétálgatok, felismernek az utcán és ez tök jó érzés, de ez nem azt jelenti, hogy be fogsz futni.

Ha azt nézzük, Albániából meg Koszovóból is van már amerikai világsztár, Bebe Roxa vagy Ava Max, akkor Magyarországról mi lehet a gát? Ők talán a kinti menedzsmentben látják a lehetőséget. Te nem gondolkodtál, vagy nem kerestél kinti menedzsert magadnak?

Nem csak a kinti menedzsment, hanem az itthoni összefogás. Amíg az van, hogy nincs egy erős stáb, aki azt mondja, hogy belőle vagy ebből az öt emberből én most világsztárt fogok csinálni, addig nem lesz semmi változás. Romániában, ha már felhoztál más országokat, ott ilyen konkrét, kulturális összefogások voltak, hogy román sztárokat csináljanak.
Összefognak az emberek, beleteszik a pénzüket, az idejüket, az energiákat és itt a lényeg, hogy nemcsak az énekesen múlik, vagy a zeneszerző, hogy világsztár legyen, hanem a lemezkiadón, a menedzseren, a pénzen, és a kapcsolatokon, ha pedig ez nem áll össze, akkor lehetsz te a világ legtehetségesebb embere, úgy sem fog összejönni.

2019-ben MTV EMA díjat kaptál, itt Magyarországon van még feljebb, van még más díj, amit meg szeretnél szerezni?

Nyilván vannak még ilyen díjak. Külföldi díj szempontjából nincs annyira, jó, egy Grammy-díj azért az jól esne, de azért Magyarországon is nagyon sok cél van, amit el szeretnék érni. Akarok egyszer egy önálló Budapest Sportaréna koncertet. Nagyon fáj érte a szívem, hogy még nem sikerült eddig elérnem, és azon dolgozom, hogy minél több dalt adjak ki, minél többet legyek szem előtt, hogy valamikor a karrierem során még sikerüljön elérnem ezt a célt. Mert ahhoz képest, hogy Amerikában születtem, mégis magyarnak érzem magam, bár még mindig van egy kis akcentusom, de belül jól érzem itt magam, és ezzel szeretném magamnak bizonyítani, hogy meg tudok tölteni egy Arénát, és sokan eljönnek a koncertemre, és dúdolják a dalaimat.

Napjainkra ugorva egy kicsit megtalált a világsztárság is, hiszen Bob Sinclar talált rád.

Igen, ezek mindig nagyon jó dolgok és mindig meglepődök, mert amikor egy kicsit elengedem a magabiztosságomat és belefáradok a próbálkozásokba, hogy folyamatosan dolgozok, és a stúdióban kell lennem, megírnom száz dalt, akkor én meg fogom írni azt a száz dalt és tudok miből levenni a polcról. Beszéltem más szakmabelivel itt Magyarországon, de én képes vagyok kimenni Amszterdamba és úgy viselkedni, mint egy senkiházi zeneszerző, aki nem ért el semmit a világon, és beülni a stúdióba reggel nyolctól éjfélig, hajnali egyig és körülbelül öt dalt megírni egy másik zeneszerzővel, hogy érezzem azt belül, hogy én mindent megteszek. Jó érzés, hogy megtettem ezeket a dolgokat és van gyümölcse, szóval egyszerűen megírtam azt a dalt a Janee-val, és megkaptam azt az emailt a Bob Sinclairtől. Nem tudom, hogy ez mit jelent, az is lehet, hogy semmit, de el tudom mondani, hogy az én dalom fel lett kapva egy külföldi producertől.

Domszky László