Fellépés
Alaposan feladtam magamnak a leckét. Itt van előttem a kotta: J. S. Bach Flute concerto in A minor. (Magyarázat: a J. S. a zeneszerző keresztneveit jelöli, a szerzemény címe magyarul A-moll fuvolaverseny.) Nyolc oldal, oldalanként 12 sor. Ha beszorozzuk, kiderül, hogy 96 sor összesen.
Az öregcsertői művelődési házban április 22-én, éppen
születésnapomon, sor kerül egy Bach koncertre. A műsoron szerepel a fent
említett szerzemény is. A koncert keddi napra esik. Hétfőn kockázatos, mert a
locsolók hajlamosak bepálinkázni és olyan állapotban nem tudják
maradéktalanul átérezni a barokk-zene zsenialitását, díszítéseinek szépségét.
A szervező Józsi barátom a múlt héten megkérdezte, hogy szükség
esetén be tudnék-e ugrani. A kijelölt fuvolás, ugyanis a fürdőszobája
átalakítása során véletlenül kalapáccsal ráütött a bal kisujjára, úgy tűnik, hogy
eltört. Begipszelték. A fuvolán pedig az embernek mind a tíz ujjára szüksége
van, a bal kisujj konkrétan a gisz-hangokat szólaltatja meg (a jobb kéz
kisujjának, sokkal felelősebb szerepe van: szinte állandóan lenyomva kell
tartani az esz billentyűt). Bach a-moll versenyében nincs túl sok gisz hang, de
már a második sorban három.
Utólag nem illik változtatni a barokk-mester
zenéjén, forogna sírjában, ha gisz-helyett az öregcsertői koncerten a fél
hanggal lejjebb található g, vagy a fél hanggal feljebb helyezkedő á hang
szólalna meg.
Mivel Józsinak sokat meséltem arról, hogy naponta fuvolázok,
felajánlotta a beugrási lehetőséget, mert nem biztos, hogy a kijelölt,
akadémiát végzett fuvolásnak születésnapomig leveszik a gipszet. Az is
kérdés, ha levették, tudja-e elég fürgén mozgatni a kisujját. A barátomnak
nem mondtam el, hogy én csak tavaly május óta tanulom ezt a hangszert. Igaz,
nagyon jól haladok és van már saját fuvolám.
Merjünk nagyot álmodni! Merjük bevállalni a kihívást! Lehet-e nagyobb
kihívás, mint fellépni egy szimfonikus zenekarral? Még akkor is, ha a zenekar,
a művelődési ház színpadának méretei miatt szűkített felállásban kénytelen
játszani. Öltönyöm, csokornyakkendőm (kettő is: bordó és fekete),
hangszerem van, és immár a kottát is beszereztem! Trump elnök úr is
megkérdezte Elon Musk techno-milliárdost, hogy elvállalná-e az amerikai
adminisztráció anyagi karcsúsítását. Bátran elvállalta. Ha ő így tett, nekem
sincs mit tépelődni.
A kottát tegnap szereztem be, aránylag méltányos áron, 1900 forintért
(nem tudom, Bach jogörökösének mennyit utalnak ebből a pénzből). Ma
elkezdtem gyakorolni. Az első három sor már egészen jól megy. Megtaláltam
minden hangot. Még nem a kívánt tempóban játszom, de április 22-ig van még
több mint egy hónap!
A fenti szövegnek van némi valóságtartalma is.
Az említett kottát tényleg megvásároltam, tényleg a jelzett áron. A bolt
nevét és címét nem írom le, nem szeretném, ha a következő sorok miatt
rágalmazási pert varrnának a nyakamba. A könyvesboltba azzal a céllal
látogattam el, mert a weboldalukon láttam: rendelkeznek egy Jazz flute
studies című gyűjteménnyel.
A vámháború vagy más miatt, de az Amerikából
importált kotta ára szerénytelenül magas: 4.975 forint!
Úgy tűnik az árrésstopp nem vonatkozik a kottákra! Kénytelen vagyok megvásárolni, mert a
weboldalakról immár nem tudom letölteni, mint régen. Már ott is pénzt
követelnek. A kotta angol nyelvű, de magyarul is lejátszhatóak a hangok.
Ha már ott voltam, kérdeztem, van-e egyéb fuvola-kottájuk. A
rosszkedvű hölgy foghegyről odavetette: ez az egész szekrény komolyzenei
fuvola-kottákat rejt magában. Átnézném, közöltem. Mi érdekli közelebbről? – kérdezte.
Gondolkodtam és rávágtam: barokk zene! Kivett a szekrényből vagy
6 kilogrammnyi kottát, odacsapta elébem és mondá: ez mind barokk!
Nagyrészt Bach és Handel.
Nem kívántam túl sokáig molesztálni a ballábbal ébredt elárusítónőt,
választottam. J.S. Bach: Flute concerto in A-minor (a J.S. rövidítés jelzését az
imént már ismertettem). Kártyával fizettem és 400 forintért vásároltam egy
papír tasakot is. Utólag. A tasakot már készpénzben törlesztettem.
Már a villamoson elővettem a kottákat – mivel nem hordom magammal
állandóan a fuvolámat – elkezdtem fütyüléssel „lejátszani”.
A körülöttem állók – én, koromra és fájós derekamra való tekintettel, ültem – furcsán néztek rám.
Lévén, hogy Bach a-moll fuvolakoncertjét sokan ismerik, észrevehették, hogy
némelyik gisz átcsúszott az ába?
CSORBA ZOLTÁN