Temetni jöttem Caesart

 

Az rendben van, hogy e nemes sportágat az angolok találták ki, de hogy William is ennyire benne lett volna, az maga a csoda. Ezt írja ugyanis Julius Caesar című drámájában, amikor Antonius szájába adja a gyászbeszédet:

 

 

Igazam van, vagy igazam van? Most úgy állunk, hogy mindenki a végtisztességre készül. És valljuk meg van alapja. Ha a következő meccsen zakóznak a srácok a Fradi ellen, a tabellán felettük lévők közül pedig valamelyik nyer, már nyolc pont lesz a hátrány. És erre készülni nem hátrány. Én buta laikus azt nem értem, hogy Shakespeare honnan tudta a balhét. Mert ugye azt mondja, Caesar nagyra vágyott, ami bűn, mert nem ismerte fel a valóságot.

 

 Elvtársak! Emlékezzünk! Ősszel, az akkor még valamilyen igazgatóként tündöklő örmény srác kijelentette, a bronz tuti, meg az egyik legerősebb játékos anyag a Debrecené. Ő csak tudhatta, hiszen maga hozatta messziről a fiúkat. Aikről aztán messziről látszott, mennyire messzi vannak Messitől. Nem jöttek a pontok, elzavarták az edzőt. Bár nem messzi, csak ide a szomszédba.

 

Aztán kiderült fogytán a muníció, jött Lőri bá'. Segített hétszáz milla hitellel, meg adott még némi reklám dugit, mert a bankja viseli az egyik szektor nevét. Volt miből adakozni. Most került kezembe egy jelentés, amelyben az áll, hogy a TAO bevezetése óta a Felcsút együttese - írd, és mondd - negyven milliárd forinthoz jutott. Hogy neveljék a hazai fiatalokat. Ehhez képest a kezdőben van két magyar Nagy Zsolt és Pécsi Ármin személyében, meg két finnugor a rokonság okán: Soisalo, és Niisilla.

 

 

Néztem a Fehérvár elleni találkát. Önbizalom semmi, tili-toli, rizikó vállalás nulla, rontsd el te, ne én legyek akit szidnak. Most ez jön le. És Maestro áll a negyvenezer forintos Göttmann sapkájában és tehetetlen. Akiket hozott, ők vasárnap inkább elvettek.

 

Nem szeretném szítani a hangulatot, van baj elég, meg kívülről könnyű okosnak lenni. Én még mindig bizakodom. Mert William Shakespeare is így buzdított anno az egyik meccs szünetében az öltözőben: "Urak! Rövid az élet s kurtaságát aljasan tölteni túl hosszú volna!"

 

W. Gy.