Szent László
Szent László földi maradványát azonosíthatták
Egy csaknem elfeledett fémdobozban őrzött lábszárcsonttöredék vezethetett el Szent László király földi maradványainak újabb darabjához. A mezőkövesdi plébánián előkerült ereklyét szénizotópos kormeghatározással és genetikai módszerekkel is megvizsgálták. Az eredmények alapján nagy valószínűséggel a lovagkirály maradványairól lehet szó, a kutatók azonban óvatosan fogalmaznak. A kutatás eredményeit november 16-án, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában ismertették a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában című kerekasztal-beszélgetésen. Dinyési János mezőkövesdi helytörténészt két évvel ezelőtt, november elején kereste meg a helyi plébánia. Egy fémdobozt mutattak neki, amelyben egy csonttöredéket őriztek. A dobozon a „Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae” felirat szerepelt, vagyis a tárgyat Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontjaként tartották számon. A helytörténész saját kezdeményezésére szénizotópos kormeghatározást végeztetett, emellett igyekezett feltárni az ereklye történetét és útját. A visszaemlékezések szerint a csont az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, ezt követően azonban szinte teljesen feledésbe merült. A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián történt átadás-átvételt követően találták meg a fémdobozban. A plébánia és a mezőkövesdi polgármesteri hivatal közösen döntött úgy, hogy természettudományos módszerekkel is megvizsgáltatják a lábszárcsonttöredéket. A genetikai vizsgálat menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársa tartott előadást. Elmondta, hogy a genetikai elemzéseket szénizotópos kormeghatározás előzte meg. Ennek eredménye szerint a csont 995 és 1149 közötti időszakból származik, vagyis a vizsgálatba Szent László király 1095-ös halálozási éve is beleesik. Ez tudományosan is indokolttá tette a genetikai vizsgálatok megkezdését. Az elemzéseket az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték el, a Győrben őrzött Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve. Borbély Noémi ismertetése szerint a mezőkövesdi csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetően szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy a koponyaereklye egy férfitestvérétől származik. A DNS állapota miatt az eredményeket óvatosan kell értelmezni, a kormeghatározás és a történeti adatok azonban szintén alátámasztják a Szent Lászlóhoz való kötődés lehetőségét. Az antropológiai vizsgálat szerint a csont egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik. Szentté avatása után válhattak le ereklyék a király maradványaiból Szent László 1095-ben halt meg, és Váradon temették el. Szentté avatására 1192-ben került sor. Solymosi László történész, az MTA rendes tagja a kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a szentté avatás részeként az eredeti sírból kiemelték a maradványokat, majd egy díszesebb helyen temették el újra. Az exhumálás alkalmat adhatott arra, hogy ereklyéket válasszanak le a szentté avatott személy földi maradványaiból. Solymosi arra is kitért, hogy több mint 120 olyan település van, amely Szent Lászlóhoz kötődik. Ez is jelzi, milyen széles körben tisztelték a királyt, és milyen sok helyre juthattak el az ereklyéi. A kerekasztal-beszélgetésen Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója, valamint Molnár Antal történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének igazgatója is részt vett. A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének paleoantropológusa vezette. A mezőkövesdi lelet történetét a tervek szerint fikciós dokumentumfilmben is feldolgozzák. Mende Balázs Gusztáv elmondta: a forgatás során olyan városokat, gyűjteményeket és templomokat is felkereshetnek, ahol Szent László ereklyéit őrzik. A film a kutatás történetét és a királyhoz kötődő ereklyék sorsát is bemutathatja, így a mezőkövesdi lelet mellett a Szent László-kultusz történetének kevésbé ismert részletei is a közönség elé kerülhetnek.
forrás: magyarnemzet.hu