„Sivatagi cápák”

Cápák tűntek fel a sivatagban

Egyiptom középső vidékén, ahol ma forró és kietlen sivatag terül el, a távoli múltban egészen más arcát mutatta a táj. A mai száraz pusztaság helyén egykor tenger hullámzott, amelyben valósággal virágzott az élet; cápák, színpompás halak és hatalmas ragadozó tengeri hüllők siklottak a kék megannyi árnyalatában játszó trópusi víztömeg felszíne alatt. Egyiptomi kutatók és külföldi kollégáik e távoli múlt különleges nyomaira bukkantak a Nyugati-sivatagban, az Abu Tartur-plató tövében, ahol többek között hét különböző cápafaj fosszíliáit fedezték fel. A feltárt cápafogak némelyike több tíz millió év eltelte után is úgy csillogott, mintha csak tegnap hullott volna alá a rég eltűnt tenger aljzatára. A terepen kutató tudósok egy ősi „cápatemetőt" fedeztek fel az egyiptomi Nyugati-sivatag középső régiójában. Hét különböző cápafaj több millió éves fosszilis fogait azonosították az Abu-Tartur-fennsíkon még egy korábbi terepi expedíció során, 2020 és 2022 között, új betekintést nyújtva a sivatag tengeri múltjába. A fennsík mai területén egykor virágzó tengeri élővilággal rendelkező sós víztömeg hullámzott, amelynek fejlődéséhez és virágzásához adottak voltak a megfelelő környezeti feltételek, beleértve ezekbe a kedvező hőmérsékletet, a napfényt és a megfelelő oxigénszintet. A kréta időszakban (145 és 66 millió évvel ezelőtt) a Föld átlaghőmérséklete jóval melegebb volt a mainál, a globális tengerszint pedig akár 170 méterrel is magasabb lehetett a jelenleginél a londoni Természettudományi Múzeum geológusai szerint. A kréta időszak derekára kialakult extrém magas globális tengerszint miatt kiterjedt sekély tengerek keletkeztek a ma már a tengerektől távoli és meglehetősen száraz területeken is, mint amilyenek például a mostani egyiptomi sivatagok. A lelőhely, az Abu-Tartur-fennsík a Duwi-formáció mentén fekszik, ami egy késő kréta időszaki tengeri üledékes rétegsor. A korábbi kutatások már feltártak itt különféle ősmaradványokat, bennük halak, tengeri teknősök és más egyéb tengeri hüllők fosszíliáit, amelyek mind az itteni, egykori, és fajokban gazdag óceáni ökoszisztémára utalnak. A tudósok még korábban két makrélacápafaj megkövesedett fogaira bukkantak itt, de a 2020 és 2022 közötti további expedícióik során további 14 fosszilis cápafogat tártak fel a rétegsorból, amelyek legalább öt különböző cápafajhoz tartoznak. E fajok egyikét, a Scapanorhynchus raphiodont, a mai és mélytengeri életmódot folytató és horrorisztikus kinézetű koboldcápák (Mitsukurina owstoni) ősi rokonát, korábban még soha sem azonosították az afrikai kontinensen. További két faj, a Serratolamna serrata és a Squalicorax bassanii maradványaira viszont eddig még egyszer sem akadtak rá Egyiptomban. Különösen figyelemre méltó volt hét különböző cápafaj fogainak megtalálása, elsősorban azért, mert mindegyiket ugyanazon a helyen, az Abu Tartur-fennsík közepén fedezték fel. Ez a felfedezés a jelentőségét tekintve azonban jóval több mint egy nagy méretű cápafosszília-leletegyüttes megtalálása. Az ugyanis, hogy ennyi cápafaj élt ugyanazon a területen, egyértelműen arra utal, hogy a terület egykor egy tápanyagban igen gazdag, összetett tengeri ökoszisztémának adott otthont, rengeteg kisebb hallal, amelyek e csúcsragadozók zsákmányállatai voltak.

forrás: magyarnemzet.hu