Vadállatok időjárás-jelentése

Az új rendszer hónapokkal előre jelezheti, kiket perzsel meg a hőség

A sün nem nézi meg az időjárás-appot. A béka nem kap push értesítést arról, hogy extrém UV-sugárzás várható. A szarvas nem mondja azt, hogy inkább home office-ban marad. Ha jön a hőség, az állatoknak a saját testük, ösztöneik és élőhelyük alapján kell valahogy túlélniük. Éppen ezért izgalmas, hogy a tudomány egyre komolyabban foglalkozik azzal: előre jelezhető-e, mely vadfajokat veszélyezteti leginkább a hőstressz. Nem holnap délutánra, nem csak egy hétre, hanem akár hónapokkal előre. Mintha a természetvédelem is kapna egy saját kánikulatérképet, csak itt nem az a kérdés, hogy vigyünk-e sapkát, hanem hogy mely fajok kerülhetnek bajba. Az emberek hajlamosak a hőséget úgy kezelni, mint nyári bosszúságot. A túl magas hőmérséklet azonban felboríthatja a testhőmérséklet szabályozását, csökkentheti a táplálkozási időt, kiszáradáshoz vezethet, megváltoztathatja a szaporodási sikert, és különösen veszélyes lehet a fiatal, idős vagy legyengült egyedekre. Egy madárfióka nem tud egyszerűen elköltözni egy hűvösebb völgybe. Egy kisemlős nem mindig talál elegendő árnyékos búvóhelyet. Egy sekély vizű élőhelyen élő kétéltű pedig különösen kiszolgáltatott, ha a víz felmelegszik vagy eltűnik. Magyarországon is ismerős a helyzet. A forró nyarak egyre gyakrabban hozzák el azt az állapotot, amikor nemcsak az emberek, hanem a városi és vidéki élővilág is küzd. A fecskék nehezebben találnak sarat a fészeképítéshez, a sünök víz után kutatnak, a madarak a kerti itatókat látogatják, a békák és gőték pedig megszenvedik a kiszáradó élőhelyeket. Mit tudna egy vadállat-hőségelőrejelzés? Egy ilyen rendszer lényege nem az, hogy minden őznek személyre szabott időjárás-jelentést küldjünk, bár a gondolat kétségkívül bájos. Inkább arról van szó, hogy a kutatók a hőmérsékleti adatok, az élőhelyek, a fajok biológiai jellemzői és a korábbi megfigyelések alapján megpróbálják előre azonosítani a kockázatos időszakokat és területeket. Ha például látható, hogy egy adott régióban hosszabb, szárazabb és forróbb időszak közeleg, akkor előre fel lehet készülni. Természetvédelmi területeken lehet figyelni a vízállásra, az árnyékos menedékekre, a legérzékenyebb fajokra. Városi környezetben is segíthet, ha tudjuk, mikor nő meg a bajba jutott sünök, madarak vagy denevérek száma.

forrás: termeszeti.hu