Ritka villám

Ritka villámlási jelenséget figyeltek meg a Nemzetközi Űrállomásról

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén dolgozó űrhajósok a zivatarok fölött megjelenő, a Föld felszínéről alig észlelhető elektromos fényjelenségeket rögzítettek speciális műszerekkel. A kutatók a villámlásokhoz kapcsolódó, rendkívül rövid ideig tartó kisüléseket vizsgálták, amelyek akár több tíz kilométerrel a zivatarfelhők fölött, a felső légkörben jelennek meg. A zivatarokhoz kapcsolódó, a Föld felszínéről szinte láthatatlan elektromos jelenséget rögzítettek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén dolgozó űrhajósok. A megfigyelések olyan fénykitöréseket dokumentáltak, amelyek a zivatarfelhők fölött, akár több tíz kilométeres magasságban jelennek meg. A jelenségeket speciális műszerekkel figyelik az űrállomáson, amelyek célja a villámlásokhoz kapcsolódó, rövid ideig tartó elektromos kisülések vizsgálata – számolt be róla az Earth.com. A zivatarok felett megjelenő, kék, vörös és lila színekben látható fényjelenségeket tranziens fényeseményeknek (transient luminous events – átmeneti fényjelenségek) nevezik. Ezek a villámlásokhoz kapcsolódó elektromos kisülések a felhők fölött, akár 100 kilométeres magasságig is felnyúlhatnak. A jelenséget régóta ismerik, azonban évtizedeken keresztül csak pilóták beszámolóiból és ritkán készült felvételekből ismerték, mert a Föld felszínéről nehéz megfigyelni. A kutatásban fontos szerepet kapott az ASIM (Atmosphere–Space Interactions Monitor – Légkör–űr kölcsönhatásait vizsgáló műszer), amelyet az Európai Űrügynökség telepített a Nemzetközi Űrállomás külső platformjára 2018-ban. A berendezés nagy sebességű kamerákkal és érzékelőkkel figyeli a zivatarokat, és képes olyan rövid ideig tartó villanásokat is rögzíteni, amelyek kisebbek egy körömnél és rövidebb ideig tartanak, mint egy szívdobbanás. A műszer adatai szerint a zivatarfelhők tetején kialakuló egyes villámszerű kisülések elektromágneses energiát juttathatnak az ionoszférába, és létrehozhatnak egy hatalmas ultraibolya fénygyűrűt, az úgynevezett ELVES-jelenséget. Ezek a gyűrűk több száz kilométeres kiterjedésűek lehetnek, és képesek lehetnek megzavarni a nagy távolságú rádiókommunikációt. Az űrállomáson egy másik, rendkívül gyors kamera is működik, amely másodpercenként akár 100 ezer képkockát képes rögzíteni. Az így készült lassított felvételek olyan elektromos szálakat és kisülési mintázatokat mutattak ki, amelyek terjedése korábban nem volt ismert. A felvételek segítik a kutatókat abban, hogy a laboratóriumi plazmakísérletek eredményeit összevessék a valós légköri folyamatokkal. A jelenségek vizsgálata nemcsak a zivatarok működésének megértését segíti, a kutatók szerint az ilyen elektromos kisülések hatással lehetnek a rádiókommunikációra, a repülési útvonalak biztonságára és a légkör kémiai folyamataira, így az ózonréteg működésére és a klímamodellek pontosságára is.

forrás: index.hu