Hangelváltoztatás

5 színész, akik teljesen megváltoztatták a hangjukat egy szerep kedvéért

A színészmesterség nem áll meg ott, hogy valaki megjegyzi a szövegét, és jókor néz drámaian oldalra. A legizgalmasabb alakításoknál az arc, a test, a mozgás és a hang egyszerre változik meg, néha annyira, hogy amikor később meghalljuk az adott színészt egy interjúban beszélni, először el sem hisszük, hogy ő ugyanaz az ember, akit előzőleg a kedvenc filmünkben láttunk. Összeállításunkban most megmutatjuk, melyek azok a színészek, akik konkrétan új hangot találtak ki maguknak egy-egy szerephez, és ezzel egészen új szintre emelték a figurát. Austin Butler – Elvis: Az Elvis esetében tényleg nem túlzás azt mondani, hogy Austin Butler „eltűnik” a szerepben. Nemcsak a frizura, a mozgás és a jelmezek zseniálisak, hanem a hang is. Az ikonikus déli akcentus, a szavak furcsa megnyújtása, mind-mind tökéletesen visszaköszön Austin Butler alakításában, ez pedig egyáltalán nem véletlen. Akár hiszed, akár nem, de Butler saját mini-archívumot épített Elvis-hangmintákból, egyes szavakat külön kivágott felvételekről, majd újra és újra meghallgatta őket, így tökéletesítette a hangot, amit aztán a moziban hallhattunk tőle. A hangmásolás annyira jól sikerül, hogy Butler a forgatás után jó ideig nem is tudott leszokni az Elvis-hangról, szóval gyakorlatilag újra meg kellett tanulnia a saját hangján beszélni. Melissa Rauch – Agymenők: Az Agymenők Bernadettje tipikusan az a karakter, akinek a hangját akkor is hallod, amikor csak ránézel egy róla készül gifre vagy mémre: az a nagyon magas, már-már cincogós hang gyakorlatilag összeforrt vele, de a poén az, hogy az őt megformáló Melissa Rauch a valóságban nem így beszél. A színésznő egy vendégszereplő-válogatáson döntött úgy, hogy kipróbál valami extrémebbet, mert már a váróban is ideges volt, és valami „több” kellett neki. Épp előtte beszélt telefonon az édesanyjával, akinek hangfekvése eléggé hasonlít Bernadette-ére, csak jó adag jersey-i akcentussal. Így Rauch fogta az alapot, lehúzta róla a tájszólást, tekert még rajta egyet, és megszületett Bernadette hangja. A nézők imádták, a torka viszont már kevésbé. Bill Skarsgård – Az: Bill Skarsgård nagyon nehéz cipőbe lépett bele, amikor elvállalta Pennywise szerepét az Az 2017-es adaptációjában. A svéd színész karaktere önmagában is ijesztő volt, erre pedig még grátiszban rájött a hang is, amit kvázi Skarsgård alkotott meg. Egy interjúban mesélte, hogy először a nevetést találta meg: olyan kacajt keresett, ami egyszerre hisztérikus, majdnem sírásba forduló, pánik közeli állapot és tudatos gonoszság. Amikor otthon gyakorolta, saját bevallása szerint saját magát is sikerült halálra ijesztenie. Pennywise hangja nem egyszerűen mély vagy torzított: folyamatosan váltakozik, néha kisfiúsan csilingel, aztán hirtelen eldurvul, mintha valami más lény szólalna meg a bohóc torkán keresztül. Ez az, amitől a jelenetei akkor is nyugtalanítóak, amikor épp nem történik semmi látványos. Skarsgård annyira ráérzett a dologra, hogy a Nosferatu forgatásán már eleve ellenezte, hogy digitálisan módosítsák a hangját: inkább ő maga akarta előhívni Orlok gróf fenyegető tónusait, mint egy újabb „belső szörnyet”. Colin Farrell – Pingvin: Ha igazán sokkoló, felismerhetetlen filmes átalakulásokról beszélünk, Colin Farrell Pingvinje biztosan ott van a lista élén. A színész külsőleg is gyakorlatilag felismerhetetlen, ha nem mondják meg az alkotók, ki van a rengeteg smink alatt, akkor esély sem lenne ráismerni. Ráadásul a hangja sem emlékezetet Farrellre, a színész ugyanis Pingvin bőrében erős, nyers New York-i akcentussal beszél, fújtat és hörög. A színész később a Fandangónak mesélte, hogy a karakter hangját a nyelvjárástanárával, Jessica Drake-kel közösen alakították ki. Jessica és én beültünk egy szobába, és elkezdtünk hangfelvételeket hallgatni. Régi kazettákat, interjúkat, mindenfélét. Olyan figurákat és filmeket kerestünk, amelyek nemcsak érdekes akcentussal, hanem jellegzetes energiával, tónussal is bírnak, olyasmivel, amit el tudtunk képzelni Pingvinnek. Nagyon szórakoztató volt, igazi felfedezőút” – idézte fel. Végül rábukkantak egy idős férfi hangjára, aki a 80-as években egy New York-i bérház gondnoka volt. Ez lett aztán Pingvin hangjának kiindulópontja, és erre építkezve született meg a beszédmódja, ami túlzás nélkül ikonikussá vált. Heath Ledger – A sötét lovag: A 2008-as A sötét lovag Jokerét alakító, időközben elhunyt Heath Ledger játéka máig etalon: nemcsak a karakter egyik legemlékezetesebb filmes megjelenítése, hanem úgy általában az egyik legerősebb szupergonosz-alakítás. A nyugtalanító ajaknyalogatástól a különös beszédmódig mindent aprólékosan kitalált, az eredmény pedig egy olyan Joker lett, amelyért a színész 2009-ben posztumusz Oscar-díjat kapott. Mivel Ledger már nem élhette meg az alakítását övező lelkesedést, és nem tudott részletesen mesélni a folyamatáról, a vele dolgozó alkotók nyilatkozataiból tudjuk, hogyan született meg ez a Joker. Joseph McCabe 100 Things Batman Fans Should Know & Do Before They Die című könyvében Christopher Nolan rendező elmondta, hogy Ledger a punk rock világából merített ihletet, és hatott rá Malcolm McDowell Alex DeLarge figurája is a Mechanikus narancsból.

forrás: port.hu