Magyar űrhajós

Öt év kellett hozzá, így lett újabb űrhajósa Magyarországnak

A magyar űrprogram az évtized eleje óta igyekszik rákapcsolni a magyar gazdaságot az űripar fellendülő területére, Kapu Tibor közelgő űrutazása így a hab a tortán. Az expedíciót a tervezett indulás előtti napon ismételten elhalasztották, és június 11-re, szerdára, közép-európai idő szerint 14 órára tették. Az új magyar űrhajós küldetését elindító programot még egy 2021. július végén megjelent kormányhatározat indította el, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentett be. Ezt követte augusztusban a magát Bay Zoltán Hold-radar kísérletének 75. évfordulójához kötő magyar űrprogram, ami a nemzetközi kapcsolatok, az innováció és az űripar nemzetgazdasági jelentősége az EU és az Európai Űrügynökség stratégiájával összhangban álló célokat tűzött ki. Az űrstratégia időben egybeesett a globális koronavírus-járványból való kilábalással és szerepet játszott benne az is, hogy a régióból Románia, Csehország és Lengyelország is többet kezdett költeni az űrkutatásra. Mindezektől függetlenül a nemzetközi elemzések is úgy látták, hogy az űripar a leginkább fellendülő iparágak közé tartozik és többszörösére növekedhet a következő évtizedben. A magyar versenyelőnyt ezen a területen a történelmi hagyományok miatt meglévő kompetenciák jelentik, vagyis a nemzetközileg is elismert szakembergárdában rejlő potenciál. A közvetlen előnyök mellett ott szerepelt a társadalmi ismeretek emelése, különösen a természettudományos ismeretek népszerűsítése a közoktatásban. Az űrhajóst kiválasztó programot Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos hirdette ki, ekkor jelentették be a program hivatalos nevét, a Hungarian to Orbitot vagyis HUNOR-t. A HUNOR koordinációját az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma végezte, a keretében elvégzett feladatok tudományos és technikai tartalmát az Európai Űrügynökség, a NASA, az Axiom Space és az Űrkutatási Tudományos Tanács adta. A leendő magyar űrhajós „munkaidejére” magyar cégek pályáztak, a kért kutatásokat és teszteket a NASA engedélyezte. Így kerültek programba egyes vállalkozások eszközei, anyagtechnikai, gyógyszerészeti kísérletei, vagy a Stühmer űrbeli követelményekhez igazított csokoládéja. A programot az egyetemi szféra – a BME, Semmelweis, SZTE – kutatásai egészítették ki. Valamivel közvetettebb kapcsolatban vannak a küldetéssel a hivatalos csodaszarvasos logóval ellátott ajándéktárgyak és a díszcsomagolásos érmesorozat. A 2022 januárjának végéig beérkező jelentkezések közül végül 247-et fogadtak el. A jelentkezők között volt régész, asztrofizikus, biokémikus, közgazdász, vadász, jogász, orvos és filozófus is. Az előszűrést követően 100 emberből 44 felelt meg a szintfelmérőn, akiket a Német Repülési és Űrcentrumban teszteltek. További kiválasztási lépcsőkőn keresztül jutottak el végül 2023 márciusában a négy űrhajósjelöltig, ők dr. Schlégl Ádám ortopédsebész, Szakály András tervezőmérnök, Cserényi Gyula villamosmérnök és Kapu Tibor fejlesztőmérnökök voltak. 2024 májusában a választás Kapu Tiborra esett, tartalékosa Cserényi Gyula lett – vele ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben –, míg Schlégl és Szakály a földi támogatóegységben kaptak szerepet. Mint ismert, Kapu Tibor 1991-ben született Vásárosnaményban. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium után a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát és mesterfokozatot szerzett. Pályáját az autóiparban akkumulátorfejlesztéssel kezdte, később űrbeli sugárzásvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseken dolgozott. Már gyerekkora óta érdekelte a repülés, vadászpilóta szeretett volna lenni. Sőt, azt is tudni lehet róla, hogy hobbija a maratonfutás, a snowboardozás, az ejtőernyőzés és a kosárlabda. A tantrix logikai játék junior és felnőtt világbajnokságán többszörös ezüstérmes, valamint jól beszéli az angol és a német nyelvet. Miután kiderült, hogy a HUNOR programban őt választották a következő űrhajósnak, éjjel hazautazott, hogy személyesen közölje családjával a hírt. Felkészítése során túlélési kiképzést kapott és pilótaképesítést szerzett. Az űrhajóskiképzést az Európai Űrügynökség (ESA) akkreditálta, de a NASA-nál, a japán űrügynökségnél és az Axiomnál is elvégezte. Szimulációban kipróbálta az indítást, elpróbálta az indulás napját, elsajátította a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatos tudnivalókat, a SpaceX-nél saját űrruhát kapott és megismerte a Dragon űrhajó működését. Az Axiom–4-legénység június 11-i indulását megelőzőt sajtókonferencián a parancsnok Peggy Whitson mindenkit lelkesítő és a csapatot összetartó emberként jellemezte Kapu Tibort. A felkészülés során Rubik-kockázással és gitározással lazított – több zenekarban is játszik, így hangszeres előadásait űrhajós kollégái is jól viselték. Kapu a Stühmer különleges, NASA-előírásokhoz igazított űrcsokija mellett Erős Pistát és Piros Aranyat visz majd magával. Kutatóűrhajós küldetését követően pedig valószínűleg az űriparban folytatja pályáját. Ahogy azzal egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és Kapu Tibor missziója több ponton is egyezik. Mint ismert, Farkas Bertalan 1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, azaz idén 45 évvel ezelőtt egy Szojuz–36-os űrhajóval utazott a Szaljut–6 űrállomásra, ahol 8 napot és 20 órát töltött. Az útra a háromszemélyes Szojuz űrhajót kétszemélyessé alakították, Valerij Kubaszov repült Farkas Bertalannal. Kubaszov veterán űrhajós volt, ez volt a harmadik és egyben utolsó űrutazása. A Farkas Bertalan által meglátogatott Szaljut–6 a szovjet űrkutatás fontos elsőségeinek egyike volt. Sok kezdeti próbálkozás után az 1977-ben indított, 1981 nyaráig szolgáló eszköz volt az első tartósan működő űrállomás, amin 33 űrhajós járt. A húsztonnás szerkezet átmérője 4 méter, hossza 16 méter volt, 90 köbméteres belső térrel. A Szaljutokból fejlesztették ki később a Mir űrállomás központi modulját, egy megmaradt példány Zvezda néven a Nemzetközi Űrállomás részeként 25 éve kering a Föld körül. Az első magyar űrhajós a Szaljut–6-on anyagtechnológiai kutatásokat végzett félvezetőkben használt fémek ötvözeteivel és más, súlytalanságban létrehozott ötvözetekkel, kipróbált továbbá egy kristályosító berendezést is. Ő végezte az egyik első súlytalanságban végzett sejtbiológiai kísérletet, amiből kiderült, hogy az immunrendszer sejtjei az űrben sokszor annyi interferont termelnek, mint lenn a felszínen. Nagyon fontos technikai fejlesztés volt az általa kipróbált Pille sugárdózismérő – a korábbi mérések eredményeit addig csak a Földön tudták kiértékelni. Farkas Bertalan a súlytalanságbeli szellemi teljesítőképességet is tesztelte, illetve fotókat készített az ország felett elhaladó űrállomásról.

forrás: index.hu