Magyarok

Kiderült, meddig élnek a magyarok: ennyi évre vagyunk az uniós átlagtól

Kiadták az adatokat, most már tudni, hogy Európában és az Európai Unió országaiban jelenleg mennyi a várható élettartam. A magyarok, bár nem a sor végén kullognak, elmaradnak az uniós átlagtól. Egy, a kontinens várható élettartamát vizsgáló elemzés 39 európai országot vett górcső alá, köztük az Európai Unió 27 tagállamát. Kiderült, hogy Magyarország a maga átlagos 76,9 éves élettartamával csupán 9 országot tudott maga mögé utasítani, így az jóval elmarad az Unió átlagától is. Svájcban a legmagasabb a várható élettartam, egy átlagos svájci 84,2 évig él, ez majdnem tíz évvel több, mint amit a magyarok várhatnak. Ezt szorosan követi Spanyolország 84, Olaszország pedig 83,8 évvel. A legalacsonyabb várható élettartamot, 73,3 évet Moldovában állapították meg, ezután következik Grúzia 73,7, majd pedig Ukrajna 74,3 évvel. Az OECD elemzői kiemelték, hogy az Európai Unió átlagos várható élettartama egy évvel nőtt a 2022-ben közzétett utolsó jelentés óta – a 2019-es pandémia előtti szinthez képest 2023-ban 18 EU-országban emelkedett, 2 országban változatlan maradt, 6 országban pedig csökkent. A legnagyobb növekedést Romániában – +1 év – mérték, ezt követi Litvánia – +0,8 év –, majd Bulgária, Csehország, Luxemburg és Málta, mindegyik +0,7 éves növekedéssel. Ausztria és Finnország regisztrálta a legnagyobb csökkenést mínusz 0,4, majd Észtország és Hollandia mínusz 0,2 évvel. A nők várható élettartama továbbra is magasabb, mint a férfiaké: átlagosan 5,3 évvel élnek tovább. A kutatók szerint azonban ez a különbség csökkenő tendenciát mutat. A KSH adatai szerint Budapesten a nők 80,56, a férfiak pedig 74,83 évig élnek. A legalacsonyabb számokat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, itt a nők várható élettartama 77,88 év, míg a férfiaké 71,15. 2021-ben a férfiak 68, a nők pedig 62 százaléka ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, így ez a szám növekedett a korábbi időszakhoz képest. Azonban az adatok alapján az ország felnőtt lakosságának több mint egyharmada túlsúlyos, minden negyedik ember pedig elhízott. Az elmúlt évtizedben az alkoholfüggők száma is nagyon megugrott, 2020-ban 392 fő volt. Magas a krónikus betegek száma is. 2023-ban a magyar férfiak 31 százalékának, a nők 38 százalékának volt valamilyen krónikus betegsége, és összesen 2,8 millió ember szenvedett tartós egészségügyi problémától. 2023-ban 128 176 haláleset történt az országban. Az elmúlt évek során a rosszindulatú daganatok, vagyis a rákos megbetegedések váltak a vezető halálokká, 2023-ban összesen 31 ezer halálesetet okozva. Ugyanebben az évben a prosztatarák volt a leggyakoribb rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nőknél nagy számban diagnosztizáltak emlőrákot. Több mint 24 ezren vesztették az életüket egyéb ischaemiás szívbetegség miatt, közel 10 ezren agyér-betegségekben, 5 ezren pedig légzőszervi megbetegedések miatt hunytak el. A születéskor várható élettartam világszerte a jövedelmi szinteken is változik, ami magyarázza a Kelet-Európában mérhető alacsonyabb átlagos várható élettartamot, ahol az átlagos jövedelmek alacsonyabbak, mint más európai régiókban. A magasabb jövedelműek legtöbbször jobb minőségű ételekhez és egészségügyi ellátáshoz férnek hozzá, valamint több idejük van testmozgásra, ami szintén javítja az egészségüket. A várható élettartam növekedése jelentős lesz Európa egyes részein, viszont kisebb lesz a fejlettebb régiókban, köztük olyan országokban, mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Svájc, Izland és Ausztria.

forrás: divany.hu