Gólyák

Több fehér gólya is Magyarországon marad a télre, de miért?

Fehér gólya 2004/2005 tele előtt csak elvétve maradt Magyarországon, azóta viszont állandósulni látszik néhány példány áttelelése Fontos, hogy a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon az akár Dél-Afrikáig tartó vonulás helyett. Fontos tudni, hogy az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk amúgy sem lehetséges, meleg helyen történő átteleltetésük szükségtelen. A fehér gólyák áttelelési próbálkozása egy természetes alkalmazkodási folyamat része – tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME). Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Mint írják, a jelenség a földtörténeti közelmúltban, mintegy tízezer éve, a legutóbbi jégkorszakot követően, a mostaninál jóval nagyobb nagyságrendben, fajok százait érintve már lezajlott. A jég visszahúzódásával hatalmas belakható élettér szabadult fel Európában, ahova elsősorban Afrikából költöztek be a madarak. A jelenség a madarak között meglévő viselkedési eltérésekkel magyarázható, és ugyan a többség dél felé veszi az irányt, néhány egyed inkább kockáztat, és nem teszi meg az oda-vissza akár 18 ezer kilométeres vonulást Afrika felé. Ők később vonulnak el ősszel, tavasszal korábban érkeznek vagy átteleléssel próbálkoznak. Az MME szerint, ha a környezeti viszonyok nem változnak lényegesen (akár év tízezredeken keresztül sem), akkor az átteleléssel próbálkozó egyedek a nem túlélhető viszontagságok miatt elpusztulnak, így szaporodni sem tudnak. Viszont ha változik a környezet, például mint napjainkban a klíma, akkor a kockáztató egyedek életben maradnak, szaporodni is tudnak, így viselkedési sajátosságaikat át tudják örökíteni az utódaikba. Minél nagyobb mértékű és gyorsabb a változás, annál több ilyen próbálkozó marad életben, így a fiókáiknak köszönhetően az immáron sikeres viselkedési stratégia gyorsan, akár évtizedek alatt jelentős mértékben feldúsulhat az állományban – írják. Fontos azonban, hogy a kockázatot vállaló egyedek sem szolgáltatják ki magukat teljesen a környezeti hatásoknak: ha elviselhetetlenné válik számukra az időjárás, az életrevaló madarak akár egyetlen nap alatt is ezer kilométerrel délebbre húzódhatnak. A szakértők szerint ezért a felesleges vagy túlzó mértékű emberi beavatkozás, maximum rövid távon, egy-két téli szezonban szavatolhatja az egyed túlélését. Ha a faj magától még nem képes alkalmazkodni az átalakulóban lévő környezeti hatásokhoz az emberi segítségtől teszi függővé a túlélését. Ezt pedig éppen a fajok védelme és hosszú távú túlélése érdekében elkerülendő helyzetet. Azt, hogy az áttelelő fehér gólyák nem szorulnak a segítségünkre, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a 2004 óta csak egy áttelelő fehér gólya elhullására derül fény Magyarországon, ss ez a madár sem zsákmányhiány miatti éhezésben pusztult el. Hogy a fehér gólyák nem szorulnak segítségre, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a 2004 óta csak egyetlen áttelelő fehér gólya pusztult el Magyarországon az MME tudomása szerint, ráadásul ez a madár sem zsákmányhiány miatt. A gólyák egészségügyi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképessége vagy éppen a röpképtelenség ad. Hogy miként ellenőrizhető a gólyák fizikai állapota és mi történik a mentett madarakkal, arról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvashatunk tovább.

forrás: drive.hu