Hazatért a DIMAT-konferencia

A Debreceni Egyetem Szilárdtest Fizikai Tanszékének szervezésében tartották meg a tizenegyedik International Conference on Diffusion in Materials (DIMAT) tanácskozást. A diffúziós fizika legjelentősebb konferenciáját több mint harminc év után rendezték újra Magyarországon.

Az első alkalommal 1982-ben megrendezett, akkor még DIMETA (Diffusion in Metals) nevet viselő konferencia a Debreceni Egyetem iskolateremtő fizikaprofesszorához, Beke Dezsőhöz és az akkori tanszékvezető Kedves Ferenc professzorhoz fűződik. A debreceni szakemberek hívták életre a hiánypótló tanácskozást, amelyen elsőként találkoztak a tudományterület kutatói a világ minden tájáról.

- Az első DIMETA-konferenciának hatalmas jelentősége volt, hiszen akkor még igen korlátozottan tudtak információhoz jutni a kutatók, a nyugati és a keleti blokk nem osztotta meg a kutatási eredményeket, így valóban úttörő jellege volt a rendezvénynek. Több előadáshoz is alkalmazni kellett tolmácsot – a konferencia résztvevői közül önkéntesen vállalták –, de a kialakult új személyes kapcsolatok lendületet adtak a további kutatásokhoz – idézte fel a kezdeteket Erdélyi Zoltán professzor, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Szilárdtest Fizikai Tanszék vezetője, a 11. DEMAT konferencia elnöke.

Az első, 1982-es tanácskozás után hat évvel ismét Magyarországon rendezték a következő DIMETA-konferenciát, majd hosszú világkörüli útra indult az esemény, melyet először négy majd három évente rendeztek meg, s a tudományterület változásához igazodva a neve is Diffusion in Materials-ra változott a Diffusion in Metals-ról.

- Az előző, 2017-es izraeli tanácskozáson nyertük el a 2020-as konferencia szervezésének a jogát, melynek mottója „Vissza a gyökerekhez” volt, s a konferenciát Beke Dezső professzornak ajánlottuk, aki a konferencia tiszteletbeli elnöke volt, mellyel a diffúziós közösség és tanszékünk is tisztelegett munkássága előtt – ismertette Erdélyi Zoltán tanszékvezető a DIMAT hazatérését.

Cserháti Csaba, a Szilárdtest Fizikai Tanszék docense, a konferencia társelnöke hozzátette, hogy a járványhelyzet miatt a konferenciát csak ebben az évben tudták megrendezni – a konferenciasorozat történetében először online módon. Három kontinens 14 országából mintegy 100 kutató 72 előadással és 12 poszterrel vett részt a július 4-től 9-ig tartó rendezvényen, amelynek virtuális termeit és szekcióit az egyetem Multimédia és E-learning Technikai Központja (METK) biztosította.

- Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül a diffúziós fizika. A kezdetekben még nagyméretű anyagokat tudtunk csak vizsgálni számítógépes támogatás nélkül, hiszen az akkori gépek számítási kapacitása még nem volt elégséges. Manapság már egyértelműen a nanoméretek világa ez, ráadásul a fejlett mikroszkóptechnikának köszönhetően láthatóvá is vált az anyagok szerkezetének módosulása – mondta el Erdélyi Zoltán professzor. A tanszékvezető hozzátette, hogy ezek a nanostruktúrák ma már a mindennapi élet szinte valamennyi területén jelen vannak, elég csak a mobiltelefonokra, számítógépekre gondolni, amelyeknél nanoméretű megoldásokkal találkozhatunk a chipekben, de fontos felhasználási területet jelentenek a dioptriás, illetve a napszemüvegek speciális bevonatai is.

Cserháti Csaba kifejtette, hogy a tudományterület fejlődése a konferencia szerteágazó témáiban is érzékelhető volt.

 Miközben régebben a nehézipar dominált a különböző ötvözetekkel, addig napjainkban a nanoszerkezeteken van a hangsúly. Az élő szervezetek membránjaitól a nanoektronika legújabb vívmányain át az üzemanyag cellákig számos érdekes előadást hallhattak a szakemberek. A METK közreműködésével igyekeztünk olyan virtuális teret létrehozni, ahol a poszterelőadások is megfelelő formában bemutathatók – tájékoztatott Cserháti Csaba.

A DIMAT következő tanácskozását a tervek szerint 2023-ban a dél-kínai Changsha városában rendezik.

Sajtóiroda - TPL