Az X-Faktor és ami mögötte van - kell ez nekünk?

Amikor egy előadó szakmai kritikát fogalmaz meg a zeneiparban zajló folyamatokkal szemben, mielőtt állást foglalnánk, pro és kontra érdemes kicsit mélyebbre ásni, megnézni, hogy hol is van ebben az igazság, van-e benne sértettség, vagy akár irigység.

Jelen helyzetben Szabyest Instagram történetben szólt be Valkusz Milánnak, hogy Valkuszt saját ügynöksége juttatta mentori székhez, valamint az RTL műsorgyártása is vállalhatatlan szintre süllyedt. Nem mi mondtuk, ő írta.

Szabyest kétségtelenül szélsőségesen és elég konkrétan fogalmazta meg véleményét, amit ilyenkor illik hitelesíteni, mert a pár soros Insta poszt, ennyire komoly kijelentésnél nem több a Redditen megjelenő jól értesült pletykánál. Viszont ha a sorok között próbálunk mégis olvasni, akkor inkább elemezzük ki azt a jelenséget, ami végülis egy ilyen televíziós műsor esetében ott van, amiben Valkusz lássuk be csak egy szereplő a sok közül, akár tetszik akár nem, eszköz egy reklámipari nézettségi versenyben.

Az X-Faktor már évek óta keresi a kiutat, hogy hogyan tudná a „zenei” tehetségkutatós elavult formátumot mai szintre emelni. Hiába volt többször is ráncfelvarrás, akár zsűri szinten, akár a széria elnyújtott élő adásainak csökkentése, valahogy mégsem maradt meg az emberekben egyetlen döntős, győztes sem, végül a nézettség is visszaesett. 2023-ban az RTL ráadásul frissített, az X-Faktor helyett behozta a The Voice-t, de ezt a műsort is az első perctől kezdve verte a TV2.

A zenei tehetségekkel foglalkozó tv-s szerkesztők, kudarc ide vagy oda, azért időközben szépen felismerték, hogy a felfedezett énekesek egy felületen mégis jelentőset léphetnek előre, ez pedig a közösségi média, különböző felületek ismert vagy szárnyait bontogató szereplői csak hozzátenni tudnak a műsorhoz, máris előny lehet a nézettségi versenyben. A versenyző keresést is ennek megfelelően irányították, aki ide bekerülhet, legyen már Insta, TIkTok stb. képes, ezáltal legyen már a show indulásával marketing és akár jogdíj értéke.

Idén az X-Faktor visszatérésében fordulat történt, turbó fokozatra kapcsoltak az RTL műsorának készítői, épp jókor, mert a TV2 is bejelentette az újra aktivált Megasztárt, ráadásul nem akármilyen zsűrivel. Az X-Faktor legkomolyabb és feltételezem egyik legdrágább lépése volt, hogy Gáspár Laci kivételével megújították a zsűrit. Ebben az esetben nem lehet elmenni Majka mellett, szerződtetése határozottan jót tett még a műsor szakmai megítélésének is, kellett végre egy sikeres és hiteles arc, Majka nem primadonna és nem sértődik vagy hisztizik be, építő jellegű kritikái pedig, annak ellenére, hogy ez mégiscsak egy tévés show, szakmailag is értékesek. Tóth Andiról menet közben kiderült, hogy kellemes csalódás a jelenléte, Andi ledolgozta a vele kapcsolatos előítéleteket, hozzászólása nem üres fecsegés, Majka mellett képes objektíven is értékelni és valljuk be nagy előnye, hogy nem sírja el magát minden lassú dalnál. És ott van még Miller Dávid, akit meg kell említenem, Miller felnőtt végre a feladatához, úgy képes 3 órán át fenntartani a nézői érdeklődést, hogy nem akarod a végén sem megverni, senkivel sem részrehajló, még a kötelező mondandókat vagy akár a reklámszünetet is képes kellő öniróniával elmondani. Ebben segítsége is van, Pápai Joci, aki bár a válogatókon jó találatnak tűnt ezzel a másodhegedűs, kissé esetlen „KabátPetis” szereppel, sajnos ő az élő műsorokra elfogyott, szereplése biodíszletté silányult, pedig tényleg jó választásnak tűnt.

Kezdetben hosszú válogatókon keresztül kaptuk a jókat és rosszakat egyaránt, de már akkor is érezhető volt, hogy az idei széria nem ragad le a mások dalait tökéletesen eléneklő szereplőknél, jönnek az új karakterek. A mai formátum sokkal nagyobb figyelmet fordított az önálló szerzői vénával rendelkező énekesekre, akikből már az első perctől kezdve Youtube trend lehet, a válogatókon nem egyszer hangzott el a zsűritagok szájából, hogy „téged ismerlek”. Ezzel fordult a show jelleg, az igazi párbaj már nem a televízió képernyője előtt történt meg, hanem a világhálón. Gáspár Laci ennek nyomatékosan hangot is adott az elmúlt hetekben, szerintem jogosan.

Kérdés tehát, kinek szól most ez a műsor? A kereskedelmi televíziók úgy mindegyik, továbbra is próbálkoznak a túléléssel. Keresik, hogy hol van a kapcsolódási pont azzal a korosztállyal, amelyik egyáltalán nem is néz már televíziós műsorokat.  Azokkal, akik a közösségi média felületein naponta pörgetnek át egy-egy ilyen dalt, vagy előadót. Az X-Faktor most inkább nekik szól. Látszik ez a kommunikációban, a termékelhelyezésben, a nézőtéren ülőkben, vagy a dalszerző énekesekben, ahogy rövid idő alatt lettek nagyon népszerűek.

De azért senkinek ne legyenek illúziói. Az X-Faktor egy ma még jól működő promóciós felület. Segítségével fel lehet építeni rapid gyorsan egy-egy jó karaktert, ezzel majdnem mindenki jól jár. Kevésbé persze az előadó, mert ahogy bekerül a látótérbe és aláírja azt a bizonyos szerződést, már nem ő irányít. Mondjuk valakinek nincs is erre igénye, örül, hogy alkatrész lehet egy ekkora gépezetben. Siker, pénz, csillogás, de milyen áron?

Egy-egy ilyen szerződés világosan rendelkezik arról, hogy mit, hogyan, mikor és meddig lehet, tud, csinálni a másik fél. Milyen díjazásban részesül, bármit is letesz az asztalra az már nem csak az övé, vége az önálló vélemény nyilvánításnak, többnyire azt kell megennie, amit más főz.

Az idei X-Faktor döntősei már a legelején saját dallal bizonyíthattak (Persze akinek volt vagy van.). Ezzel jelentősen megnőtt a közösségi média által gerjesztett támogatási környezet, kaphattak épp elég negatív és pozitív kritikát, de a népszerűségük is sokszorosára emelkedett. Az, hogy ez most korrekt vagy nem a többi indulóval, majd döntőssel szemben vitatható, de miután a nézői szavazatoknak  a showban súlya van, egyértelmű, hogy ki az, aki a Youtube nézettségét szavazatokra válthatja. Konkrétan így lett az egyik legnagyobb vesztese a műsornak Szabó Bence, vagy Zilincki Nóra is, megpróbáltak a régi formátumban maradni, tehetségük a tovább jutásban kevésnek bizonyult. De ennek ellenére, nem törhetünk Fehér Krisztián fölött sem pálcát, az X-Faktor idei nagy felfedezettje ő lett, rekordidő alatt tarolta le a sikerlistákat Gyere kislány című dalának videóklipje 11 millió megtekintésnél tart már és Krisztián ott is van a döntőben.

Közben nézzük meg a televíziós háttér mellett, hogyan kerülhet fel a Youtube-ra egy-egy versenyző már az adás pillanatától az elhangzott friss szerzeményével.

Az X-Faktor zenei produkciós partnere idén az az Astro Music, amelynek működése idéntől vált jelentőssé, miután több ügynökség meg szakember összefogásából egy komoly portfólióval jelentek meg a piacon. Az Astro (Benne a Szabyest által is említett PFR Group), többek közt Valmar, T. Danny, KKevin, Mihályfi Luca, vagy Manuel menedzselésével foglalkozik és természetesen az X-Faktorban feltűnt üdvöskékkel is. Ezzel az Astro, az Azahriah-t is felkaroló Supermanagement után eredt, a második olyan cég lett, aki a legtöbb és legnépszerűbb trendi előadóművészt képviseli ma a hazai piacon. Erről részletesebben hamarosan írunk, ugyanis ezeknek a managementeknek fesztiválszakmai jelentősége nem csak a szervezőkre gyakorolja majd hatását, hanem akár a fogyasztói jegyárképzésre is…

Az Astro és az RTL között, belső információk szerint, komoly szerződés szabályozza az előadók zenei karrierjének támogatását, mikor, mit és hogyan kell megjelentetni, így vélhetően már az is fontos pontja a megállapodásnak, hogy az élő show-k után a zenei oldalakon mikor streamelhető az elhangzott (saját) dal. Az ilyen szerződések tartalmát persze nem itthon találják ki. Azt a külföldi jogtulajdonosok szabályozzák, attól eltérni nem sok pontban lehet, sőt a pénzügyi százalékokat is meghatározzák. A dalfelhasználás mellett a két fél megegyezik az előadók, szereplők fellépési jogaiban is, a digitális platformoktól befolyó jogdíj bevételekben, reklám bevételekben, szponzori bevételekben, szóval mindenben. Amikor pedig vége a televíziós műsornak jön a nagybetűs élet, természetesen itt sem az történik, amit a versenyző akar, a menedzsment több éven át továbbra is ott lesz a zenei pályájukban, méghozzá teljeskörű felhatalmazással, így ennek bevételeit is közösen a licence tulajdonosokkal együtt szabályozzák. Erről egyébként elég konkrét dolgokat mond az Astro elődje, az X-Faktor korábbi zenei kiadójának a Gold Recordnak ügyvezetője Molnár Gábor:

Végezetül. Soha ne feledjük, az X-Faktor egy szórakoztató ipari termék, mindig is az volt. Kevésbé a zenéről, a zenészekről, előadókról szólt, még akkor is ha ők a főszereplők. A televízió érdeke, hogy több héten és hónapon át a legnézettebb adás legyen, ennek érdekében patikamérlegen kimérve zajlik az összes adás. Tetszik vagy sem, de ezt kapod. Mivel sok pénzbe kerül a formátum előállítása, sok munkával jár a tehetségek felkutatása, befuttatása itt nincs hibázási lehetőség. A reklámidő drága, a reklámozó nem szeret fölöslegesen és sokat költeni. Az, hogy Valkusz Milán hogyan került a mentori székbe sokféle teóriát szült. De éppen a fentiek miatt érdemes elgondolkodni azon, hogy nem csak a szereplőválogatás, de akár a zsűri kiválasztása is sok munkaórával járt. Kutatással, népszerűségi vizsgálattal, nem mellesleg alkalmassági vizsgálattal (kell a kémia négy ember között), meg azért némi szakmai tudás sem árt ahhoz, hogy elhiggyük nekik heti szinten, mi most egy olyan zenei tehetségkutatót nézünk ahol a végén mindig döntési,- khmm pardon-, szavazati jogokkal rendelkezünk…vagy mégsem?