Most kéne abbahagyni!

Őrjítő, idegesítő, infarktus közeli meccs volt. És férfiasan bevallom , amikort a ZTE berúgta a harmadikat, volt hátra tíz perc, én meg felálltam, és a kocsihoz sétáltam. Ott néztem a telefonomon. És ha legközelebb is ez kell a három Loki ponthoz, vállalom. Az utolsó részt nézem tv-n, laptopon,

mindegy hol, csak nyerjünk.

 

Úgy indult a Zalaegerszerg elleni találkozó, hogy hetek óta üzengetések zajlik, egy harmadik fél óvása miatt. Terjedt a pletyka - e sorok írójának fülébe is eljutott - hogy a Kecskemét, zalai nyomásra óvta meg a Loki elleni vesztes mérkőzését. Márton Gábor erről természetesen mit sem tudott, Maestrot meg nem érdekelte. A DVSC kispadja rövid volt ezen a Nagyszombaton, továbbra sem csökkent a maródiak listája. A kimondhatatlan nevű Zierkelbach Péter sípjelére indult el a labda, hogy hat perc után a hatezer szurtkoló - csak a hazaiak - tomboljanak Bárány fejese után. Youga afdott ber mersterien, és a gólkirály jelölt bólintott.

 

 

Talán azért is, mert támadásban maradt a hajdúsági egylet. Mindaddig, amíg Márton Gábor nem változtatott a taktikán. Nevezetesen utasította kapusát, Gundel-Takácsot, hogy hosszan rugdossa fel a labdákat. Így is történt. Elől Croizet nagyszerűen tartotta meg, és parádésan szétosztotta.

 

Mint a 24. percben, amikor Csonka adott be jobbról, Mim kibújt a védők közül, és a debütáló japán kapust, Gondát megelőzve fejelt a hálóba. És alig telt el öt perc, már vezettek is a vendégek. Forgatókönyv ugyanaz, ezúttal Csonka lőtt távolról, a kapufáról kipattanót pedig Krajcsovics két csel uitán a hosszúba vágta. 1-2. És ez már nem is változott a szünetig. Érezte a bajt Nestor el Maestro is, mert már a félidő lefújása előtt cserélt, Szécsi helyett Szuhodovszki jött. És akkor még nem tudtuk, hogy debreceni tartózkodása óta a legjobb játékot mutatta be.

 

A második 45 perc Loki rohamokkal indult. Bárány, majd Szuhodovszki sem talált be. Nem így Szűcs. Youga nagy bedobása után Maurides fejelte le a laasztit, érkezett a fiatal középpályás, és hét méterről bedurrantotta. Egyenlő lett az állás, felcsillant a remény. A ZTE azonban okosan lelassította a tempót, sorban cserélgettek, de  mégis inkább a Debrecen akarata érvényesült. Aztán alig volt hátra kilenc perc, amikor a csereként pályán lévő Ipalibo újra a Dél-dunántúliakat juttatta előnyhöz.

 

Ekkor állt fel e sorok írója. De szerencsére nem mentem messzire. Valahol, mélyen bizakodtam. Mint amikor anno az utolsó másodpercekben Bódi érintés nélkül csavarta be a szögletet a Paksnak. És bejött a megérzés. Szuhodovszki négy védőt bolondított  - meg a kispadon a stábot, mind a kettőt - balra adott Dominguesnek, aki mesterien betekerte. 3-3. Hat perc a ráadás. A felénél Dzsudzsák borítja a kapufát, amely deszka az utolsó pillanatban viszont segített. Megint Youga dobta be oldalról, a védőkről Domingues elé jött a bőr, és a portugál-francia egyből lőtt. A labda a jobb kapufáról a hálóba pattant. 4-3. A spori fél perc után lefújta. 

 

Ültem a kocsiban, hallgattam az ütemes éljenzést, a víz kivert, a három pont itt maradt, és a forduló többi meccse előtt, a gól listát két DVSC játékos vezeti. Erre inni kell!

 

 

W. Gy.