Amit csak lehetett, kihoztuk a találkozóból

Óriási iram és a végsőkig kiélezett küzdelem jellemezte a két szomszédvár kedd esti összecsapását. A meccs rendhagyó módon kezdődött, legalább is annyiban, hogy egy perccel a korongbedobás után a mieink megint kaptak egy gólt, igaz utána viharsebességgel válaszoltak, azonban a döntetlen sem élt tovább 28 másodpercnél.

Hamar kitűnt, hogy ez nem lesz egy gólzáporos mérkőzés, a debreceni alakulat alaposan felszívta magát, ezt a harmad végéig 17 kapura tartó lövés bizonyította, mégis miskolci előnnyel vonultak az öltözőbe a csapatok. A 2. játékrész eleje inkább Jegesmedvéké volt, ami a periódus feléig tartott, amikor egy semleges harmadban felfedezett jéghiba miatt 40 percet állt a mérkőzés. A hosszú kényszerszünetet követően egyre több lett a testjáték, palánkdöngető ütközések váltogatták egymást. A 53. perc fontos történést hozott, Smirnov akciója végén a korong már túljutott Voris-on, Lövei kézzel kisöpörte a gólvonalról, a játékvezetők sípja azonban néma maradt! Izacky viszont biztos kézzel értékesített egy ziccert, így maradt a döntetlen állás, következett a hosszabbítás. A ráadás komoly izgalmakat hozott, több nagy helyzet alakult ki mind a két oldalon, a hálóőrök azonban halmozták a bravúrokat. A kapusok a rávezetések során is hozták a jó formájukat, végül Kuleshov döntött a hazaiak javára.

A mieink cserepadjáról többször megállapítottuk már, hogy túl rövid, ami valószínűleg most is szerepet játszott abban, hogy csak egy pontot hoztunk haza a Jegesmedvéktől. A miskolci alakultnak ugyanis megvolt a négy sor játékosa, így többet tudták pihentetni őket, mint a mieink. Amikor ennyire hajszálon függenek a dolgok, mint kedden este, a játékos létszámnak komoly szerepe van. Ezért kérdezzük különös aggodalommal a debreceni stábtól a találkozók után; ugye nem sérült meg senki?!

Ezen a téren ezúttal szerencsénk volt, nem szaporodott a maródiak listája. A szűkös keret valamennyi tagja becsülettel helyt állt, ezt György József vezetőedző is is alátámasztotta.

– Amit csak lehetett, azt kihoztuk ebből a találkozóból. Szerettünk volna három ponttal gazdagodni, de ez, sajnos nem jött össze, pedig egy rakás helyzetet dolgoztunk ki. A 3. harmadban különösen nagy munkát tettünk bele a mérkőzésbe, de így sem sikerült egy pontnál többet szerezni. Így is igazai rangadó meccset játszottunk, jóval jobban hokiztunk, mint legutóbb – mondta György József.

Pénteken a listavezető ellen lépünk a jégre, reméljük, hogy sikerül legalább a mostanihoz hasonló színvonalon teljesíteni!

=Müller Károly=

Fotók: dvtk.eu