Inczédi Dorottya és Inczédi Viktória

Ugyan már javában tart a nyáriszünet, de érdemes visszatekinteni a 2023/24-es tanév néhány kiemelkedő eredményére, amit egy Debrecenben tanuló ikerpár ért el. A Medgyessy Ferenc Gimnázium növendékei, Inczédi Dorottya és Inczédi Viktória országos rajzversenyeket nyertek, sőt egy festészeti megmérettetésen megosztva végeztek az első helyen.

Hogyan kerültetek kapcsolatba a művészettel és mit jelentenek számotokra az utóbbi időszakban elért kiemelkedő eredmények?

Egészen gyerekkorunk óta fontos része az életünknek. Tulajdonképpen az óvoda időszakában kerültünk kapcsolatba a művészettel, hisz már ekkor nagyon szerettünk rajzolni. A festészet irányába viszont csak később, az általános iskolában mozdultunk el és fejlesztettük aztán tudásunkat immár a tanórák keretében. Az idén elért komoly eredményeink egyértelműen az eddig befektetett energia és munka elismerései, valamint visszaigazolásai annak, hogy jó irányba haladunk és a festészet a mi utunk. 

Mindketten egyénileg is nyertetek versenyt az utóbbi időszakban. Milyen versenyek voltak ezek és mi volt a feladatotok?

Dóri: Az I. Országos Ifjúsági Akvarell Tárlaton a korcsoportomban első helyezett lettem. Itt egy vagy több akvarellfestményt kellett készíteni a tárlatra, amelyeket egy zsűri bírált el és válogatott be. Megemlíteném még a 2021/2022. évi OKTV-t, ahol ötödik helyezést értem el. Ennél a ritmus témára kellett egy festményt és munkanaplót készíteni, majd egy rajzi, egy kreatív, és egy tesztfeladatot teljesíteni két, a témába vágó művésszel kapcsolatosan.

Viki: Az egyik legfontosabb a XXXII. Országos Rajzverseny volt, ahol első helyezést értem el. Itt három feladatot kaptunk két napra elosztva: egy csendélet, egy félalakos portrétanulmány és egy akttanulmány rajza élő modell után.

Korábban vettetek már részt hasonló megmérettetéseken?

Az általános iskola és gimnázium időszakában is vettünk már részt különféle városi, megyei vagy országos versenyeken, ahol szintén szép eredményeket értünk el. Azonban az Országos Festészeti vagy Rajzversenyhez hasonló, több napos és több feladatból álló versenyen ezelőtt nem szerepeltünk, éppen ezért ez kissé új és szokatlan is volt számunkra.

1.Kép: Inczédi Dorottya: Léptékváltás (2024, akril, olaj, vászon, 170x140 cm)

 

Emellett megosztva nyertétetek meg a V. Országos Festészetversenyt, mely több különálló feladatot foglalt magába. Melyik jelentette ezek közül a legnagyobb kihívást számotokra?

A legnagyobb kihívást mindkettőnknek az akvarell csendélet és a kreatív feladat jelentette. Előbbinél egy beállított csendéletet kellett akvarellel megfesteni négy óra alatt, utóbbinál egy megadott címre kellett egyéni kompozíciót létrehozni szabadon választott technikával szintén négy óra alatt. Az akvarell, mint festészeti technika kissé távol áll tőlünk, valamint a kreatív feladat nagyobb koncentráltságot igényelt, ezért voltak ezek a verseny talán legnehezebb részei számunkra.

Melyik formátum áll ezek közül a legközelebb hozzátok?

Mindketten kedveljük a figurális ábrázolást, a hagyományos festészeti elemeket, ezen belül is az emberábrázolást és a portrét. Így a legközelebb az utolsó feladat állt hozzánk, amelynél portrét kellett festenünk élő modell után. A versenyen akrilfestéket használtunk, mivel gyorsan szárad és könnyen lehet vele dolgozni, ezért egyik kedvelt technikánk is.

Vannak olyan képzőművészek, akiknek a munkái inspirálnak titeket?

Sok képzőművész inspirál minket, többek között kedveljük a barokk kor vagy a szimbolizmus kiemelkedő képviselőit, de ide sorolható Ferenczy Károly impresszionizmusa és későbbi, szimbolista elemeket hordozó művészete is. Továbbá a kortárs festőművészek közül Szűcs Attila időtlen terei és témaválasztása, Nick Alm emberábrázolása és expresszív hátterei, Roberto Ferri barokkos komponálása, valamint Xantus Géza áttetsző formanyelve ragadott meg minket. A festészeten kívül a zene és a filmművészet is inspirálóan hat ránk. Például Dimash Qudaibergen kazah énekes munkái is motiválnak minket.

2. Kép: Inczédi Viktória: Felismerés (2023, akrilfesték, vászon, 140x140 cm)

 

Ikrekként nyilván szoros kapcsolatban álltok és talán sok mindenben hasonlít az érdeklődésetek is. Hatással vagytok egymás művészetére is, vagy ez teljesen független a másikétól?

Természetesen hatással vagyunk egymásra, mindig is nagyon szorosan összefonódott a művészetünk. Ez már egészen kiskorunkban megmutatkozott: kisgyerekként is ugyanazok a témák érdekelték mindkettőnket, illetve sokszor volt olyan, hogy közösen rajzoltunk képeket vagy figurákat. A nyári szünetekben az iskolai feladatokon kívüli önálló projektjeinket mindig együtt készítettük, vagyis szó szerint egyidejűleg dolgoztunk egy-egy képen. Ilyenkor nem beszéltük meg, hogy ki mit és hogyan fessen, csupán ösztönösen alakítottuk a festményt.  Gyakran festettünk színészeket és filmjeleneteket. Ez az „együtt-festés” már ritkábban fordult elő a gimnáziumi éveink során, ugyanakkor a külön készített munkáink sem voltak függetlenek a másikétól. 

Ezalapján arra is következtethetnénk, hogy a képeitek is nagyon hasonlóak.

Sokan mondták, hogy nehezen tudják megkülönböztetni a munkáinkat, ami alátámasztja azt, hogy legtöbbször hasonló témákban gondolkodunk, hasonló értékrendek, képi elemek foglalkoztatnak bennünket. Sőt, bár rengeteg különböző technikát kipróbáltunk, ezen a téren is egyezik az ízlésünk. Az utóbbi évek során viszont egyre inkább fellelhető némi különbség a stílusunkban, leginkább az ecsetkezelésünkben. Tehát,

ugyan hasonló a festészeti nyelvünk, de mégsem egyforma.

Ez egy képen belül is tud érvényesülni, ezért még mostanság is szoktunk egy-egy kompozíción közösen dolgozni. Emellett függetlenül attól, hogy egy közös vagy két külön képen dolgozunk-e, általában egyszerre, egy időben festünk. Ilyenkor tudunk igazán önfeledten alkotni, átadni magunkat ennek az érzésnek.

Egyértelmű volt, hogy hasonló irányban tanultok tovább? Azzal, hogy mindketten ezen a pályán vagytok, motiváljátok is egymást?

Mivel mind a kettőnket a festészet vonzotta, gyakorlatilag magától értetődő volt, hogy ezen a területen tanulunk tovább. Nemcsak motiváljuk, de valamilyen szinten ki is egészítjük egymást. Mindketten a festészet rejtelmeiben mélyedünk el, így gondolatainkat is megosztjuk, ezáltal inspirációt és motivációt is adva a másiknak. Ha egyikünk tétova valamiben vagy elakad, a másik kisegíti, lendületet ad neki.

3. Kép: Inczédi Dorottya és Inczédi Viktóra: Lepel (2023, akril, vászon, 100x100 cm)

 

Milyen vonalon gondolkodok tovább? Mik a jövőbeli terveitek?

Mindenképpen a képzőművészettel, azon belül pedig a festészettel szeretnénk foglalkozni, így ilyen típusú egyetemen szeretnénk majd tovább tanulni. Vannak vágyaink afelé, hogy valami mást, valami egyedit alkossunk, ezért szándékunkban áll kihasználni, hogy ennyire egy hullámhosszon vagyunk. Mindezt szeretnénk összehangolni a festészetünkben is és kiaknázva az ebben rejlő lehetőségeket, közösen létrehozni valami maradandót.