Megint nem hisszük el, hogy vége

Már a július 19., szerdai nyitás előtti órákban sorok kígyóztak a Campus Fesztivál főbejáratánál. A jubileumi tizenötödik alkalomra újfent több ezren érkeztek rögtön a legelső órákra. A nyitányon, tehát a nulladik napon a hazai könnyűzenei elité volt a főszerep. Apropó, hazai. A Campus e tekintetben kétségkívül egyedülálló a hazai fesztiválok között, hogy kifejezett figyelmet fordít a magyar előadókra, kiváltképp a debreceniekre, tehát a helyi tehetségekre. Ez utóbbiról tanúskodik, hogy idén először Made in Debrecen színpadot is állítottak.

 

A szerdai napon a fesztiválhangulatot olyan neves formációk robbantották, mint a Valmar, ByeAlex, Bagossyék vagy épp az egyre népszerűbb, népes trapszerveződés, az OTL.

 

A nulladik nap amolyan bemelegítő jellegű volt, épp alkalmas arra, hogy a szórakozás közepette kiismerjük magunkat a helyszínen, tapasztalatot gyűjtsünk az egyébként kimondottan kedvező árviszonyokról – 690 forintos sör és durván 1400 forintos lángos – illetve a zenén túli kísérőprogramokról, mint az Egyetem tér vagy a promóciós standok.

 

 

Ezekkel az ismeretekkel már könnyedén vághattunk neki a folytatásnak, a csütörtöki napnak.

Ezúttal a Margaret Island és a Halott Pénz állt pódiumra, hozzájuk csatlakozott aztán Dánielfy és Nagy Bogi is a helyiek közül, de Krúbi is megmutatkozott, igaz, ezúttal még nem Krúbiként, hanem a Mirror Glimpse duó tagjaként. A Made in Debrecen színpadon a Lyuhász Lyácint Bt. dallamait is megismerhette a campusozó publikum, az este legjobban várt fellépője pedig a dj-ikon Robin Schulz volt.

 

Az elektronikus, mainstream slágerzene menetébe pedig másnap végérvényesen beálltunk. Megérkezett Dzsúdló, Krúbi immár egyedül is megtöltötte a kör útat, és pult mögé állt az electroswing legendája, Parov Stelar. Szórakozhattunk BSW ritmusaira, de a rockrajongók is megtalálták a maguknak valót, többek között az Ossiannal. Éjfél után pedig az észt rapper, Tommy Cash is színre lépett. A pénteki napot mégsem a fellépők, elsősorban inkább az időjárás és az attól függetlenül kialakult teljes telt ház jellemezte.

 

Az előrejelzésnek „eleget téve” ahogy lement a nap, eleredt az eső, a tömeg a HALL elé tódult, a stadion árkádjai alá, a HALL-ban pedig telt házat jelentettek. Noha kisebb tömegnyomor kezdett kialakulni, a zápor a lehető legjobb pillanatban állt tovább, a fesztiválutcák pedig újfent megteltek bulizókkal.

 

 

Mígnem szombatra ébredtünk. Arra a napra, amikor volt minden. Képviseltette magát a retró, a legendás LGT-s Karácsony János, Deák Bill Gyula vagy épp Takáts Tamásék, illetve Bródy révén, Beton.Hofinál nem volt kérdés a telt ház, akárcsak Majkánál, lenyűgözte közönségét a francia ZAZ, épp úgy mint Korda Györgyék, a dj-pultot pedig Metzker Viki és a német ATB is kezelésbe vette.

Olyan jó buli volt, hogy észre sem vettük, de elszaladt felettünk négy teljes nap. Megint vége. Most pedig egy egész évet kell rá várni, hogy újra találkozzunk, de egy ilyen fesztiválért megéri várni.

 

Egészen pontosan 2024. július 17-ig.