Iskola a könnyűzenéhez

A DE Zeneművészeti Karához tartozó Könnyűzenei Képzési Központ 2018-ban jött létre, és bár még nem telt el sok idő a fennállása óta, 2021 elejével máris mélyreható változások történtek vele kapcsolatban. Január 1-jével ugyanis Könnyűzenei Intézet néven levált a Zeneművészeti Karról, és önálló oktatási egységként folytatja tovább a tevékenységét. Dr. Kapusi Kálmán nagybőgőssel, tanszékvezető egyetemi docenssel, az intézet megbízott igazgatójával beszélgettünk.

EÉ: - Mi hívta életre három évvel ezelőtt a könnyűzenei központot?

- Az Egyetem vezetősége kezdeményezte a létrehozását, mert felismerték, hogy az ilyen jellegű és célkitűzésű képzések szinte teljes egészében hiányoznak a közép-kelet-európai országok oktatási rendszeréből, miközben a piacon lenne rá igény. Érdekes egyébként, hogy kevés kivételtől eltekintve tőlünk nyugatabbra sem jellemző, hogy a könnyűzene – hangsúlyozom, nem a jazzt értem ez alatt, hanem a popzenét – teret kapjon a felsőoktatásban, kiváltképp abban a formában, ahogyan azt mi elképzeltük. Ha minden a terveink szerint alakul, akkor leendő hallgatóink felsőfokú előadóművész végzettséghez juthatnak a tanulmányaik végeztével. Efelé tettünk most egy nagy lépést azzal, hogy önálló intézetté váltunk, és elindítottuk a BA-képzésünk akkreditációs eljárását a Zeneművészeti Karral együttműködve.

EÉ: - Mi lehet az oka annak, hogy háttérben van a könnyűzeneoktatás?

- Nem tudom biztosan, de talán a közvélekedésnek is szerepe van abban, hogy Magyarországon erre az előadóművészeti ágra nem alakult ki egyetlen felsőoktatási képzés sem. Meglepő, hogy sokan nem is igazán értik, miért van szükség a popzene, tágabban értve pedig a könnyűzenei előadóművészet oktatására. Feleslegesnek tartják, sőt egyenesen banálisnak gondolják, hogy a popzenét nemcsak hogy tanulni lehet, hanem kell is. Közismert, hogy a könnyűzenei szférában való érvényesüléshez nagyon kiterjedt kapcsolatrendszerre van szükség, ráadásul azokat az ismereteket, amelyek a kiteljesedéshez szükségesek, a zenészeknek pont a képzés hiánya miatt jellemzően a saját kárukon, hosszú évek lassú, nem egyszer hátráltató munkájával kell megszerezniük. Ez persze bizonyos szempontból rendben is van így, hiszen az előadóművészet meglehetősen gyakorlatias terület, ugyanakkor a fentiekből az is következik, hogy az érvényesüléshez nem feltétlenül elég a tehetség. Szeretek presztízsdiplomaként gondolni erre – még csak tervezett – diplomára, amely nemcsak ajánlólevélként, hanem garanciatanúsítványként is segíti majd a zenészeket az elhelyezkedésben.

EÉ: - Kiknek szól ez a képzés?

- A leendő BA-képzésünkre azokat a zenészeket várjuk majd, akik szeretnének könnyűzenei előadóművész oklevelet szerezni. Nagyon sokan élnek zenélésből, akár szólózenészként, akár különböző zenekarok tagjaiként. A legtöbbjük nem is akar mással foglalkozni, ezt űzik szinte profi szinten, ebből élnek. Többek között őket várjuk, de természetesen nemcsak nekik szól majd ez a képzés, hanem minden könnyűzenét szerető és magas szinten játszó zenésznek. Ebből is látszik, hogy nem a kezdőkre számítunk, már csak azért sem, mert a féléveket gálakoncertek zárják majd, vagyis mindenkinek ki kell állnia a nagyközönség elé, ehhez pedig muszáj, hogy megfelelő rutinnal bírjon az előadó. A zenészeken kívül, a zenéhez kapcsolódó egyéb területeken tevékenykedőknek is kínálunk alternatívát. A BA-képzésünk mellett van tervezetünk egy szakirányú továbbképzés elindítására is, amelyen a könnyűzenei menedzsmenthez szükséges ismeretanyagot szerezhetik meg a hallgatók, továbbá hangtechnikusi képzést is szeretnénk indítani. Annyit mindenképp hozzátennék, hogy ezeket a képzéseket más karokkal együttműködve tudjuk megvalósítani.

Ebben a szemeszterben indítottunk egy online felnőttképzést 17 féle hangszeren, háromféle énekstílusban és emellett még három, a könnyűzenéhez szorosan kapcsolódó szakterületen is. Ezen kívül van egy kurzusként meghirdetett tárgyunk, ahol különböző hangszerek mellett zenekari gyakorlaton is részt vehetnek a hallgatók, és amely már három éve felvehető a Neptun-rendszerben bármely szakon tanulók számára. Kiegészítésként el kell mondanom, hogy az online képzésünkben megszerzett bizonyos szintű tanúsítványok beszámíthatók lesznek majd a leendő BA-képzésünkbe, és ettől függően fog majd természetesen mérséklődni a tandíj mértéke is.

EÉ: - Akkor a BA csakis tandíjas képzés lesz?

- Ez az egyetem anyagi lehetőségeitől függ. Nyilvánvaló, hogy az előadóművészeti képzések nem fognak soha profitot termelni. Sőt, komoly költségeik vannak, hiszen nagyrészt egyéni oktatás zajlik. Egy oktató egyszerre jellemzően csak egy diákkal foglalkozik hetente több alkalommal. Szeretnénk természetesen államilag támogatott helyeket is biztosítani a jelentkezőknek, de hogy ezt meg tudjuk-e valósítani az egyelőre a jövő zenéje.

EÉ: - Mit érdemes tudni a felvételi követelményekről?

- A művészetoktatás bevett gyakorlatának megfelelően fogunk eljárni, azaz nem a hozott pontok számítanak majd. Az érettségi bizonyítvány megléte nyilvánvalóan nélkülözhetetlen, de a felvételin nyújtott teljesítmény a lényeg, az alkalmassági vizsga követelményrendszerének kell megfelelni, amelynek pontosan kidolgozott tervezetét idővel az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk majd.

EÉ:- Milyen tárgyakat lehet majd hallgatni? Kik lesznek az oktatók?

- Nemcsak a hangszeres és vokális gyakorlati tárgyakra fektetünk hangsúlyt, hanem az előadóművészi léthez nélkülözhetetlen egyéb ismeretek oktatásra is. Jelenleg csak óradíjas oktatóink vannak, de ez a jövőben az akkreditációs eljárás előrehaladtával párhuzamosan változni fog. Wolf Kati az egyik húzónevünk, ő éneket tanít majd. A világhírű, rendkívül egyedi technikával rendelkező művész, akit a hazai nagyközönség talán Harcsa Veronika egyik állandó alkotó- és zenésztársaként ismer, Gyémánt Bálint gitároktatóként kapcsolódik be a tanári gárda munkájába. A Peet Projectben játszó Gudics-fivérek is az oktatóink közé tartoznak, Martin basszusgitárt, Marcell pedig dobot fog tanítani. Az Abrakazabra zenekar alapítója, Varga Antal vezeti a zenekari gyakorlatot. A jazztanszakon végzett, de sokféle műfajban tevékenykedő Tóth Marcell a billentyűsöket irányítja majd. Az imént felsorolt nevek felelnek a hangszeres és ének főtárgyak, illetve a zenekari gyakorlat tárgy oktatásáért. Igaz, közöttük csak egy debreceni nevet találunk, de az ezekhez szorosan kapcsolódó egyéb tárgyak oktatói között már találni olyan zenészeket, akik Debrecenben vagy a Cívisváros környékén élnek. A Hollandiában végzett, Balmazújvárosban lakó jazzgitár-művésztanár, Zádor Tamás felel majd például a többi gitárral kapcsolatos tárgyért, az egyéb billentyűkhöz kapcsolódó tárgyak esetében Szamosközi Gergő, a dobhoz szorosan köthető tárgyak esetében a szintén volt Abrakazabrás Tóth Zsolt, az ének tárgyakkal pedig Erdős-Tóth Fruzsina fog tevékenykedni. Emellett Kovács János trombitát, Linzenbold Gábor szaxofont, Tóth Dániel pedig harsonát tanít majd. Tehát lesz egy debreceni oktatócsapat is a leendő BA-képzésben.

EÉ: - Gondolom, egy ilyen típusú képzés működtetése nem is képzelhető el máshogy, mint a korábbiaktól szabadabb körülmények között, nagyobb önállósággal.

- Igen, bár az akkreditációs eljárás az Zeneművészeti Kar révén valósul meg, és lesznek közös oktatóink is, de a Könnyűzenei Intézetnek önálló költségvetése és alapvetően saját oktatói gárdája van. Ezzel összefüggésben az adminisztrációs teendőink is megszaporodtak, olyan jellegű és mennyiségű feladatok álltak elő a képzési palettánk bővülésének következtében, amelyek megoldása teljes embert és önálló intézetet kíván. Át kell látni és koordinálni mindezt, jelen lenni, hiszen voltaképpen hazánkban ez egy iskolateremtő kezdeményezés, ami nem kevés kihívás elé állítja azokat, akik valamilyen formában részt vesznek benne. De mindannyian nagyon elhivatottak és elkötelezettek vagyunk, az egyetem vezetősége pedig támogatja törekvéseinket, így nincs kétségem afelől, hogy idővel célba érünk.

Juhász Tibor, fotó: Csontos Máté