Jubileum és intézetavató

Ünnepi ülést tartott pénteken a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) a Néprajzi Tanszék alapításának 75. évfordulója, valamint a Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet 2024. évi megalakulása alkalmából. A Főépület Aulájában rendezett ünnepségen kitüntetéseket és kinevezéseket is átadtak.

Egykori és jelenlegi oktatók, hallgatók ünnepelték közösen a Néprajzi Tanszék fennállásának évfordulóját és az intézet megalakulását, amely – mint Nagy Éva tanszékvezető fogalmazott megnyitójában – mérföldkő az oktatás és a tudományos élet terén egyaránt, ugyanakkor alkalmat teremt a múlt felidézésére és az eddig elért eredmények bemutatásán túl a jövő terveinek felvázolására is.

- 75 év csekélynek tűnhet egy intézmény történetében, különösen ha a Debreceni Egyetem csaknem fél évezredes múltjához viszonyítunk, ugyanakkor ünnepelni kell a töretlen fejlődést, a tudományos utánpótlás nevelése, a kutatómunka és a társadalmi feladatok ellátása terén elért sikereket – fogalmazott beszédében Bartha Elek.

A Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet professzora, a Néprajzi Tanszék korábbi vezetője felidézte a nagy elődöket, a tanszékalapító, a debreceni iskolateremtő Gunda Béla, valamint Ujváry Zoltán professzorok munkásságát, akik oktató- és kutatómunkájuk mellett az egyetem életében is jelentős szerepet vállaltak.

- A néprajzi képzést korábban és most is a nyitottság, a sokszínűség és a gyakorlat-orientáltság jellemzi, amelynek jó példája a 21. század elvárásainak megfelelő intézet létrehozása, amely a következő évtizedekre bizakodással töltheti el az oktatókat, hallgatókat egyaránt – emelte ki Bartha Elek.

A töretlen fejlődés bizonyítékai az új képzések beindítása, a néprajzi kutatócsoport több évtizedes sikeres munkája, a számtalan tudományos monográfia és kiadvány, a különböző intézményekkel és múzeumokkal kialakított egyre bővülő kapcsolatrendszer, valamint az egyetemen egy éve létrejött Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum.

- A debreceni tanszék minden kihívás közepette meg tudta őrizni stabilitását és tovább növelte népszerűségét, amelynek köszönhetően mára a legkomplexebb néprajzi képzést nyújtó hazai műhellyé nőtte ki magát – fogalmazott Kavecsánszki Máté.

A DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet igazgató-helyettese a képzési programot ismertetve az elmúlt évtizedek sikereként értékelte, hogy az alapképzés mellett néprajz-, muzeológia-, hon- és népismeret tanári mesterszakot is kínál hallgatóinak az intézet, amelynek keretében elérhető számukra a PhD-képzés – mára már angol nyelven is –, a különböző szakmai továbbképzések és a Hatvani István Szakkollégiumnak köszönhetően a tehetséggondozás.

A muzeológiai mesterképzéssel kapcsolatban Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója – maga is a DE egykori hallgatója – kiemelte: a múzeum és az egyetem együttműködése a képzés és a gyakorlati ismeretek elsajátítása terén személyes és szakmai kapcsolatokra épülve jöhetett létre, amelynek köszönhetően a skanzen mára egyben az intézet kihelyezett tanszékeként vehet részt a közös munkában.

-A hazai múzeumi intézményrendszernek nemzetközi kitekintéssel rendelkező, magasan képzett, gyakorlatorientált szakemberekre van szüksége, akik naprakész ismeretekkel rendelkeznek a világ múzeumi hálózatában folyó munkában – hangsúlyozta a Cseri Miklós.

Az akadémiai tudomány és a debreceni képzés kapcsolatát értékelve Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója előadásában a néprajzi képzés és kutatás bölcsészettudományban elfoglalt helyét elemezte, amelyen belül a hagyományokra és a tudásra építve tudott új utat nyitni a Debreceni Egyetem.

Zárszavában Keményfi Róbert, a DE BTK dékánja, a Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet igazgatója az intézet megalakításáról szólva úgy fogalmazott: ma a technikai feltételek szinte követhetetlen változása nyomán nem csak lehetőség, hanem szinte kényszer is a hálózatosodás, a képzések átgondolása, folyamatos megújítása, vonzerejének megtartása, amely csakis a kultúrpiaci szereplők tapasztalatának meghallgatásával és szoros partnerségével valósítható meg.

Az intézet teljes képzési palettáján – tanárképzésben, BA, MA és PhD-képzésben – jelenleg összesen 156 hallgató tanul.

Az ünnepségen vehette át a Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet Pro Ethnographia kitüntetését Verebélyi Kincső professzor, az intézet doktori alprogramjának állandó oktatója, és Biczó Gábor professzor, az intézet óraadó oktatója, az angol nyelvű doktori program kialakítója és a PhD képzés referense.

Az intézet Alkalmazott Muzeológiai Tanulmányok Kihelyezett Tanszéke (Szentendre) élére tanszékvezetői kinevezést kapott Cseri Miklós főigazgató, oktatói kinevezést pedig Csonka-Takács Eszter, Nagyné Batári Zsuzsanna és Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai vehettek át.

Sajtóközpont – BZs