Oktatás - Informatika - Pedagógia 2024

Szakmai konferencián vitatták meg a digitális pedagógia legújabb eredményeit és kihívásait pénteken a Debreceni Egyetemen (DE). A neveléstudományi, pszichológiai, gyógypedagógiai és óvodapedagógiai területen dolgozó szakembereknek rendezett tanácskozás egyik témája a mesterséges intelligencia oktatásban történő alkalmazása volt.

Az online esemény a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pedagógiai Tudományos Bizottság Digitális Pedagógia Albizottsága és a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete IKT szakosztálya szervezésében valósult meg.

– A mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszerek fejlesztésében bekövetkezett robbanásszerű fejlődés az oktatás területén is jelentős változásokhoz vezet, alapvető hatással van arra, ahogyan tanítunk és tanulunk. Az új MI-rendszerek használata óriási lehetőségeket, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában – fogalmazott megnyitójában Csatár Péter.

A DE BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese kiemelte: minden olyan vizsgálat, amely adatokat szolgáltat a mesterséges intelligencia használatáról és a jó gyakorlatokról, segítséget nyújt abban, hogy előmozdítsa a felnövekvő generációk digitális kompetenciáit, a tudatos digitális eszközhasználatot.

– A kar a munkaerőpiaci elvárások miatt ösztönzi az MI alapú rendszerek (jog)szabályoknak és tudományetikai normáknak megfelelő alkalmazását, ezzel összhangban arra törekszünk, hogy oktatóinkat és hallgatóinkat olyan készségekkel ruházzuk fel, amelyek lehetővé teszik számukra az MI által nyújtott lehetőségek felelősségteljes kiaknázását tanulmányaik és későbbi munkájuk során – zárta beszédét Csatár Péter.

Buda András, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének adjunktusa, a konferencia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a kar élenjáró szerepét a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásával kapcsolatban, és kiemelte az algoritmikus gondolkodás fontosságát, amely nem csak az iskolában fontos a transzverzális hatások miatt, hanem a hétköznapokban is megkönnyít számtalan tevékenységet.

A február 9-i szakmai találkozón elsősorban az információs és kommunikációs technológiákon alapuló tanulásszervezés, a digitális tananyagszerkesztés, a digitális esélyegyenlőség, a virtuális tanulási környezetek, valamint tanítás-tanulás COVID alatt szerzett tapasztalatok terén elért kutatások eredményeit ismertették angol és magyar nyelvű prezentációk keretében a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziuma, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium, a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola, a  Miskolci Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Újvidéki Egyetem oktatói, valamint a Magyar Digitális Oktatásért Egyesület tagjai.

Előadás hangzott el – többek között – a digitális tanulás hazai történeti mozzanatairól, a digitális kompetenciák felsőoktatásban végzett felmérésének tapasztalatairól, a digitális szövegértés fejlesztésének módozatairól, a digitális nyelvtanulási alkalmazások elemzéséről, értékeléséről és a gyermekek egészségtudatos, illetve környezettudatos magatartásának fejlesztésében használható új, elektronikus tananyagcsomagról.

A rendezvény a szekcióüléseket követően promtírás workshoppal folytatódott, és az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Digitális Pedagógia Albizottság nyilvános ülésével zárult.

Sajtóközpont - BZs