Középpontban a növényorvosok

Növényvédelem nélkül nincs hatékony mezőgazdaság – hangzott el a 27. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon. A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szakmai szervezetekkel közösen megrendezett tanácskozásán szó volt egyebek mellett a hazai növényvédelem átalakulásáról és az európai uniós irányelvek hatásairól.

A növénynemesítés fontosságát, a növények ellenállóképességének növelését hangsúlyozták a szakemberek a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában rendezett kétnapos Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.

- Korunk mezőgazdaságának egyik kihívása, hogy többet kell termelni, de kevesebből. A növényvédelemi szakemberek szerepe pedig nélkülözhetetlen ebben a folyamatban, mivel munkájuk nélkül a termésbiztonság nem garantálható a feldolgozóipar számára – mondta a szakmai fórum megnyitóján a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.

Stündl László kiemelte: a debreceni agrárkar - nemzetköziesítésének köszönhetően - egyre több külföldi növényorvos hallgatójának, illetve növényvédelmi kutatójának is lehetőséget ad tudományos eredményeik bemutatására, az esemény részeként megrendezett nemzetközi szimpózium.

A növényvédelmi fórum megnyitója keretében átadták a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Mecénása-díjat, amelyet K. Szabó Mihály növényvédő szakmérnök vehetett át. K. Szabó Mihály 325 gyomnövényfaj magjait adományozta a debreceni agrárkarnak, nagyban támogatva ezzel a MÉK-en folyó növényorvos-képzést.

Tarcali Gábor, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa a rendezvény kapcsán kiemelte: a növényvédelem komoly átalakulás előtt áll.

- Szaporodnak a károsítók és új fajok jelennek meg a mezőgazdasági területeken, miközben a szakemberek növényvédelmi lehetőségei csökkenek. A növényvédő szerek komoly mérgek, amelyek a környezetben, illetve a természetben károkat tudnak okozni, a hatóanyag-maradékok pedig veszélyesek lehetnek élelmiszerekre, de nélkülünk nincs mezőgazdasági termelés. Éppen ezért rendkívül fontos az alternatív lehetőségek feltárása. A mai növényorvosokkal szemben pedig elvárás, hogy pontosan tudják kezelni ezeket a hatóanyagokat, érezzék ezt a kényes egyensúlyt – hangsúlyozta Tarcali Gábor.

Az agrárkar tudományos főmunkatársa hozzátette: fokozatosan nő a fiatalok körében a növényorvos szakma népszerűsége. A debreceni agrárképzésben a hazai hallgatók mellett egyre nő a külföldi diákok száma is.

- A jövő agrárszakembereinek képzése során a legkorszerűbb ismereteket szeretnénk átadni hallgatóinknak, amelyekkel hatékonyan tudják irányítani az integrált növényvédelmet és minimálisra képesek csökkenteni a növényvédő szerek használatának kockázatait – összegezte Tarcali Gábor.

Az idei Tiszántúli Növényvédelmi Fórum plenáris ülésén, illetve két szekcióban összesen 36 előadás hangzott el. A növényvédelem legaktuálisabb kérdéseit tűzték napirendre a szakemberek, szó volt egyebek mellett az új kórokozók és kártevők terjedéséről, a méhek védelméről, a környezetkímélő alternatívákról, valamint a precíziós technológiák lehetőségeiről is.