Az Építési és Közlekedési Minisztérium debreceni munkacsoport ülése

Megtartotta újabb ülését az Építési és Közlekedési Minisztérium debreceni munkacsoportja. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium tagjaiból álló munkacsoport áttekintette a Debrecent érintő kormányzati fejlesztési terveket. A munkacsoport ülésének eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be Papp László polgármester valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. október 15-én.

Papp László polgármester előzetesen elmondta, hogy a 2024. január óta eltelt időszak eseményeit tekintette át a munkacsoport mai ülése. Megnézték, hogy mely beruházásoknál milyen fázisban tartanak, és tudják-e tartani azt az ütemet, azt a feszes tempót, amelyet Debrecen fejlődése diktál. Kijelenthető, hogy mind a kormány, mind az Építési és Közlekedési Minisztérium kiemelt figyelmet fordít a városban zajló fejlesztési folyamatokra.

A polgármester az ipari övezetek fejlesztésével kapcsolatban kijelentette, hogy az Északnyugati Gazdasági Övezet esetében szinte teljesen elkészültek a befektetők által elvárt fejlesztésekkel, hiszen mind a közlekedési infrastruktúra, mind pedig az egyéb közművek létesítése szempontjából a folyamat befejező fázisban van. Példaként említette, hogy a BMW iparterület olyan állapotban van, hogy semmilyen akadálya annak, hogy a vállalat a sorozatgyártást beindítsa. A 100 hektáros beszállítói park területén zajlanak még fejlesztések, viszont ezekkel is megfelelő ütemben haladnak, továbbá az ott lévő beszállítói szereplők ezzel párhuzamosan építik a gyártókapacitásukat.

A Déli Gazdasági Övezet fejlesztése kapcsán Papp László úgy fogalmazott, hogy az ott zajló akkumulátoripari szektorhoz kapcsolódó beruházások jelentős további, elsősorban vizes és közmű infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek. Ebben a vonatkozásában a szükséges források rendelkezésre állnak, viszont a program zökkenőmentes befejezéséhez a 2025-ös és 2026-os fejlesztési forrásokat is biztosítani kell, hogy a gyárak időben el tudjanak kezdeni majd működni.

Papp László aláhúzta:

Nagyon fontos tétel a szürkevíz hálózatának a kialakítása. Ennek a tervezési folyamata novemberben zárul, és a harmadik kormánydöntésnél kérjük a kormányt, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat, amivel megvalósulhatnak a szürkevizes beruházások, hiszen azt az ígéretet tettük Debrecen polgárainak, hogy a helyi vízbázis védelme érdekében ezek a nagy ipari létesítmények jelentős részben tisztított szennyvizet fognak majd fölhasználni, és ennek az ígéretünknek eleget is kívánunk tenni.

 

A városi életminőséget segítő és támogató fejlesztések körét érintve a városvezető azt hangsúlyozta, hogy szintén nagyon komoly előrehaladás történt. A város közlekedési rendszere a következő években az egyik legnagyobb kihívás, hiszen a város dinamikus növekedésével a város közlekedési rendszerhálózata túlterheltté válhat, és egy ponton túl, adott esetben a városi életminőség rovására is mehet.

Az öt nagy csomóponti fejlesztésből négy gyakorlatilag célegyenesben van – jelentette ki Papp László, aki kifejtette a Csigekert utca - Füredi út - Szabó Lőrinc utca kereszteződése, a Domokos Márton út és a 354-es főút összekötése, a Vámospércsi út - Hétvezér utca - Budai Nagy Antal utca csomópontja, valamint a Szoboszlói út – Külsővásártér csomópontjának az építése szerződéskötési fázisban van. Még idén novemberben megszülethetnek azok a kormánydöntések, amelyek lehetővé teszik ezeknek a projekteknek az elindítását. Decemberben munkaterületet tudnak átadni ezeknél a fejlesztéseknél, és 2025 tavasszal pedig már érdemi munkavégzés zajlik. Egyedül a Rakovszky út - Ótemető utca csomópontjának esetében szükséges újraindítani a folyamatot, hiszen a költségek nem tették lehetővé azt, hogy ez a fejlesztés most ebben az évben elinduljon. Viszont egyetértettek abban, hogy 2025-ben ezt a csomópontot is el kell indítani a megvalósítás útján.

A polgármester a tervezési és előkészítési fázisban járó fejlesztésekről is beszámolt. Számos olyan nagy fejlesztés előkészítése indult el az elmúlt időszakban, amely továbbra is szükséges a város életminősége szempontjából. Kiemelte, a Józsa északi tehermentesítő tervezése, a 35-ös számú főút Debrecen- Józsa közötti útszakasz 2x2 sávra történő bővítésének a tervezése folyamatban van. Az elővárosi vasútfejlesztések szempontjából a Debrecen és Balmazújváros közötti vasúti szakasz villamosításának befejezése 2026-ban várható. A 47-es főút 2x2 sávosítása is a tervezés fázisában van.

Papp László hozzátette, az ülésen érintették a város oktatási rendszerének a fejlesztését. Ebben a tekintetben négy nagy projekt indítása van tervben, amely három középiskolát – a Brassai-, a Beregszászi- és a Mechwart-technikumokat – érinti. A Mechwart esetében két projektről lehet beszámolni: a kollégiumfejlesztés közbeszerzési folyamata novemberben el tud indulni és 2025-ben a kivitelezés fázisába léphet. Emellett a Mechwart épületének fejlesztése, tervezése a kiviteli tervek vonatkozásában az jövő év első felében készülhet el, és utána lehet szó a projekt kivitelezésének az indításáról.

Papp László elmondta: 2020-ban fogadta el a kormány a Debrecen 2030 városstratégiát. Ennek nagyon jelentős részét az elmúlt években sikerült minden nehézség ellenére megvalósítani. A mai megbeszélés is abban erősített meg mindenkit, hogy a következő éveket is jellemezni fogja a Debrecen 2030 program további szakaszának és további projektjeinek megvalósítása. Ennek érdekében megállapodást, együttműködési megállapodást készítenek elő a minisztériummal, amelyet a következő hetekben szeretnének majd aláírni.

Többször nekifutottunk már a főpályaudvar projektnek, hiszen Debrecen szempontjából a vasúti közlekedés az egy kiemelt jelentőséggel bíró közlekedési forma, tekintettel arra, hogy a közúti közlekedés a végtelenségig nem növelhető, éppen ezért fontos hangsúlyt kell fektetni a közösségi közlekedés debreceni lehetőségeinek a javítására. Ebbe a körbe tartozik a főpályaudvar fejlesztése, amely a kormánynál napirenden van egy új megoldási konstrukcióban és Debrecen léptékváltásának egyik nagyon fontos szimbóluma lesz” – zárta tájékoztatóját Papp László.

Lázár János miniszter arról beszélt, hogy a miniszterelnök megbízásából a következő hetekben felkeresik azokat a nagyvárosokat, ahol 2026-ig kiemelt beruházások és fejlesztések valósulnak meg. Kiemelte, hogy Magyarország kormánya Debrecenre, mint a társ fővárosra tekint, ezért nem csak ígéret a választási kampányban, hanem valóság is, hogy Debrecent az itteni polgárokkal közösen újjáépítik.

A miniszter hangsúlyozta, a mai megbeszélés célja az volt, hogyan lehet újjáépíteni és újjászervezni azt a Debrecent, amely az itt megvalósuló mintegy 1300 hektárnyi ipari park betelepülésével, Debrecen iparosításával Európa 30 legnagyobb ipari központja közé lép. A kormány elvárása a polgármester felé, hogy a megválasztása után legyen mindenkinek a polgármestere Debrecenben, és egyformán képviselje a rászorulókat és a vele szembenállókat is.

A miniszter elmondta, idáig Debrecen Megyei Jogú Városa, a debreceni polgárok a város újjáépítéséhez, iparosításához 500 milliárd forintnyi segítséget kaptak. Elvégezték azt a feladatot, hogy a BMW-t betelepítették Magyarországon, és mint ahogy Győr az Audi városa, Kecskemét a Mercedes városa, Debrecen pedig a BMW városa lett. Mivel a BMW-nek nagy jövőt jósolnak az autóipari szakértők még az európai, amerikai és a kínai autóipar versenyében is, így ehhez további beruházásokra lesz majd szükség.

Hozzátette, a kormánynak még az idén döntenie kell a beruházások folytatásáról. Véleménye szerint az idáig meghozott 500 milliárd forint értékű döntések után ebben a ciklusban 2026-ig még újabb, legalább 250-250 milliárd forint értékű döntést kell hozni az itteni iparfejlesztés érdekében. A cél nemcsak az, hogy Debrecen legyen Európa egyik ipari fellegvára, hanem az is, hogy valóban egy társfőváros legyen. Néhány éven belül Debrecen olyan város lehet Magyarországon, mint amilyen Németországban Hamburg vagy München, vagyis legalább olyan gazdag, vagy gazdagabb is, mint a főváros.

Ezt követően Lázár János arról beszélt, hogy a debreceni polgárság számára is szeretnének kedvező fejlesztéseket megvalósítani. Egy ilyen volumenű ipari fejlesztés befolyásolja a város hétköznapjait, az oktatási rendszerét, a közlekedését, az élhetőségét. Ezért nagyon sokat foglalkoztak a közlekedés kérdésével a mai ülésen.

A részletekkel kapcsolatban kifejtette egyrészről a várost keleti irányból tehermentesítő elkerülő út megvalósításával kapcsolatban reális célkitűzés, hogy 2026-ig tervekkel rendelkezzenek, és 2029-re megvalósuljon a keleti elkerülő.

Másrészről a 471-es számú főút helyzetével kapcsolatban hozott a kormány egy nagyon fontos döntést. Eszerint a kormány a 471-es négysávosítással együtt, újjáépíti a Nyíregyháza és Debrecen közötti vasútvonalat. Ez egy 320 milliárd forint értékű beruházás lesz, aminek a része 50 kilométernyi vasúti pálya teljes újjáépítése, a két város közötti vasúti kapcsolatnak az erősítése. A 471-es számú főút a város közepén áthaladó vasúti csomópontját többszintes felüljáró építésével kell megvalósítani.

Lázár János elmondta, 2025 januárjában megjelentetik a közbeszerzést, és 2025-ben megkezdődhet a munka, hiszen rendelkeznek az összes szükséges kiviteli és tervezési engedéllyel, valamint erőforrásokkal is, hiszen az Európai Bizottság által jóváhagyott programról van szó.

A vasúti főpályaudvar korszerűsítése kapcsán a miniszter hangsúlyozta, a korábbi terv nem tud megvalósulni forrás hiányában, de van egy másik javaslatuk. Vagyis, hogy magántőke bevonásával a debreceni vasúti pályaudvar kerüljön újjáépítésre.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium körülbelül 10 olyan pályaudvart fog ebbe a programba belevonni Magyarországon, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak. A program lényege az, hogy a vasútüzemet szétválasztjuk a kereskedelmi funkciótól és a kereskedelmi funkciókat a magántőke számára hozzáférhetővé tesszük. A debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni, mintha egy bevásárlóközpont lenne leegyszerűsítve, amelynek egy része egy vasúti érkezési pont, a többi pedig üzletek, kereskedelmi szolgáltató egységek részét képezik majd. Erre várunk magántőkét Debrecenből és Törökországból is

– mondta el Lázár János, aki hozzátette pályáztatni fogják ezt a lehetőséget.

Az autópályafejlesztésekkel kapcsolatban kiemelte, az M4-es autópálya építése zajlik jelen pillanatban Törökszentmiklóstól Kisújszállás felé. A beruházás 150 milliárd forintba kerül és 2025 végére 2026 elejére lesz kész. Az a cél, hogy Kisújszállástól, Karcagtól a 4x4 sávosítás és autópálya építése Berettyóújfaluig megtörténjen. Tehát az M35-ös autópályát összekötik az M4-es autópályával, amely egy nagy közlekedési csomópontot hoz létre. Döntött a kormány arról is, ennek a programnak 2030 körül kell megvalósulnia.

Békéscsaba és Debrecen között a 47-es főút autópályává történő fejlesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy ebben az önkormányzati ciklusban Békéscsaba és Szeghalom között megkezdhető a négysávosítás.

A vasút mellett a Nyíregyháza és Debrecen közötti 4-es számú főút 2x2 sávra történő bővítése is szóba került, hogy az autópálya mellett legyen egy direkt négysávos összeköttetés közúton, amelyre a közlekedési, tervezési megbízásokat ki is adta már.

Lázár János beszélt arról is, hogy Debrecen, mint társfőváros tekintetében szóba került két fontos projekt. Az egyik a Természettudományi Múzeumnak a Debrecenbe költöztetése, a másik a Közlekedési Múzeumnak a Debrecenben való megépítése. A Természettudományi Múzeumnál tervpályázat zajlik, aminek rövidesen vége lesz. Lázár János támogatásáról biztosított azzal kapcsolatban, hogy a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözzön.

A Közlekedési Múzeum sorsáról viszont személyesen a miniszternek kell döntést hozni. A mai napon ismertetik annak az ötletpályázatnak az eredményét, amelyet magyar tervezők - köztük debreceniek is -, a BMW-gyár és az autópályák közötti telken hat hektár területen megálmodtak. Ennek a projektnek a részletes tervezése, vagy akár a kivitelezése is elkezdhető 2026-27-ig.