Elindultak a Civaqua-program munkálatai

Debrecen D2030 városfejlesztési stratégiájának egyik meghatározó eleme a Civaqua-program, amely a cívisváros legnagyobb környezetvédelmi projektje. Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Papp László polgármester és Balázs Ákos alpolgármester kedden sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy elindultak a program munkálatai.

– A Tócót élővízzé varázsoló Civaqua-program első ütemének elkezdődött a kivitelezése. Ez az ország legnagyobb vízrendezésű beruházása, a végcél pedig az, hogy a Szentgyörgyi erdő, az Apafai erdő, a Nagyerdő és később az Erdőspuszták is vízutánpótlással rendelkezzenek a szárazabb időszakban is – fogalmazott Kósa Lajos. Kiemelte, kevésbé ismert tény, de a Tócó-patak egykor olyan bővizű volt, hogy öt vízimalom is működött azon. 

– Debrecen nem bővelkedik felszíni vizekben, sőt, hegyeink sincsenek. Elődeink a puszta közepére álmodták ezt a várost annak minden előnyével és hátrányával együtt – mondta el Papp László. Kiemelte, a Civaqua-program előzményének még valamikor a '70-es években született meg a gondolata és ötven éve tervezik, hogy hogyan lehetne az ország második legnagyobb folyójának és Debrecennek a kapcsolatát megteremteni.

– A mai nap folyamán elindult a Civaqua-program kivitelezése, amely Debrecen szempontjából a városi életminőségben nagyon fontos változást tud előidézni. Az a természeti környezet, amivel Debrecen rendelkezik, hatalmas érték. A város területének több mint 34 százaléka erdő. Egy víz nélküli városban ennek az erdősült területnek a fenntartása, megőrzése, sőt fejlesztése külön kihívás. Büszke vagyok arra, hogy Magyarország kormányával együttműködve Debrecen önkormányzata, az Országos Vízügyi Főfelügyelőség és a helyi vízügyi szakemberek együttműködésében elkészültek az első ütem tervei – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, a Keleti-főcsatornán keresztül megteremtik a fizikai kapcsolatot a Tisza és Debrecen között.

– Egy 15-16 km-es, helyenként zárt, helyenként nyitott csatornaszakasz épül meg, amely 1200 liter/szekundumos vízhozamot jelent majd a Tócó vonatkozásában. Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy a város nagyon fontos természeti kincse, a Nagyerdő vízutánpótlását tudjuk biztosítani – magyarázta. Megjegyezte, hogy nem csak a természeti értékek vonatkozásában jelent nóvumot a Civaqua-program első üteme, hanem egészen új dimenziókat nyit meg a város zöldfejlesztéseinek a megvalósításában is. A jövőt illetően vízfelületeket is tudunk kombinálni. Ennek köszönhetően a város északi részén, a Vezér utca környékén egy több mint másfél hektáros területen egy kisebb tározót hozunk létre, amelyre jóléti fejlesztéseket tudunk felfűzni. A város délebbi részén, a Tócó-völgyben a tervezett fejlesztések mellett egy három hektáros közpark fejlesztéssel van kombinálva a Tócó megbővítésével, megduzzasztásával, vizes élmények beépítésével. A második ütem nagyon fontos és hangsúlyos eleme, hogy ez a vízhozam, illetve a második ütemben megvalósuló újabb csatornarendszer az egyrészt a Nagyerdő vízutánpótlását, másrészt a debreceni jóléti tavak város déli, dél-keleti részén lévő tavak vízutánpótlását is tudjuk biztosítani. Legkésőbb 2023-ban tudjuk azt a zsilipet megnyitni, ami a vízhozamot biztosítja Debrecen számára – tette hozzá.

Balázs Ákos kiemelte, hogy a város életében nagyon nagy változást fog jelenteni, ha a víz megérkezik. – Már az első ütemben is olyan vizes élőhelyek jöhetnek létre, amelyek mind életminőséget, mind a természetvédelmi szempontokat nagyban fogják segíteni Debrecenben – emelte ki. Megjegyezte, a fejlesztés kettes ütemére a város költségvetése a kormányzattal együttműködve biztosította a forrást, így 700 millió forintból tovább tervezik a beruházást és azokat a fejlesztéseket, vizes élőhelyeket, ami aztán a város keleti részén is vizes élőhelyeket tud létrehozni. – Erre írtuk ki a Civaqua-ötletpályázatot, amivel bevontuk a debrecenieket a fejlesztésbe és ezeket az ötleteket, amelyeket a zsűri a legjobbnak ítélt, illetve a közönségszavazat nyertese, be fog épülni a programba – húzta alá.