Pajna Zoltán

Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökét az elmúlt hetek Hajdú-bihari történéseiről és a legfontosabb tervekről kérdeztük.

Túlzás nélkül lehet azt mondani, hogy minden napra jutott valamilyen jelentős esemény a közelmúltban. Rögtön itt van például egy jelentős szennyvízberuházási program, amely négy települést is érint. 

Ha messziről kezdjük, akkor 2004-2007 közötti uniós fejlesztési ciklusban volt lehetősége az önkormányzatoknak, hogy pályázzanak szennyvízberuházásokra. Ez a szennyvízcsatorna, illetve a szennyvíztisztítóknak a megépítését jelentette. Több önkormányzat is sikerrel pályázott, de azért az elmúlt 15-16 évben bővültek a települések, nem minden településnek sikerült teljes mértékben a szennyvízellátását megvalósítani. Ezért újabb pályázatok születtek. Az a négy település, akiknek most befejezés előtt vannak a programjaik, Görbeháza, Polgár, Nagyrábé, illetve Egyek. Szinte mindenütt elkezdődött a próbaüzem, vagy néhány héten belül elkezdődik, és a következő év elején valószínű el is készül. Több mint negyven kilométer csatornát és nagyon sok átemelőt kellett megépíteni, nagyon sok család ingatlana kerül bekötésre. Változó a kép, hiszen például Görbeházán, ahol közel háromnegyede a lakásoknak már eddig is be volt kötve a szennyvízhálózatba. Ők azt mondták, hogy akik nem voltak eddig bekötve és az elmúlt 15 évet úgy élték meg, hogy szippantani kellett a szennyvizet, ők nyilván nem olyan komfortfokozatban éltek, most már eltűnnek a településen lévő különbségek is, mindenki egyformán, egészséges környezetet tud kialakítani. Azt gondolom, hogy nemcsak a megye, vagy a települések gyarapodnak, hanem elsősorban a lakosok is, hiszen egy közművesített, szennyvízzel ellátott ingatlannak a forgalmi értéke is nagy. Hál'Istennek nagyon sok gyermek születik, tehát szükséges a vidéknek a fejlesztése. Ennek a négy településnek közel 5,6 milliárd forintból sikerült ezeket a fejlesztéseket megvalósítani. A vidéki tartalmas élet minőségi követelményei fogalmazódnak meg. Következő időszakra áttérve, hiszen azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy eddig a kétezer fő feletti települések pályázhattak, most reményeink szerint a '21-'27-es uniós tervezési ciklusban a magyar kormány azt preferálja, azt támogatja, hogy a kétezer lakos alatti településekhez is eljusson a szennyvízberuházás. Ez egy újabb, több mint háromszáz milliárd forintos keretösszeggel szerepel most a tervek között. Én bízom benne, hogy az Európai Unióval sikerül megegyezni, és ezt a feladatot most már ki tudjuk terjeszteni Hajdú-Bihar megyében azokra a településekre is, amelyek kisebb létszámúak, hiszen ott is hasonló életszínvonalon kell, hogy éljenek az emberek és hasonló szolgáltatásokat kell, hogy kapjanak, mint egy nagyobb településen.

Csatornázottság tekintetében milyen a megyei statisztika? Most ez a négy település bekapcsolódhatott, de van még elmaradás?

Van még, Hajdúhadházon is jelenleg folyik egy hasonló beruházás, a források megvannak. Konyáron már befejeződik szinte. Általában azt mondhatjuk, hogy ez sem annyira fehér vagy fekete, hiszen azt gondoljuk, hogy végre megérkezik a lehetőség és mindenki örömmel köt rá a szennyvízcsatornára, de vannak olyan települések, részek egyes településeken, ahol mondjuk az ivóvízre rákötést sem sikerült teljesíteni, vagy már időközben lekötésre kerültek. Tehát amikor mi is stratégiát készítünk, akkor megpróbáljuk ezeket a helyzeteket elemezni. Nem Hajdú-Bihar megyében, de van olyan település, ahol gyakorlatilag megnyerték a pályázatot, a kivitelező elkezdhetne dolgozni, de annyira kevés szennyvíz-rákötési lehetőség van, annyira kevés ivóvízhálózati bekötés van, ami alapján az indikátorokat sem tudja hozni a település, tehát ezért a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében, vagy megyei önkormányzat szövetsége nevében azt kezdeményeztem, hogy kezdeményezünk egy szociális fürdőszoba blokk kiépítését azokon a településrészeken, ahol gyakorlatilag nincs víz, ott nyilván fürdési, tisztálkodási lehetőségek sincsenek, az egészségügyi higiénia feltételei sincsenek meg. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy olyan program, ahol hát az úgynevezett hátrányos helyzetű családokat tudjuk azzal támogatni, hogy legyen nekik vízbekötés, legyen szennyvízbekötés, és mondjuk egy mobil fürdőszoba egységgel lehessen elérni azt, hogy azok a gyermekek, akik azokban a családokban laknak, ők is ahhoz higiéniai feltételekhez szokjanak hozzá, amely azt gondolom, ma már nélkülözhetetlen.

Ha már a stratégiát megemlítette elnök úr, akkor mi szerepel a '21-'27-es elképzelések között?

Hajdú-Bihar megyében a terület- és településfejlesztési operatív program, amit a megye koordinál, több mint 94 milliárd forint támogatást kaptunk, ez az árfolyam-különbözetekkel már körülbelül olyan 104 milliárd körül van. A '21-'27-es időszakban is hasonló prioritásokat szeretnénk megvalósítani, mint 2014 és 2020 között. Nagyon jó volt a kérdés, hiszen éppen most vagyunk abban a fázisban, ősszel kell, hogy elkezdjük és be is kell, hogy fejezzük jövő év elejére azt a megyei stratégiát, az integrált területi stratégiát, az úgynevezett ITP-t, ami meghatározza a támogathatóságot. Most jelenleg ilyen helyzetelemzés, különböző adatok gyűjtése van, koncepció és stratégia alkotás. Természetesen ezt együtt fogjuk megtenni a települési polgármesterekkel és széles körű társadalmi egyeztetés lesz, mindenkinek várjuk a javaslatát. Már a nyáron elkezdtünk egy úgynevezett projektgyűjtést. Debrecennel együtt több mint hatszázmilliárd forint értékű fejlesztési igényt adtak be a települések, tehát azt mondhatom, hogy igény van, tervek vannak, a legfontosabb az, hogy most meghatározzuk a koncepciót, illetve a stratégiát, és ezzel párhuzamosan kell, hogy elkészüljön Magyarországnak az úgynevezett partnerségi terve, partnerségi megállapodása, amit az Európai Unióval fog megkötni. Ennek hasonló szerkezete lesz ismeretem szerint, mint korábban, tehát tíz operatív program lesz. Ebből ez a TOP operatív program, ami hozzánk tartozik. És természetesen ebben is részt kell, hogy vegyünk, meg kell határoznunk, hogy mik azok a támogatható feltételek, tehát egy kicsit bonyolult, de mindenképpen szükséges, hogy ezek a fejlesztések bekerülhessenek, támogathatóak legyenek, és akkor azt mondhatjuk, hogy megint előre tudunk haladni. Azért nem annyira egyszerű ez, mint ahogy így kívülről tűnik, meg még nekünk sem, hiszen a nyár elején úgy tűnt, hogy a korábbi forrásokhoz képest majdnem közel hatvan százalékkal kevesebb forrás jutott volna erre a területre. De hál'Istennek a Miniszterelnök Úr jól tárgyalt Brüsszelben és ennek a függvényében az a kormánydöntés született, hogy az európai uniós forrásoknak a húsz százalékát a terület- és településfejlesztési operatív programokra kell fordítani. Így gyakorlatilag elérhetjük azt és néhány héten belül azt gondolom, meg is születnek a dokumentumok, hogy Hajdú-Bihar megye közel hasonló mértékű forrást kap, mint 2014-2020 között. Tehát reálisan tudunk tervezni, hiszen a forrásunk meglesz, az a kérdés, hogy akkor hogyan tudjuk ezt kitölteni tartalommal, és hogyan tudjuk megvalósítani.

Arról lehet esetleg néhány érdekességet hallani, hogy mik a célprojekteket, amikre szeretnének fordítani a települések?

Nagyon fontos, hogy gazdaságfejlesztési projektek legyenek. Ugye minél nagyobb város, annál jobban szeretné befektetőket vonzani. Az ipari parkok megépítése, oktatás, egészségügyi intézmények építése, felújítása, de talán a vidéki települések tekintetében az út, az aszfaltozott út, a szilárd útburkolatok, útnak a megépítése az, ami a legnagyobb igénnyel tör föl. Valljuk be őszintén, hogy most már 21. században azért ez egy nem túlzott igény, hogy pormentes utak legyenek a településeken. Emellett a belvízcsatorna problémák jelentenek problémát nagyon sok helyen, ugye ez akkor probléma, amikor esik az eső, ésakkor nagyon hamar el kell vezetni. Tehát a víz megtartása itt kiemelt terület lesz. Óvoda, bölcsőde fejlesztése változatlanul sláger. Nagyon fontos családpolitikai elem, hogy a kormány támogatja a családokat és a gyermekvállalás kapcsán pedig az önkormányzatok gondoskodnak arról, hogy akik munkába járnak, azoknak a gyermekei megfelelő intézményi ellátottsággal legyenek. De nagyon keresett a kerékpárutas, illetve a közlekedéssel kapcsolatos beruházások, parkolók, okosjárdák, okosvárók megépítése. Debrecen esetében az elektromos autóbusz beszerzése azt gondolom, hogy támogatható lesz a következő időszakban. Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy azok a városrészi beruházások, amelyek az úgynevezett zöldváros beruházásban voltak, azok újból slágertémák, hiszen az Európai Uniónak van egy '21-'27-es irányelve, ahol az úgynevezett zöld és kék infrastruktúrafejlesztéseket fogja támogatni. Tehát ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy megint lesznek zöldváros projektek, mint Debrecenben a lakótelepi területeken ugye több száz millió forintból zöldfelület fejlesztések, tehát ez a következő időszakban is lesz. A célunk az, hogy növeljük a zöldterületek mértékét a településeken, hiszen ez is egy uniós cél. De azt gondolom, hogy itt nem az uniós célt kell kiemelni, hanem azt, hogy mi milyen környezetben élünk. És ebből a szempontból én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy minél több zöld környezet legyen, újítsuk meg közterületeinket, a parkokat. Sok olyan szenzort, érzékelőt szeretnénk beépíttetni a pályázókkal, ami mondjuk alkalmassá teszi a következő években azt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével majd hogyan tudunk automatizálni és különböző területeket összekötni, optimalizálni. Egyébként ugye ebben most éppen Debrecen az első, hiszen itt jelentette be Palkovics László miniszter úr Magyarországnak a mesterséges intelligencia stratégiáját. Tehát nekünk az a célunk, hogy akkor ha mi kreatív régiót építünk, akkor valóban legyünk kreatívak. Ha valahol egy buszvárót építünk, akkor már oda igyekezzünk mondjuk egy okospadot építeni, vagy a napenergiát hasznosítani. Abban a szerencsében volt részünk, hogy Prágában volt egy ilyen V4-es találkozó, ahol Magyarországot én képviseltem, a megyei önkormányzatokat. És a V4-es országok is hasonlóan gondolkoznak, innováció, mesterséges intelligencia, turisztika, ez volt az első ilyen találkozó, ahol 58 megyei elnököt hívtak meg. Nekünk egyszerre kell a saját környezetünket építeni, ugyanakkor meg kellett keressük a partnereket a régióban, hiszen mi együtt tudunk úgy növekedni, hogy erősek legyünk Közép-Európában. Természetesen mindenki a saját településeit szeretné fejleszteni, ez így helyes. De minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy nézzük meg, hogy a mellettünk lévő területek, országok hogyan fejlődnek, és hogyha vannak jó gyakorlatok, akkor pedig ezeket át kell, hogy vegyük.

Ha már megemlítette azt elnök úr, hogy nézzük meg a mellettünk lévő országokat, akkor most Romániát kényelmesen meg tudjuk már nézni, hiszen az autópálya elér egészen a határig. És nemcsak ez az egyetlen úthálózat fejlesztés a megyében. 

Ha megnézzük, Hajdú-Bihar megyében az úthálózat fejlesztését, akkor azt mondhatjuk, az M35, M4-es autópálya most már valóban elérte az országhatárt. Még korábban a 471-es útnak a nyíradonyi szakasza, illetve a Sámson-Debrecen közötti szakasz megépítése, és jelenleg pedig a 48-as út építése Nyírábrány-Vámospércs tekintetében szintén egy ilyen 11,5 tonnás megerősítés van. És hát éppen megszületett az a térképi megjelenítés, ami Debrecen-Békéscsaba-Szeged kétszáz két sávos autóútnak a nyomvonalát már meghatározta. Ez számunkra egyébként a legoptimálisabb, hiszen legkeletebbi irányba megy, ezáltal a határ menti hajdú-bihari településeket is föl tudjuk tárni. Reményeink szerint 2024-re az az út is el tud készülni. Tehát azt mondhatjuk, hogy a fizikális infrastruktúra kiépítésében Hajdú-Bihar megye elöl jár. Az a kérdés, hogy hogyan tudunk megfelelni a korábban említett innovációs lehetőségeknek. Hiszen itt van előttünk, a világ fejlődik, nekünk meg kell nézni, hogy mik azok a tendenciák, amelyek következő évtizedekben meghatározóak lesznek, és ebben nekünk ebben kell az élre kerülnünk. Itt van a Debreceni Egyetem, nagyon jó tudásközpontunk van, és az a feladatunk, hogy a meglévő egyetemi tudást hogyan tudjuk áttranszferálni a területen lévő vállalkozásoknak. Ez az úgynevezett kreatív régióban a nyáron szintén elkezdtük a projektgyűjtéseket, hogy milyen területeken szeretnénk fejleszteni. És ebben azt javasoltuk a projektmegvalósítóknak, hogy használják a Debreceni Egyetem tudásbázisát, amikor valakinek van egy elképzelése, akkor üljenek le a szakemberek, beszéljék végig, hogy mennyire fönntartható, mennyire innovatív, és mondjuk 2030-ban is fenntartható lesz, illetve azoknak a technológiáknak hogyan tudunk megfelelni. Tehát ha most valaki beruház, akkor úgy ruházzon be, hogy az 2030-ban is megálljon a piacon, vagy később is.

Pont ugyanolyan fontos az is, hogy akár egy dűlő út a megyében jó állapotban legyen, mert azon is közlekednek és dolgoznak. 

A magyar falu programban ugye nagyon sok forrás volt, több mint 100 milliárd forint ebben az évben, a következőben 230 milliárd forint lesz. Azt mondhatjuk, hogy egyenletesen kell, hogy fejlődjön a megye, az ország, a kisebb települések is ugyanolyan feladatokat tudnak megvalósítani. Mi az, ami egy kistelepülés életében fontos? Természetesen a mezőgazdasági dűlő utaknak a stabilizálása. Százmillió forintos keretösszegben pályázhattak az önkormányzatok és ebből nagyon komoly úthálózat fejlesztések vannak. Ezáltal nem kell, hogy a nagy mezőgazdasági gépek bemenjenek a településre és ott mondjuk azt a gyengébb és nem arra a terhelésre épített aszfaltutakat összetörje. Emellett egyébként nagyon sok út került még átadásra. Például Berettyóújfalu, Berettyószentmárton területén út és kerékpárút felújítása volt, a 42-es tekintetében Bárándon volt egy belterületi szakasz. 

Létrejött egy hármas megállapodás a megyei fejlesztési ügynökség, a megyei önkormányzat, illetve Hajdúszoboszló városa között. Ennek mi a célja, üzenete? 

Az egyik legfontosabb üzenete talán, hogy Hajdúszoboszló együtt akar működni, nemcsak Hajdú-Bihar megyével, hanem másokkal is. És száműzzük azokat az időszakokat, amikor mondjuk a debreceni repülőtér járatfejlesztésére meghívtuk Debrecenbe a turisztikai szolgáltatókat. És az éppen akkori polgármester volt, aki igazából szkeptikus volt, és szinte visszahúzta azokat, akik még szerettek volna ebben a támogatásban részt venni. Hát azt mondhatjuk, hogy kell az együttműködés, kell a hajdúszoboszlói turisztikai fejlesztéseket is támogatni, és kell egyfajta olyan együttműködés, ami Hajdúszoboszló szálláskapacitása mellett azokat a turisztikai, kulturális rendezvényeket, gasztroturisztikai rendezvényeket is tudja támogatni. Ami egyébként a megyében megvan, ennek a megyének az is az erőssége, hogy Hortobágy mellett a természeti, a világörökség mellett gasztroturizmus nagyon sok van a megyében. Ezeknek a látogatottságát tudjuk elérni azzal, hogyha Hajdúszoboszlón megjelennek ezek a programkínálatok, ha valaki egy két-három, vagy Szoboszló esetében ugye egy-két hetes turnust is eltölt, akkor legyen meg neki a lehetősége, hogy milyen egyéb rendezvényeken tud részt venni a megyében. Ezért fontos ennek a feladatnak a koordinálása. A másik pedig, hogy Hajdúszoboszló nemcsak a turizmusból akar élni, hanem vannak gazdaságfejlesztési elképzeléseink, vannak kulturális fejlesztési, sporttal kapcsolatos fejlesztési tevékenysége. Tehát Szoboszlónak úgy kell viselkednie, hogy ő egy meghatározó város, nemcsak Hajdú-Bihar megyében, hanem az országban. És én azt gondolom, hogy nagyon jó úton vannak az új polgármester vezetésével, gyakorlatilag nyitottabbak ebben a világban, és nemcsak azt nézik, hogy van egy fürdőnk és van szálláskapacitásunk, hanem hogyan lehet ezt úgy hasznosítani, hogy egyrészt gazdaságosabb legyen, másrészt milyen programokkal lehet színesíteni, és hogyan lehet együttműködni akár Debrecennel, hiszen a debreceni repülőtér forgalmának a jó részét egyébként Hajdúszoboszló tudja fölszívni. Ha jó marketinget csinálunk, és kiemelten tudunk együttműködni a turisztikai régió fejlesztésében, akkor mind Debrecen, mind Hajdúszoboszló nyertese lehet, sőt, kell is, hogy nyertese legyen ennek a stratégiának.

Hogyan élték meg a települések azt, hogy most a hagyományos rendezvények jó részt átalakultak, vagy éppen nem tudták megtartani őket?

Nagyon aktív megyéről beszélhetünk, minden hétvégén négy-öt olyan rendezvény van, amire bárkit szívesen látnak és én tudom is ajánlani. Ugye sajnos ezek a rendezvények elmaradtak. A nyár végén próbáltak a települések valamilyen szinten újabb programokat meghirdetni. Ezek egy része sajnos éppen amiatt került lemondásra, hogy egy-egy COVID-os megbetegedés volt a településen és emiatt le kellett mondani. Maga a megyei önkormányzat is egy húszmilliós keretösszegből az EMMI-től kaptunk még tavalyi évben kulturális tevékenység támogatására, előadóművészek támogatására keretet. És azt gondoltuk, hogy akkor ezeket a rendezvényeket megtámogatjuk a fellépőkkel. Kilenc szociális intézményben voltunk Hajdú-Bihar megyében, ahol gyakorlatilag nem érintkeztek a kollegáim az ellátottakkal, de a Tordai Zoltán és zenekara gyakorlatilag frenetikus műsort adott az ott levőknek, akik ugye nem tudnak kimozdulni, ők is be vannak zárva. De megfelelő védelemmel, volt, ahol az udvaron, volt, ahol az ebédlőben, de az ebédlőben a másik részében voltak az ellátottak, illetve a dolgozók. Tehát teljesen sikerült úgy leszeparálni, hogy mégiscsak egy kulturális kínálatot vittünk oda az embereknek. Nagyon jó érzés volt látni azoknak az embereknek az arcát, akik egyébként most el voltak zárva. Azt mondjuk, hogy azok, akik egyébként mozgásukban nem korlátozottak, nyilván megtalálták a nyári üdülés lehetőségét, de voltak emberek, akiknek ez nem adatott meg. Úgyhogy 17 ilyen rendezvényt csináltunk eddig, és most a következő hetekben is igazából kisebb rendezvényeknek az előadóit támogatja a megyei önkormányzat.