A jó levegőminőség meghosszabbíthatja életünket

Nem mindegy, hogy milyen levegőt szívunk, ezért nagyon fontos odafigyelni a levegőminőségre és annak terhelésére. Magyarországon még mindig a 8. leggyakoribb életminőséget befolyásoló tényező a légszennyezettség.

 A 2021. évi globális levegőminőségi adatok feldolgozásából a Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) készített egy tanulmányt, amelyben a rendelkezésükre álló adatokból kiszámolták a Levegőminőségi Élet Indexet (AQLI).

Az adatok azt mutatják, hogy a tartósan levegőben lévő aeroszol szemcsék (PM₁₀, PM_2,5, PM_0,1 frakciók) továbbra is a legnagyobb egészségkárosító kockázati tényezők. Több mint 400 ezer európai uniós állampolgár – köztük több mint 10 ezer magyar – hal meg évente, valamint még ennél is többen szenvednek légzőszervi vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben a nem megfelelő levegőminőség következtében. A PM_2,5 frakció élettartam csökkentő hatása globálisan hasonló a dohányzáséhoz és több mint háromszorosa az alkoholfogyasztásénak.

Mik azok a tartósan levegőben lévő aeroszol szemcsék?

A PM részben természetes, részben antropogén forrásból ered. A nagyobb szemcseméretű részecskék elsősorban talajból, porzással járó ipari, mezőgazdasági tevékenységből, az utak felületének kopásából  származnak, a kisebbek tüzelőberendezésekből, belsőégésű motorokból, egyes ipari technológiákból kerülnek a levegőbe vagy a levegőben lévő anyagokból képződnek másodlagos részecskeként. A közúti közlekedés bővülése és a szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések használatának növekedése miatt egyes települések PM₁₀ szennyezettsége az elmúlt években növekedett. Az emelkedés legfőbb oka a biomassza-felhasználás előtérbe kerülésének köszönhető. A PM_2,5  a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcsék gyűjtőneve, finomrészecske-frakciónak is szokás nevezni. A 2,5 µm alatti szemcsék elsősorban gázokból, kémiai reakciókból, de főleg égés során, dízelmotorok égéstermékeként keletkezhetnek, ezek a méretű részecskék már a légutakba is lejutnak. A 0,1 µm-nél kisebb részecskéket ultrafinom részecskéknek hívjuk, ez a frakció attól igazán veszélyes, hogy a tüdőhólyagokon át bejut a véráramba és a szervezet különböző részein akkumulálódik (folyamatosan felhalmozódik egy adott szervben).

Hogyan befolyásolja az élethosszunkat a légszennyezettség?

Az AQLI kimutatta, hogy a globális szennyezés csökkentése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvének való megfelelés érdekében 2,3 évvel növelné a várható átlagos élettartamot. A szennyezés terhe azonban nem egyenletesen oszlik meg az egész világon.

A kelet-európai lakosok szennyezettebb levegőt lélegeznek be, mint nyugati szomszédaik, és emiatt rövidebb ideig élnek. Ha Kelet-Európa levegőminőségének szintje elérné a kontinens nyugati részének megfelelő szintet, akkor az átlagpolgárok 7,2 hónappal tovább élhetnének. 

2021-ben az európaiak átlagosan 12,4 μg/m³ -es PM_2,5 részecskeszennyezésnek voltak kitéve, ami megfelel az Európai Unió 25 μg/m³ -es légszennyezettségi normájának, de nem éri el a WHO felülvizsgált irányelvét. Ha a részecskeszennyezés megfelelne ennek a szabványnak, akkor az átlagos várható élettartam Európa-szerte 8,4 hónappal javulna.

Magyarországon a 2021-es év átlagos PM_2,5 szennyezési koncentráció értéke 14,1 μg/m³ volt.  A 2021-es adatok alapján Hajdú-Bihar vármegyében egy átlagos ember születéskori várható élettartama 11 hónappal hosszabbodna meg, ha a finom részecskeszennyezés a WHO irányelvének megfelelő szintre csökkenne. 

A tanulmány adatait a telepített, folyamatosan működő levegőminőség-mérők szolgáltatják, illetve a szakértők rendelkezésére állnak az évente készített műholdas mérési adatok is. Az adatok kiértékelését követően – ahogy nyilvánosságra hozzák az eredményeket – kifejezetten fontos, hogy a döntéshozók a levegőminőség javító programok tervezésekor ezt figyelembe vegyék és a lakosság is tájékoztatást kapjon a környezeti levegő állapotáról és annak egészségünkre gyakorolt hatásáról. 

Ezen dolgozik a HungAIRy csapata, hogy a hiteles forrásból származó információkat és a legfrissebb adatokat eljuttassuk hozzátok, és minden korosztályt közérthetően tájékoztassunk a levegőterheltség állapotáról és a javító intézkedésekről.

Hol tájékozódhatunk az éppen aktuális állapotról?

Debrecenben 3 telepített, folyamatosan működő mérőkonténer található, melyek mérési adatai bárki számára elérhetőek a HungaroMet oldalán:  

https://legszennyezettseg.met.hu/levegominoseg/meresi-adatok/automata-merohalozat

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408

futureofdebrecen.hu