Nem létezik olyan nagy probléma, ami miatt az ember kárt tesz magában - Szepesi Mátyás interjú

Fontos dallal jelentkezett a Konyha zenekar. A dal címe Nem mondhatok le magamról, és hogy milyen témát feszeget ez a dal, és hogy mi is hívta életre, erről fogunk beszélgetni Szepesi Matyival, a Konyha zenekar frontemberével.

Fontos dallal jelentkezett a zenekar – mondjuk egy zenekar életében minden dal fontos –, de most ennek a dalnak van egyfajta plusz küldetése is. Mesélj nekünk erről, illetve arról is, hogy hogy csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez aztán a Kék Vonal egyesület is.

A dal arról szól, hogy az életünkben szerencsére nem túl sűrűn, de mindannyiunk életében egyszer-egyszer jelentkező krízis helyzetekben jól kell döntenünk – nem jöhet el az a pont, hogy azt érezzük, hogy bedobjuk a gyeplőt és elengedjük a saját sorsunkat, a saját életünket. Erről szól a dal, és a hozzá készült klip is ez bontja ki, egy fiatal lánynak a monodrámáját. Igazából amikor a klipen dolgoztunk, akkor merült fel, hogy szuper lenne egy olyan szakmai partner ebben a témában, aki hiteles, aki belülről látja ezt az egészet, és ekkor kerestük meg a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt, akik nagyon jó fej módon azonnal mögénk álltak, és azóta is együtt promotáljuk ezt a klipet meg ezt a dalt.

Nekem nagyon-nagyon durva adat jött itt, mely szerint naponta átlagosan négy magyar fiatal keresi fel a Kék Vonal lelkisegély szolgálatot, mert fél, hogy kárt tesz önmagában. Ti eddig tisztában voltatok vele, hogy ekkora nagy baj van, hogy ilyen nagy probléma van a fiatalok körében, vagy ti is most szembesültetek ezzel, amikor a Kék Vonallal felvettétek a kapcsolatot?

Ennyire nem tudtam én se erről. Volt egy vízióm, hogy nyilván amikor az ember fiatal, akkor sokkal intenzívebben éli meg az érzéseit, és hogy egy-egy olyan esemény, ami nekik érzelmileg nagyobb sokk, az nyilván sokkal jobban megterheli őket, ezeket sokkal nehezebben élik át. Ugye nekem is egy most már lassan ebből a korból kifelé növő gyerekem van, de hát végigtoltunk egy kamaszkort nem olyan rég, így láttam körülötte is, hogy ahol nincs esetleg megfelelő környezet, vagy ahol van is, de valamiért érzelmileg labilisabb alkat az ember, ott azért vannak necces helyzetek ebben a korban.

 

Érdekes ez, hogy egy dalnak mi a szerepe, mi a küldetése egy-egy ilyen fontos témában. Pusztán annyi, hogy ráirányítja a figyelmet, és esetleg ti is kaptatok már olyan visszajelzést, hogy ez a dal tud mondjuk valakinek segíteni? Nyilván ez egy nem egy elvárás, hiszen ahhoz sokkal-sokkal több kell, de mi lehet egy ilyen dalnak az útja, a célja, a kifutása?

Azt, hogy mi a dal útja, azt sose lehet előre megmondani. Azt már párszor megéltük, hogy ez tőlünk teljesen független, és ami nagyon szép, hogy a mi érzéseinktől függetlenül időnként mások életében fontosak lesznek ezek a dalok. Tehát például Földrevaló című dal, amit Fábián Juli emlékére írtunk, ott például, ha beleolvastok esetleg a Youtube kommentekbe, látszik, hogy nagyon sok ember a saját gyászfolyamatában használja ezt a dalt, vagy énekli, vagy könnyezi meg, vagy kapaszkodik bele, teljesen függetlenül tőlünk vagy Julitól. Tehát hogy ez már a saját életük része. Ennél a dalnál nehéz megmondani ezt, azt gondolom, hogy az, hogy most egy picit forog a téma ezzel, és az alapítvány is kap megkereséseket szerintem már egy kicsit talán tudunk azért tenni, hogy egy-egy olyan emberhez is eljusson, akinek erre vagy most van szüksége, vagy a későbbiekben szüksége lehet. Jött egy-egy személyes komment a videóra is meg mindenféle közösségi médiafelületen, és bizonyos emberek azt írták, hogy nekik is a lehető legjobbkor jött ez a dal.

Igen, én azt mondom egyébként, hogy – pont a Földrevaló nekem is az egyik kedvenc dalom, nagyon szeretem hallgatni, végig szoktam énekelni, amikor a rádióban játsszuk –, hogy nagyon sok embernek kapaszkodót nyújt, és ráadásul én azt vettem észre, hogy az én lányom is, aki szintén abszolút kamaszkorban van, nagyon sokszor a zenéhez nyúl, hogyha valami problémája van. Mondhatjuk azt is egyébként, hogy a zenekarnak is nagy felelőssége lehet abban, hogy milyen zenét alkot, milyen dalszöveg van, mert egy fiatal akár belekapaszkodhat ebbe, és talán azt mondom, hogy kereshet ebben egy kis menedéket, vagy egyáltalán elindul azon az úton, hogy felhívja ezt a bizonyos Kék Vonal lelkisegély szolgálatot. Jól gondolom?

Hát én azt gondolom, hogy a problémát magát nem fogja megoldani egy dal, de egy szélsőséges helyzetben esetleg okozhat olyan érzéseket, amik jó irányba terelnek. Én nagyon sokat beszélgettem most az alapítvány szakmai vezetőjével, volt szerencsém párszor közös interjúkon részt venni vele, és ők nagyon-nagyon emberközeliek, ők pontosan tudják és fel vannak készülve ezekre a helyzetekre, és mesélt olyanokat, hogy csak néztem, hogy simán van olyan, hogy valaki mondjuk a suliban egy nagyszünetből felhívja, mert kapott egy rossz jegyet, és azt érezte, hogy vége a világnak. És tényleg így megy, az iskolai vécéből, folyosóról. És ők tényleg tudnak mit kezdeni ezzel, tehát az tényleg nagyon fontos dolog, hogy – és azt gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenet –, hogy sose vagyunk egyedül, és hogy nem létezik olyan nagy probléma, ami miatt esetleg az embernek az kell fontolóra vennie, hogy kárt tesz magában, még a legnagyobb fájdalmai közepén sem.

Azért emeljük ki azt is, hogy ugye a Kék Vonal névtelen, anonim és ingyenes szolgáltatás, szóval hogyha véletlenül valaki mégis úgy érzi, hogy ezt a 116-111-es telefonszámot szeretné felhívni, amit átlagosan napi négy fiatal hív fel, ahogy te is mondtad, akár a mosdóból vagy bárhonnan, nyugodtan hívja fel, mert soha nem fog kiderülni, hogy ő betelefonált. Ezt csak azért mondjuk el, mert lehet, hogy valaki fél ettől.

Abszolút, ezt nagyon jó, hogy elmondod, mert valóban ez nem olyan, hogy ránézve ennek bármilyen következménye lehet. Hogyha úgy ítéli meg a Kék Vonal, hogy akkora a baj, akkor arra volt már példa, hogy mondjuk mentőt hívtak valakihez, de nyilván ezt csak akkor, hogyha tudják, hogy itt már valószínűleg az nem segít, hogy egy kicsit még beszélnek, aztán leteszik a telefont. És van chat vonaluk is, tehát az is nagyon fontos, hogy ha valakinek esetleg az félelmet vagy szorongást okoz, hogy beszélgessen valakivel, de chaten egy kicsit könnyebben megtenné ugyanezt, akkor írni is lehet nekik. Ott is folyamatosan vannak ügyeletben olyan kollegáik, akik erre várnak, és akik fogadják ezeket az üzeneteket, és válaszolnak.

Illetve a klip végén is ott van ez a telefonszám, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnak az elérhetősége, úgyhogy... hát, nehéz téma, de jó, hogy erről született dal, mert már az, hogy beszélünk erről, és látják sokan ezt a klipet és odaírják a kommenteknél a véleményüket, talán már ez is egy fontos lépés lehet.

Így van, és én azt is elmondanám, hogy azért a dal címe is nagyon találó: Nem mondhatok le magamról, ami egyébként nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is egy fontos üzenet.

Abszolút, sőt, egyébként elmondták a Kék Vonalasok, hogy az életnek a másik végén is megszaporodnak sajnos ezek a problémák. Azzal más alapítványok foglalkoznak, de nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem csak és akkor van nekünk felelősségünk magunkkal kapcsolatban, amikor ezt a világ érezteti is velünk, hanem akkor is, amikor még nem meg amikor már nem, merthogy minden ember egyedi, és úgy jó, ahogy van.

Fotók: Konyha zenekar Facebook oldala