Digitális Forint

Vadonatúj forint jöhet a közeljövőben, már tart a kísérleti fázis

Olcsóbbá teheti a bankolást az MNB új pénzkísérlete, amelybe a felsős iskolásokat is bevonták. A digitális forintról az MNB ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Ha azt mondom, digitális valuta, biztosan rávágod, hogy kriptó vagy bitcoin. Csakhogy azok olyan decentralizált pénzek, amelyek mögött nincs központi hivatal vagy bank, amely irányítja a kibocsátásukat. Kereskedési platformokon adják-veszik őket, ennélfogva az árfolyamuk nagyon végletesen tud változni. Maguk a jegybankok is kiadhatnak azonban ilyen újfajta digitális pénzeket – akár eurót, akár forintot –, amelyek a fizetési rendszert támogatják, és a hagyományos fizetőeszközök alternatívájaként szolgálnak. A digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) olyan új pénzügyi eszköz, amelyet a központi bankok elektronikus formában bocsátanak ki. Ez a modern pénzhelyettesítő nemcsak a hagyományos fizikai pénz (nálunk a forint) elektronikus megfelelője, hanem egyben az ország hivatalos pénznemének digitális formája is. Az alapvető működési elve, hogy a jegybank irányítása alatt áll, így biztosítva az állam pénzügyi stabilitását és a gazdasági rendszerek átláthatóságát. A digitális jegybankpénz forradalmasíthatja a pénzügyi tranzakciókat, mivel lehetővé teszi a gyors és olcsó elektronikus fizetéseket mind belföldi, mind nemzetközi szinten. Az egyének és vállalatok könnyedén tárolhatják ezt a digitális valutát digitális pénztárcákban, amelyeket a központi bankok, kereskedelmi bankok vagy más hitelesített pénzügyi intézmények biztosítanak. Az elektronikus tranzakciók egyszerűsége és gyorsasága mellett a digitális jegybankpénz csökkentheti a készpénzhasználatot és ezzel együtt a pénzhamisítási kockázatokat is, növelve a pénzügyi rendszerek biztonságát. A modern technológiák alkalmazása biztosítja a digitális jegybankpénz biztonságát. A központi bankok kidolgozzák a megfelelő szabályozási kereteket, beleértve a pénzmosás elleni intézkedéseket és az adatvédelmet, hogy a digitális pénzügyi rendszerek megbízhatók és átláthatók legyenek. Az előnyök mellett azonban kihívások is felmerülnek, például a technológiai infrastruktúra kiépítése és a felhasználói bizalom megteremtése. "Bár világszerte több mint 100 jegybank kutatja, tényleges széles körű bevezetés csak körülbelül 4–5 országban valósult meg, és azok sem mind sikertörténetek" – mondta el a Díványnak Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és a fintechszektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója, aki szerint a jegybankok fő kutatási iránya jelenleg, hogy milyen célokat is szolgálhat ez az újszerű fizetési eszköz. A lakossági digitális jegybankpénzkutatások aktuális állása szerint jó a fennálló piaci zavarok feloldására, ha a bankok vagy fintech cégek nem biztosítják a digitális azonnali fizetési lehetőséget a lakosság széles rétegei számára. Ez alapvetően pénzügyi bevonódási motiváció, és ott működik, ahol nincs még általánosan elérhető azonnali fizetési rendszer. Jó példa erre az egyik legelső digitális jegybankpénzt bevezető ország, a Bahama-szigetek. A másik lehetőség, ha valamilyen jól definiált közpolitikai célt támogat a digitális jegybankpénz, így jól megkülönböztethető a piaci megoldásoktól. Ilyenkor alap, hogy ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen lehet hozzáférni. Erre a szakértő Szingapúrt hozta példaként, ahol az állam – a jegybank közreműködésével – ingyen ad az állampolgároknak úgynevezett programozható digitális jegybankpénzt, amit csak és kizárólag oktatási, képzési célkora használhatnak fel. A digitális euró esetében az Európai Központi Bank (EKB) 2023 októberében döntött úgy, hogy továbblép a kidolgozási szakaszba, amely várhatóan körülbelül három évig tart majd. Az EKB és az Európai Bizottság szándéka szerint a digitális euró kiegészítené a hagyományos készpénzt, biztonságos és rugalmas fizetési alternatívát kínálva. Az európai pénzügyi intézmények komoly szabályozási és technikai kérdéseket vizsgálnak, hogy megfeleljenek a bankok és a fogyasztók igényeinek. Jelenleg a törvényi keretek kialakítása folyamatban van, de a bevezetésről végső döntést csak később hoznak. Ennél egy lépéssel előrébb jár az MNB a digitális forint fejlesztésében. Magyarországon 2022-ben elindult a Diákszéf nevű mobilalkalmazás, amely egy korlátozott felhasználású digitális jegybankpénz. Az applikációt a 8–14 éves korosztály számára fejlesztették azzal a céllal, hogy megismertesse a fiatalokat a digitális fizetések világával, mindezt az MNB által kibocsátott digitális forint formájában. Ez a kísérleti program lehetőséget biztosít a digitális forint gyakorlati alkalmazására, miközben értékes adatokkal szolgál a technológia működéséről és a fogyasztói igényekről. Ezzel az MNB felkészültebben tekinthet a digitális pénzügyi rendszerek és a digitális forint további fejlesztésére, amikor majd az egész gazdaság számára kívánja bevezetni azt. "A hazai viszonyok között egyelőre kísérletezünk, tanulunk a lakosság fejével gondolkodni, illetve az igényeire reagálni" – tette hozzá Szombati Anikó, rámutatva, hogy a bankok számára azért nem egyértelműen kedvező a digitális jegybankpénz, hiszen az ő betéteiknek támaszthat versenyt a jegybank által vezetett lakossági számlákon tárolt összeg. Ez látszik abból is, hogy a bankok a legnagyobb ellenlábasai jelenleg a szomszédunkban zajló digitáliseuró-fejlesztéseknek.

forrás: divany.hu