Élet a Marson?

Megtalálta az eddigi legbiztatóbb mintát a marsjáró

A Mars Sample Return misszió célja, hogy a Perseverance marsjáró segítségével kőzetmintákat gyűjtsön a Mars egy olyan régiójából, ahol régen víz folyt, majd a mintákat a Földre juttassák. A NASA felfedezett egy kőzetet, amit érdemes lesz a földi laboratóriumokban is megvizsgálni. A NASA és az ESA együttműködésével megvalósuló Mars Sample Return (MSR) misszió lényege, hogy a Perseverance marsjáró közreműködésével összegyűjtött marsi mintákat eljuttassák a Földre, hogy a laboratóriumokban alapos vizsgálatoknak vethessék alá őket. A kőzetminták elemzésére a távoli bolygón kevés lehetőség nyílik, bár a különböző leszállóegységek és roverek rendszerint fel vannak szerelve tudományos berendezésekkel is, de a részletes, nagy körültekintést igénylő munkákat csak a földi laborokban lehetséges elvégezni. A Mars Sample Return elemzései révén a kutatók a Mars múltjába, evolúciójába és jellemzőibe szeretnének betekintést kapni, de az egyik legfontosabb és legérdekesebbnek ígérkező mozzanatot az asztrobiológiai vizsgálatok jelenthetik, amelyek során fény derülhet arra, vajon volt-e valaha élet a Marson. Az egykori marsi élet létezésének alapot adhat a bolygó múltja is, amikor a Mars látképe még jelentősen különbözött a mai állapotától: a bolygót ugyanis évmilliárdokkal ezelőtt víz boríthatta, ami szintén kedvező körülményeket teremt az élet megjelenésének, legalábbis a földi evolúció alapján ítélve. A Mars Sample Return helyszínének éppen ezért választották a Jezero-krátert, ahol 3,5 milliárd éve a folyók által ideszállított víz tavat alkotott, ami üledékes réteget hagyott maga után. A Perseverance 2021-ben szerezte be első mintáját, a Rochette-et a Jezero régióban, azóta pedig 21 másik kőzetmintát is begyűjtött, köztük áprilisban egy izgalmas darabot, amiben nagy potenciált látnak a kutatók, mivel a Bunsen Csúcs elnevezésű kő a feltételezések szerint régebben víz alatt állhatott, ami növeli az esélyt az ősi szerves anyagok jelenlétének detektálására. A rover legújabb szerzeménye még ennél is reménykeltőbb a NASA elmondása szerint, a kőzet akár valóban a mikroszkopikus élet jeleit tartalmazhatja. “A fedélzeti berendezésekkel végzett elemzés arra utal, hogy a kő olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek megfelelnek az ősi élet lehetséges indikátorával kapcsolatos definiciónak” - magyarázza a NASA a felfedezésről szóló közleményében. A Cheyava Falls elnevezésű mintát július 21-én szerezte be a Perseverance, a Neretva Vallis ősi folyóvölgyének peremén, ahol ígéretes vizsgálati alanyok után kutatott. A kőzetről a SHERLOC (Scanning Habitable Environments with Raman & Luminescence for Organics & Chemicals) eszközzel gyűjtött adatokat és a megfigyelések arra utaltak, hogy a kő organikus összetevőket tartalmaz. A közelebbi felvételeken a kutatók fehér színű kalcium-szulfid erezetet detektáltak, ami víz jelenlétében keletkezett, közte pedig vastartalmú oxidásványt, hematitot fedeztek fel. A kőzet emellett kör alakú, milliméteres nagyságú foltokkal volt tele, amelyekről a kutatók kiderítették a marsjáró PIXL (Planetary Instrument for X-ray Lithochemistry) műszerével, hogy többek között vasból és foszfátokból állnak. Ezeknek az anyagoknak a keletkezéséhez vezető kémiai reakciók a mikrobák energiaellátását biztosító vegyületeket is termelhetnek, illetve a Földön ez a helyzet, az nem egyértelmű, hogy a Marson is ehhez hasonlóan zajlanak-e a folyamatok. Emellett viszont az arra is van esély, hogy a kőzet formálódásakor (egy ponton) sokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint ami a megfelel az élet kifejlődésének, mivel a sziklában olivint detektáltak - ez az ásvány magmából keletkezik és vulkáni kőzetekben található. Sok tehát a megválaszolatlan kérdés még a Chevaya Falls mintával kapcsolatban, de a NASA mindenképpen érdemesnek tartja arra, hogy a földi laborokban vizsgálják a kutatók több információ reményében. Hogy a kőzet, a többi összegyűjtött mintával együtt, mikor érkezhet meg a Földre, az még nem tisztázott, tekintve, hogy a Mars Sample Return program problémákkal küszködik és a misszióra szánt költségek egyre növekednek, akár a 11 milliárd dollárt is elérhetik. A NASA emiatt újragondolja a stratégiáját és külső szereplők bevonásával próbál meg lefaragni a csillagászati összegekből, miközben a Perseverance a Marson rendületlenül kutat újabb és újabb, egyre izgalmasabbnak tűnő marsi képződmények után.

forrás: raketa.hu