Fajmegőrzési program a Nagyerdei Kultúrparkban

Mostantól olyan antilopokat láthatunk a Debreceni Állatkertben amik a vadonban már nem találhatóak meg. Az ország első vidéki állatkertje az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében két kardszarvú antilopot fogadott a Lipcsei Állatkertből. A Katja és Kirsten névre hallgató anya és lánya, egyedülálló természetvédelmi értéket képvisel, hiszen olyan fajhoz tartozik, amely a múlt század végére teljesen eltűnt a természetes élőhelyéről.

A Debreceni Állatkert 2009 óta kezdett a faj tartásába a hazai vadasparkok közül egyedülállóan. A remények szerint hamarosan sikerül megfelelő hímmel kiegészíteni a csapatot, amely így bekapcsolódhat majd a fajmegőrzési célú tenyésztésbe is.

Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója elmondta, hogy céljuk az, hogy az állatkertek vissza is adjanak a természetnek, hiszen egyre több olyan állatfaj van, amit a vadon kihalt kategóriájába lehet sorolni. A kardszarvú antilopokat ezek közül közül az utolsó előtti közé sorolhatjuk be, ez azt jelenti, hogy még maga a faj megvan, de már nem ott találjuk meg őket ahol eredetileg őshonosak lennének.

Hozzátette, bízik abban, hogy az európai állomány további erősítésével a Debreceni Állatkertnek is lehetősége lesz arra, hogy részt vegyen ebben a programban.

A visszatelepítési kezdeményezések a nyolcvanas évek közepén indultak, és jelenleg már négyszáz példány van ebből a fajból, a probléma az, hogy elszórtan jelennek meg. Az igazgató elmondta, hogy nagyon változatos környezetben élnek, így például a vadonban, rezervátumokban és nemzeti parkokban találkozhatunk velük. Ez azért jelent problémát, mert a visszatelepítésének több generációt kell érintenie, az állatkertből származó élőlények pedig nem tudnak egyik napról a másikra alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Ezért fontos az is, hogy a későbbiekben majd azok az állatok kerüljenek ki a vadonba, akik Afrikában születnek.