Harminc éve jelent meg Marilyn Manson debütáló nagylemeze, ami ennyi idő elteltével is friss és aktuális

  • Image Music Backstage
  • 2024.07.19.
1994. július 19-én jelent meg a Portrait of an American Family, Marilyn Manson debütáló nagylemeze.

Marilyn Manson debütáló albuma az egyik legérdekesebb darabja az életművének. Sok előadó esetében igaz, hogy a korai években nem volt még elég tudatos, nem is tudta pontosan, hogy mit akar vagy túl nagy hatással voltak rá a lemezen dolgozó személyek és végül nem olyan lett, amit szeretett volna. Ebben az esetben szó sincs ilyenekről, ugyanis az egyik legtudatosabb személlyel van dolgunk. Az album különlegessége több dologból is fakad, a harmincadik évforduló kapcsán most ezek kerülnek kifejtésre.

Az erős háttér: Trent Reznor és a Nothing kiadó

Még 1991-ben ismerkedett meg a Marilyn Manson és a Nine Inch Nails-főnök, amikor interjút készített az akkoriban újságíróként is dolgozó énekes. Okos volt: egy demókazettát nyomott Trent Reznor kezébe, aki izgalmasnak találta a Marilyn Manson & The Spooky Kids zenéjét. Olyannyira, hogy az 1992-ben, elsősorban a NIN számára létrehozott Nothing kiadójához szerződtette a Marilyn Manson zenekart. Ekkor már 1993 volt, az év nyarán pedig neki is láttak az 1989 és 1993 között írt dalok egy részének felvételéhez Roli Mossiman, a Swans egykori dobosának produceri segítségével. Az akkor még The Manson Family Album munkacímen elkészült anyaggal azonban senki nem volt elégedett, ezt a véleményt pedig Reznor is tovább erősítette. 1994 elején vágtak neki újból a feladatnak, Reznor pedig komoly stábot hozott magával: jött Alan Moulder hangmérnök, Sean Beavan és a Nine Inch Nails akkori zenészei (Charlie Clouser, Chris Vrenna, Robin Finck).

A képen a három középső személy: Trent Reznor, Chris Vrenna és Marilyn Manson (1994)

Viszlát, Gidget Gein!

A Bradley Mark Stewart néven született Gidget Gein a kezdetektől, 1989-től a zenekar tagja volt. Ugyan az ő basszusgitár-játéka hallható a teljesen lemezen, de mire megjelent az album, már rég nem volt a Marilyn Manson tagja.1993 karácsonyán – épp amikor eldőlt, hogy újra neki kell futni az anyagnak – a zenész herointúladagolás miatt kórházba került. Ez pecsételte meg a sorsát, ugyanis azonnal kirúgták a zenekarból. Ez nyilván már a sokadik eset volt, hogy a drogfüggősége hátráltatta a közös munkát. Mindezek ellenére fontos szerepet játszott a korai években és nem csak zenei értelemben, hanem az arculat kialakításában is. Helyére Jeordite White érkezett Twiggy Ramirez művésznéven, a lemezen már az ő neve szerepel és a fotókon is ő látható, pedig egy hangot nem játszott azon.

Stewart a '90-es évek második felében próbálkozott zenéléssel, de túl nagy sikereket nem ért el. 2004-ben, majdnem húsz évvel a szakítás után egy rövid projekt erejéig újra Manson mellé került, de már nem mint zenész: a The Golden Age of Grotesque című Manson-album harmadik klipjében szerepelt, ahol elég durva dolgokat rögzítettek a kamerák. Stewart 2008-ban hunyt el túladagolás következtében 39 éves korában.

Hello, Twiggy!

Stewart helyére tehát 1994 elején Jeordie White, vagyis Twiggy Ramirez került. Ő már egy ideje Mr. Manson barátja volt, így nem volt nehéz beilleszteni őt a zenekarba. Az imidzsét egy az egyben átvette elődjétől, de mást is hozott a kreatív közösségbe: elsőként féltestvérét, aki az első kislemez, a Get Your Gunn borítóján tűnt fel, de a nagylemez belső borítóján is látható volt. Ezeken túl pedig kreativitását is, amit azonnal megmutatott, amint lehetősége nyílt rá. Ramirez 1994-től 2002-ig volt a zenekar második legfontosabb karaktere, majd pár év szünet után (ami idő alatt az A Perfect Circle és a Nine Inch Nails tagja is volt) 2008-ban tért vissza Manson mellé. Ez már egy kevésbé kreatív időszak volt, ami 2017-ben ért véget.

Manson és Ramirez féltestvére a Get Your Gunn kislemez borítóján (1994)

A képen: Marilyn Manson, Trent Reznor, Twiggy Ramirez, Daisy Berkowitz, Ginger Fish és Madonna Wayne Gacy (1995)

Scooby-Doo, The Beatles, Twin Peaks, Hollywood, a Manson család és persze Willy Wonka

És akkor még csak a legfontosabb hatásokat soroltam fel. Az album tele van direkt vagy indirekt utalásokkal (a nemrég megjelent, a Get Your Gunn kislemez harmincadik évfordulójára készített írásomban részletesen bemutatottam a kulturális kikacsintásokat, itt most lényegesen több van): a The Beatles már a borítón is megjelenik, a kis lámpa mellett látható a szobor, amit maga Manson készített, ahogyan az egész borítót is. A My Monkey cím is a Fehér Album egyik dalára utal (érdekes, hogy a Get Your Gunn kislemez két tétele is a Fehér Album egy-egy szerzeményére utal), de közben Charles Manson egyik dalából is idéz. A Wrapped in Plastic egy az egyben Twin Peaks-ről szól egy rétegen, a másikon meg a perverz nagyapjáról. A Willy Wonka karakter iránti vonzódása az albumot nyitó intróban jelenik meg (egy konkrét idézet van a könyvből, ami épp 1994-ben volt harmincéves). A filmes dialógusokkal teletűzdelt lemez sok Hollywood-i produkciót megidéz, főleg nehezebb darabokat, mint például az 1977-es Desperate Living címűt. Scooby-Doo is ott van ám, de már a kezdetek óta: a korai demókazetták és szórólapok arculata mind-mind tele volt a népszerű mesesorozat grafikai világával, de a Misery Machine dalcím egyértelmű szójáték a Mystery Machine nevű kisbusszal, amivel a fiatalok utaznak az epizódokban.

De mindezen kulturális utalások csak a felszínt, a felső réteget kapargatják. Talán a Get Your Gunn az egyetlen dal a lemezen, amely nyíltan hordozza magával a társadalomkritikát, a többinél többféle szinten lehet értelmezni a szerzeményeket. Egy közös azonban van azonban minden tételben és ettől válik igazi nagylemezzé az egész és ezért találó a lemezcím is. Erről maga Manson írt önéletrajzi könyvében (The Long Hard Road Out of Hell, 1998):

Az egész lényege az volt, hogy sok mindent el akartam mondani az interjúkban. De szerettem volna foglalkozni az Amerika talkshow-k képmutatásával, az erkölcsökkel. Jelvényként viselik, hogy jól nézzenek ki, és hogy sokkal könnyebb a meggyőződéseidről beszélni, mint azok szerint élni. Nagyon belemerültem abba a gondolatba, hogy amikor a gyerekek felnőnek, sok dolognak, amit elénk tárnak, mélyebb jelentése van, mint azt a szüleink szeretnék látni. Mint például Willy Wonka és a Grimm testvérek. Tehát arra próbáltam rámutatni, hogy amikor a szüleink eltitkolják előlünk az igazságot, az sokkal károsabb, mintha olyan dolgoknak tennének ki minket, mint Marilyn Manson.”

A GET YOUR GUNN KISLEMEZRŐL RÉSZLETESEN

Nem jó a cím, nem jó a borító?

Bár az Interscope Records – ami a Nothing kiadó fölött lévő óriási cég volt – látott már ezt-azt, a Marilyn Manson által képviselt provokatív irányzat még nekik is sok volt. A The Manson Family Album cím semmiképp sem maradhatott, túl direkt utalás volt a Charles Manson-féle családra. Így lett az album címe Portrait of an American Family, ami személyes véleményem szerint sokkal ütősebb és beszédesebb. A borítót sem így képzelték el, ugyanis Manson egy gyerekkori fotóját akarta a borítóra tenni, amit a szülei készítettek róla. Ezt teljesen elutasítás követte, miszerint gyermekpornográfiának nyilváníthatják a kiadványt. Erről szintén 1998-ban megjelent könyvében tett említést:

Egy fényképet akartam használni, amelyen meztelenül a kanapén vagyok, amikor gyerek voltam. Amikor megmutatsz valamit az embereknek, általában azt látják, ami bennük van. És ez történt, mert az Interscope ügyvédei azt mondták: „Először is: ez a kép gyermekpornográfiának minősül és nemcsak, hogy egyetlen bolt sem szállítja majd az albumot, de jogi megtorlásnak is ki vagyunk téve.” Azt mondták, ha egy bíró megnézi, a törvény kimondja, hogy ha egy kiskorú fényképe szexuális izgalmat vált ki, akkor azt gyerekpornográfiának kell tekinteni, és azt mondtam: „Ezt a fényképet az anyám készítette. És ez rendkívül ártatlan, és nagyon normális az emberek erkölcsét olyan nevetségessé tenni: ha ez felizgatja őket, akkor ez helytelen.”

A booklet kreditek részénél a következő üzenetet olvashatjuk (ezt egyébként egy gépi hang fel is olvassa a Get Your Gunn kislemezen, a címadó dal Trent Reznor által készített remixében):

Szombat reggelente kukacokkal és hazugságokkal etettetek minket cukros reggeli gabonapehelynek álcázva.
A tányérokat, amiket meg kellett tisztítanunk, a ti félelmeitekkel töltöttétek meg.
Ezek megkeményedtek a puha, rózsaszín gyomrunkban.
Olyanok vagyunk, amilyenné tettetek minket.
A ti tévéteket nézve nőttünk fel.
A ti keresztény Amerikátoknak, a legnagyobb sátánnak a tünetei vagyunk.
Ez a ti világotok, amelyben felnövünk.
És felnövünk, hogy gyűlöljünk titeket.


A végleges borító, amelyet maga Manson készített, rajta a The Beatles

Végül tegyünk említést a CD változat korongjáról is, amelyen se az előadó neve, sem az album címe nem szerepel, csupán egy üzenet, gyermeki kézírással:

nem nyugtathatod le mindazt, amit gyűlölsz (you cannot sedate all the things you hate

Fotó: Reszegi László

Az albumhoz kapcsolódó fotókat Robin Perine fotóművész készítette, akivel a tervek szerint megjelent volna az oldalon egy interjú. Levélváltásunk során azonban kiderült, hogy súlyos egészségügyi gondokkal küzd, így nem tudta most vállalni a felkérést, de jó emlékeket őríz a harminc évvel ezelőtti projektről.

Végezetül fontos említést tenni Scott Mitchell Putesky gitárosról is, aki majdnem az összes dal társszerzője volt, valamint alapítástól (1989) egészen 1996-ig volt a zenekar tagja Daisy Berkowitz művésznéven. Kapcsolata a frontemberrel nagyon megromlott, évekig pereskedtek, Putesky 2017-ben hunyt el daganatos betegség következtében. Akkor Manson is megemlékezett róla az Instagramon:

„Scott Putesky és én nagyszerű zenét csináltunk együtt. Voltak nézeteltéréseink az évek során, de a jó időkre mindig jobban fogok emlékezni. Mindenkinek meg kellene hallgatnia a Man That You Fear című számot a tiszteletére. Ez volt a kedvencünk.”

Marilyn Manson-diszkográfia az első album korszakából:

1994. június 9. - Get Your Gunn (kislemez)
1994. július 19. - Portrait of an American Family (nagylemez)
1995. február 6. - Lunchbox (kislemez)
1995. július 19. - Dope Hat (promóciós kislemez)
1995. október 24. - Smells Like Children (EP)
1996. június 22. - Sweet Dreams (kislemez)

A lemezhez megjelent videók:

Get Your Gunn:

Lunchbox:

Dope Hat:

A Get Your Gunn kislemez:

A debütáló album:

A Lunchbox kislemez: