Jézus

Így nézhetett ki Jézus Krisztus a mesterséges intelligencia szerint

Problémáktól nem mentes a mesterséges intelligencia használata, ahogy a torinói lepelről is sok feltételezés terjengett már, ám most kiderült, a fejlett technológia szerint a lepel alapján hogyan nézhetett ki Jézus Krisztus. A kortárs mesterséges intelligencia mozgóképen életre keltette a torinói leplen látható férfit, a hivatalos álláspont alapján magát Jézus Krisztust. A lepel egy katolikus ereklye, amelyet a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban őriznek. A hagyomány szerint Jézus Krisztus halotti leple, ezzel fedték Jézus testét, miután levették a keresztről. A lenvászon leplen egy 1,75 méter magas, szakállas férfi lenyomata vehető ki, akin kínzás nyomai ismerhetők fel, szúrt sérülések láthatóak a kéz- és lábfejen, a szívtájékon és a fejen. A lepel Konstantinápoly kifosztásakor a bizánci uralkodók kincsei között kerülhetett a templomos lovagok birtokába, majd végül Geoffroy de Charnyhoz, aki 1354-ben átadta azt Lirey város esperesének – az erről készült feljegyzés a legkorábbi írásos nyom a tárgyról, amely a régészeti nyomok szerint ekkor már ismert és zarándokok által látogatott ereklye volt. A lepel valódisága többszörösen vitatott, rögtön a felbukkanását követően, 1389-ben hamisítványnak nevezte Troyes püspöke, és egy festőt is talált, aki elismerte a hamisítást. VII. Kelemen avignoni ellenpápa ez alapján ember készítette vallási tárgynak nyilvánította. 1509-ben II. Gyula római pápa e döntést visszavonva valódinak nevezte a leplet. A tudomány részben őt igazolta: az anyag elemzése alapján világos, hogy ami a szöveten látható nem festéssel került oda. Az 1988-ban végzett szénizotópos kormeghatározás középkorinak mutatta a leplet. A mérés pontosságát azonban kétségbe vonták a minták szennyezettsége miatt. A lepel szövetének szálai ugyanakkor hasonlóságot mutattak a Jézus korából származó más lenszálakkal, a rajtuk található virágporszemcsék is igazolták a közel-keleti helyszínt. Ha ez számítana bármit, a modern nyomelemzés képzelt eredménykártyáján mindezek alapján a valódiság mellett szólna több pont. A torinói lepel egyfajta fotónegatívként őrizte meg a benne elhelyezett test lenyomatát, ezt a különös tulajdonságát már a 19. században is megfigyelték. Egy évszázaddal később beköszöntött a mesterséges intelligencia korszaka, amikor a képgenerátorok olyan manipulációkat is tudnak, amiket nem feltétlenül értünk (kivéve ha kéz rajzolásáról van szó, mert ott értjük, hogy vannak dolgok, amiket nem tudnak). Nem kellett teológusnak vagy régésznek lenni ahhoz, hogy a leplen látható, potenciálisan Jézus Krisztustól származó lenyomatból arcképet generáljanak. Elég volt, hogy a Daily Star munkatársa egy promptban fotorealisztikus képet kért a leplen látható arcról a Midjourney képgenerátortól. A tavaly nyáron készült képet idén tavasszal már animációvá alakították és megmozgatták egy másik mesterséges intelligencia segítségével. Ezen Jézus elfordítja fejét, mosolyog, sőt fohászkodik. Ezzel több probléma is van. Aki használt már képgenerátort, tudja, hogy a beírt kérésre az optimális használhatóság érdekében több eredményt is generál. Ez egyrészt azt jelenti, hogy tetszőleges mennyiségű Jézus-arcképet tud generálni, másrészt amit látunk, azt a Daily Star szerkesztői már saját ízlésüknek megfelelően kiválasztották az eléjük dobott megoldások közül. Kapcsolódó Valóra válik a halottinternet-összeesküvés Valóra válik a halottinternet-összeesküvés Gépek falják fel a hálót, és közben furcsa Jézus-mémekkel szórakoztatják magukat. Az is gond lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem érti a vallást. A közösségi médiába nonszensz tartalmakat pumpáló halottinternet-jelenség egyik jellegzetes tünete például a Garnéla Jézus nevű pszeudomém, amivel a gépek egymás felé próbálják valódi ember felhasználó látszatát kelteni. Mivel Jézusról nem maradt fenn korabeli ábrázolás, sem leírás, ábrázolása szubjektív szempontokat és nagyobb kulturális egységek hullámzását követi. Dél-Koreában kigyúrt harcos alakját veszi fel, Európában sokkal inkább északibb vonásokkal jelenik meg, mint amilyenek egykor a kreol, sötétbarna hajú és szemű ókori zsidók lehettek. A mesterséges intelligencia finomabb stilizációs lehetőségeit viszont már olyan kultúrkritikus szintézisek létrehozására is használták, mint amilyen Bas Uterwijk fentebb látható portréja lett.

forrás: index.hu