Űrlégzsák

Egy merész űrtechnológiai koncepció űrlégzsákkal védené meg a Földet a pusztító napviharoktól

A napkitörésekről köztudott, hogy komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban. Egy erősebb napvihar megzavarhatja a műholdak működését, a navigációs rendszereket, a kommunikációs hálózatokat, sőt akár az elektromos infrastruktúrát is. Egy kutatócsoport most egy szokatlan, ugyanakkor elméletileg megvalósítható megoldással állt elő, amely csökkenthetné a napkitörések földi infrastruktúrákra gyakorolt hatását. Az elképzelés szerint speciális műholdakból nagy mennyiségű anyagot – például bárium-, lítium- vagy nátriumgázat – juttatnának az űrbe, amelyet a napsugárzás plazmává alakítana. Az így létrejövő felhő kozmikus légzsákként működne, és még a Föld mágneses terének külső régióiban mérsékelné a közeledő napviharok erejét. A számítógépes szimulációk alapján a rendszer bizonyos esetekben akár a felére is csökkenthetné egy nagy geomágneses vihar hatását. A plazmafelhő módosítaná, hogyan jut be a Napból érkező energia a magnetoszférába, így kevesebb energia érné el a Föld közvetlen környezetét. A koncepció egyik érdekessége, hogy a kutatók szerint nem igényel radikálisan új technológiákat. A kutatók szerint a szükséges rakéták, műholdak és plazmakibocsátó rendszerek többsége már ma is rendelkezésre áll, vagy hamarosan elérhetővé válhat. A legnagyobb akadályt így nem a technológia, hanem a megvalósítás költsége jelenti. A védelem ráadásul csak átmeneti lenne. A létrehozott plazmafelhő néhány órán belül szétszóródna, ezért minden bevetés jelentős erőforrást emésztene fel. A kutatók ezért már azon dolgoznak, hogyan lehetne csökkenteni a szükséges anyagmennyiséget, illetve hatékonyabbá tenni a kibocsátást. Bár az ötlet első hallásra sci-finek tűnhet, a szakemberek szerint a napviharok jelentette kockázat valós, ezért érdemes olyan merész megoldásokat is vizsgálni, amelyek hosszabb távon megvédhetik a technológiai civilizációt az űridőjárás legszélsőségesebb hatásaitól. A koncepciót bemutató tanulmány a Space Weather folyóiratban jelent meg, a kutatást Brian Walsh és munkatársai jegyzik.

forrás: raketa.hu