Komposztmotorok

A komposzt élővilága nemcsak a zöldhulladék lebontását végzi, hanem hozzájárul az egészséges talajélet fenntartásához is. A komposztban létrejövő humusz javítja a talaj vízmegtartó képességét, szerkezetét és tápanyag-tartalmát. A komposzt nem csupán egy hulladékkezelési módszer alapja, hanem élő ökoszisztéma, amelynek működése a kert és a természet egészségének bázisa.

A lebontási folyamat elsődleges hajtóerejét a hőkedvelő mikroorganizmusok, más néven
paránylények adják. A gombák, baktériumok végzik a szerves anyagok kezdeti lebontását,
különösen a könnyebben emészthető anyagok, például cukrok, fehérjék és keményítők
esetében. E mikroorganizmusok nélkül a komposztálás rendkívül lassú és kevésbé hatékony
lenne.

A komposztban gyakran találkozhatunk ugróvillásokkal, atkák különböző fajaival,
százlábúakkal és ászkarákokkal, akik főként gombákkal és bomló növényi részekkel
táplálkoznak. Az ászkarákok a vastagabb növényi részek feldarabolásában jeleskednek.
A legismertebb komposztlakók a földigiliszták. A szerves anyagokat elfogyasztva
mechanikusan aprítják, majd emésztőrendszerükben tovább bontják azokat. A giliszták
ürüléke, a gilisztahumusz, rendkívül gazdag tápanyagban és javítja a talaj szerkezetét.
Emellett a giliszták járataikkal szellőztetik, forgatják a komposztot, elősegítve a lebontást. 

A komposzt élővilágának egészsége többek között az oxigénellátottságtól, a nedvességtől és a
hőmérséklettől függ. Ha a komposzt túl nedves és levegőtlen az kellemetlen szagokat okozhat
és lassul a folyamat. Ha túl száraz, a mikroorganizmusok aktivitása leáll. A megfelelő
rétegzés (túlsúlyban a szárazanyagok) biztosítja az élőlények számára ideális környezetet. 

A komposzt nem pusztán bomló szerves anyagok halmaza, hanem egy összetett, élő rendszer,
amelyben számtalan élőlény dolgozik együtt a szerves anyagok lebontásán. Ezek az
élőlények kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a konyhai- és kerti hulladék
értékes, humuszban gazdag talajjavító anyaggá alakuljon, éppen ezért buzdítunk mindenkit,
hogy vágjon bele a komposztálásba. 

Cikkünk szerzője Szentpéteri-Nagy Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt ökomendezsere. Debreceni Ökomenedzser-iroda (Polgármesteri Hivatal, Zöldterületi Osztály)