Jók-e az „import jogintézmények”?

A múlt század utolsó évtizedében Nyugat-Európából átvett jogintézmények miként feleltek meg a magyar és közép-európai igényeknek, elvárásoknak - többek között az import jogintézményekről volt szó a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi jogtudományi konferenciáján.

A rendszerváltáskor nyugati minták alapján kiépült magyar közjogi és magánjogi intézmények mennyiben bizonyultak működőképesnek a kelet-közép európai közegben, és milyen elképzelések merültek fel ezek megújítására – erről vitatkoztak szakemberek a Közép-Kelet Európai Jogtudományi Kutatók Hálózatának ötödik, éves, online konferenciáján, melyet ezúttal a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezett. A hálózat célja, hogy keretet adjon a sajátos közép-kelet európai jogi kérdésekre reflektáló jogtudományi kutatásoknak.

A rendezvényen tizenegy ország huszonöt szakembere fejtette ki gondolatait angolul. A plenáris ülésen olyan, a nemzetközi jogtudományi kutatások élvonalába tartozó előadók is szerepeltek, mint például Jiri Priban, Bojan Bugaric, Andreas Funke, Rafal Manko, akik Kelet-Közép Európa rendszerváltás utáni közjogi útkeresési kísérleteit tekintették át. Mindannyian kiemelt figyelmet fordítottak a régiónak a nyugathoz fűződő centrum-periféria viszonyára.

A szekcióülések tematikus csoportosításban zajlottak, amelyeken a résztvevők az egyes jogintézményeket és a joggyakorlatot érintő, az elmúlt években, évtizedekben zajló alkotmányjogi, közigazgatási jogi, illetve magánjogi változásokról számoltak be és vitatkoztak.

A DE Állam- és Jogtudományi Karának oktatói négy előadást tartottak. Ficsor Krisztina azt vizsgálta, miként változott a jogbiztonság alkotmányos alapelvének értelmezése és az alkotmányossági vizsgálatban betöltött szerepe a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában.

Boda-Balogh Éva szintén az Alkotmánybíróság esetjogát elemezte arra tekintettel, hogy az miként viszonyul az Emberi Jogok Európai Bírósága által a sajtószabadsághoz kapcsolódó ügyekben kidolgozott bizonyos jogszerűségi kritériumokhoz, azokat mennyire veszi át, illetve mennyire építi be a saját gyakorlatába.

Barta Attila előadásában a hazai közigazgatás rendszerváltás utáni modelljeinek vizsgálatára fókuszált, és azt ismertette, hogy ezek mögött milyen elméleti belátások húzódtak meg, továbbá milyen érvek igazolták a közigazgatáson belül a területi államigazgatás intézményeinek átalakítását.

Bencze Mátyás az emberi méltósághoz való alapjog magyarországi „karrierjét” tekintette át a korai kilencvenes évektől. Lényegi megállapítása az volt, hogy 1990 után a jogtudományban és a közéletben is az egyéni jogvédelem lehetőségeire került a hangsúly. Ez a közbeszéd azonban elhanyagolta a közösségi cselekvés jelentőségét a jog- és érdekérvényesítésben, így hozzájárult az állam alatti szerveződések meggyengüléséhez.

A konferencia résztvevői végül kifejezték azon reményüket, hogy a jövőre Temesváron sorra kerülő következő ilyen konferencia résztvevői már személyesen is találkozhatnak.

 

 

Sajtóiroda - OCs