Porosodás

Hogyan lesz poros egy lakás, amelyben senki nem jár, és ahol az ablakok is csukva vannak?

Sokan tapasztalták már egy hosszabb távollét után hazatérve, hogy a lakásuk porosabb, mint valaha. De hogyan lehetséges ez, ha senki sem tartózkodott ott, illetve az ablakok is zárva voltak? A válasz a por keletkezésének rejtélyes folyamataiban rejlik. por keletkezése nem csupán az emberi jelenléthez köthető. Bár gyakran gondoljuk, hogy a por nagy része elhalt hámsejtekből áll, valójában ez csak egy kis része a teljes képnek. Az emberi törmelékek aránya a porban sokkal kisebb, mint azt a közhiedelem tartja. De akkor mi okozza a por felhalmozódását egy üres lakásban? Az egyik leggyakoribb forrás a poratkák ürüléke és az elpusztult poratkák. Ezek az apró élőlények mindenhol jelen vannak, és még a legzártabb lakásokban is megtalálják a módját, hogy szaporodjanak. Az elhalt poratkák és azok ürüléke jelentős része a por összetételének. Ezen kívül a por másik jelentős összetevője a szilárd tárgyakról leváló apró darabok. A bútorok, a padló, a falak és a különféle textíliák mind-mind hozzájárulnak a por keletkezéséhez. A textíliákból lefoszló szálak, a homokszemcsék és más apró részecskék mind-mind a por részét képezik. A páratartalom is jelentős szerepet játszik a por felhalmozódásában. Ha a lakás páratartalma meghaladja az ideális 40-60 százalékot, a porrészecskék könnyebben tapadnak egymáshoz, ami még több port eredményez. A magas páratartalom tehát kedvez a por felhalmozódásának, még akkor is, ha senki sem tartózkodik a lakásban. A por keletkezése egy összetett folyamat, amely számos tényezőtől függ. Az emberi jelenlét hiánya nem jelenti azt, hogy a por nem gyűlik össze. A poratkák, a szilárd tárgyakról leváló részecskék és a páratartalom mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakás poros legyen még akkor is, ha senki sem jár benne.

forrás: blikk.hu